„De ennek a helynek pontosan arra van szüksége, ami én vagyok. Egy kicsit mindenből, egy híd a világok között.”

Ezt a regényt a Sárkányszív Könyvklub okán vettem kézbe, mondván romantikus és két ifjúsági kötet között pont jó lesz. Valamiért elfelejtettem fülszöveget olvasni, mert akkor tudtam volna, hogy a szereplők kamaszok, tehát a szándékom már az elején megbukott. Ugyan nem szegte kedvemet, miután rájöttem erre a kis tévedésemre, de azért nem volt felhőtlen utazásom, ezt már az elején leszögezem. De mielőtt bármibe is belemennék részletesebben, itt is szeretném megköszönni a Menő Könyveknek, hogy olvashattam ezt a történetet.

„Ekkor rájövök, hogy két kultúra részének lenni több, mint a tökéletes kiejtés, vagy hogy jókor igya a kapucsínóját az ember – az olyan tinik, mint Kenzi meg én, két helyet kötünk össze, akár a hidak, egy-egy lábunk mindkét oldalon.”

Főszereplőnk Lívia, aki két nép gyermekeként próbálja megállni a helyét. Édesanyja oldaláról olasz vér csörgedezik az ereiben, amelynek külsőjében a kissé markáns orrát, míg belsőjében a temperamentumát köszönheti. A másik oldalról viszont otthona, Skócia kissé hideg utcáihoz köthető, elvégre itt éli szüleivel a mindennapokat. De a régen látott nagymama kórházba kerülése és a családhoz tartozó kis kávézó üzemeltetése elszólítják a napsütötte Olaszországba. Kezdetben minden olyan, igen, mintha turista lenne, és ezt nem könnyíti meg rideg felmenője és az őt segítő fura, olasz srác sem. Mi lesz ebből?

„– […] Talán visszaengedünk a pult mögé, ha tényleg odateszed magad.
Én csak az öklömet akarom odatenni az arca közepébe […]”

Számomra elsőre egy könnyed, egy nyári délután alatt kiolvasható könyvecskének tűnt, aztán amikor már mélyebben jártam a sorok között, rájöttem, hogy ezek az olasz szavak nehezítik meg számomra az olvasást, ugyanis mániám évek óta, hogy minden idegen szót helyesen akarok kiejteni, akár gondolatban is. Ezzel viszont elment egy csomó időm, mivel életemben nem tanultam olaszul és azt a keveset, amit tudok, innen-onnan szedtem össze. Ráadásul, mint megállapítottam, nincs kedvemre ez a nyelv és sajnos a főszereplő hölgyeményt sem tudtam igazán szívembe zárni.

Persze a történet ad némi csavart és van miért izgulni is és hála égnek most az egyszer nem bántam, hogy nem csöpög a romantikától. Sőt, mondhatni olyan a két fiatal közötti dinamika, mint egy eső után lágy szellő. Kissé borzongató, de semmi vérforraló.

A szülőket néhol egy péklapáttal meg tudtam volna suhintani, különösen az olasz srác esetében, de mivel azon az oldalon szinte semmit sem tudtam meg a felmenőkről, így el is engedtem ezt a dolgot.

Összességében egy könnyedebb olvasmány, amely a kliséivel és hétköznapiságával egy kellemes olvasmány élményt nyújthat mindazoknak, akik szeretik az olasz gasztronómiát, a kissé csípős szlengeket vagy csak kíváncsiak egy kis ifjonti szerelmi kalandra.

A könyvet a Menő Könyvek weboldalán tudod megrendelni.

Írta: NiKy

Értékelés: ⭐⭐⭐⭐