Arundhati Roy – Az Apró Dolgok Istene

„A szagok, akár a zene, emlékeket hordoznak.” Kimondottan szeretek olyan – Európán kívüli – társadalmakról olvasni, amelyek eltérnek a megszokottól és legyen bármilyen zárt is egy adott kultúra, a róla szóló történetek megnyitnak egy kis kaput, amelyen boldogan csusszanok át. Ám ennek a kis utazásnak vannak buktatói is, mégpedig olyan nézetek, elvek és társadalmi dogmák, amelyeket szabad szellemű, önálló nőként nehezen tudok elfogadni, befogadni. A mostani olvasmányomat egy komoly céllal vettem kézbe, mégpedig, hogy megtudjam, India kasztrendszere hogyan torzítja el az ottani lelkeket, és milyen teher hárul egy olyan ártatlan lélekeszenciára, akinek első lélegzése okán már...

bővebben

Ákody Zsuzsa – Lélekrablók

„Mert a boldogság nem mindig eget rengető érzés, amelyet feldobottság és szapora pulzus jellemez, a boldogság lehet visszafogott is, csendes, szelíd, majdhogynem szerény. Amikor azonban ránk talál, épp úgy betölti testünket-lelkünket, mint az a másik fajta, a szapora pulzussal járó.” Nem is tudom, hogy fogalmazzam meg azt a sok gondolatot, ami éppen bennem örvénylik. Talán kezdeném azzal az általam igaznak vélt hittel, hogy minden könyvnek megvan a maga ideje, hiszen olyanok, mint a jó bor, idővel a legjobbkor kerülnek kezembe. A mostani regénnyel is így jártam, mert bár lassan több éve is meg van annak, hogy megvásároltam, mégsem vágytam arra, hogy kézbe vegyem. Ám most eljött az...

bővebben

Debreczeni József – Hideg krematórium

„A szemekben pucérra vetkezik a reménytelenség.” Sokszor hallom olvasni szerető ismerőseimtől, hogy csak bizonyos műfajú könyveket hajlandóak kézbe venni, hiszen a szórakozás számukra csak a megszokott kategóriákon belül biztosított. Ugyanakkor a legtöbb esetben a horror kérdéskörét vagy messze elkerülik, vagy nagyon is sokat válogatnak azon kiadványokból, amelyek a várt borzongással kecsegtetnek. Lehet, hogy velem van a gond, de számomra egyik műfaj sem adja meg igazán azt a libabőr érzését – legyen szó pszicho-thriller vagy a fent említett horror bármely szegmenségről -, csak és kizárólag azon kötetektől tudok megijedni, amelyet az élet írt valamilyen formában. A valóság a...

bővebben

Kiss Judit Ágnes – Egy nőalak szürke kontúrja

„Egy nőalak szürke kontúrja a kora hajnali kék derengésben. Ahogy az ég egyre világosabbá válik, az alak az ellenfényben egyre feketébb.” Évről-évre egyre több olyan kiadvány jelenik meg a hazai könyves piacon, amely a családon belüli erőszak és azon belül is a pedofília témaköröket veszi górcső alá. Eme két tematika súlyos önmagában is, de együtt nagyon megrázó, talán úgy is fogalmazhatnék, hogy felfoghatatlan az áldozatok vonatkozásában. A gyermekvédelmi és jogi intézmények malma lassan őröl és sok esetben a családon belüli abúzus egy ismétlődő, folyamatos, a hétköznapi élethez hozzátartozó folyamattá válik a bántalmazó és áldozata között. Egy ilyen család...

bővebben

Perintfalvi Rita – Amire nincs bocsánat

„A kritika és ítélkezés nélküli, elfogadó jelenlét az a háttér, amely képes megnyitni a másik szívét, hogy elindulhasson a gyógyulás útján.” Vajon miért érzem magam olyan kellemetlenül, ha a vallásról olvasok bármely formában? Annyiszor feltettem már magamnak ezt a kérdést, de igazán sose találtam meg rá a választ. Széles az érdeklődési köröm és kimondottan keresem a kényes témákat, mégis két olyan szegmenst is fel tudok sorolni, amelyek rossz érzéssel töltenek el. Az egyik a már fent említett vallás, ámbár jelen pillanatban egy nagyon is súlyos okkal vettem kézbe ezt a könyvet. Magyarországon nagyon sok olyan ember él közöttünk, aki vallásgyakorló,...

bővebben

Péterfy-Novák Éva – Apád előtt ne vetkőzz

„(…) az ember olyan, mint a környezete. Tiszta környezet, tiszta ember.” Az elmúlt pár napban több olyan kötetet is sikerült választanom, amely valamely tabu vagy kevésbé közkedvelt témát dolgoz fel. Olvastam mostanában drogos fiatalokról, alkoholt nem megvető emberekről és az erőszak különböző formáiról is. Az utóbbi egyébként majdnem minden könyvben fellelhető volt valamilyen formában, mintha ez képezné a közmorál alapjait és megkerülhetetlenné vált volna. Tény, hogy sok szerző nyúl ehhez az el nem fogadható, sokszor a velejéig gyomorforgató tematikához, elvégre az olvasóból elő kell csalogatni a mélyebb érzelmeket és egy modern, ingereket agresszíven támadó világban...

bővebben

Kartali Zsuzsanna – Anyacsavar és Kockafej

„Önmagunkat sem érthetjük meg teljesen soha, nemhogy valaki mást, akit csupán saját szubjektivitásunk torzító lencséjén át láthatunk. A képben, amit róla alkotunk, mi magunk is benne vagyunk. A másik ember személyiségéből ráadásul csak annyit láthatunk, amennyit szavai és a cselekedetei megmutatnak, sosem az egészet. Arra pusztán következtetnünk lehet, így máris megduplázódik a torzító hatás.„ Évek óta nagy figyelmet fordítok a mássággal született gyermekekre. Elsődlegesen mióta magántanárként foglalkozni kezdtem velük, majdan pedig családon belüli érintettség miatt is. Bár elsődlegesen tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok körül forognak a kutatásaim, az autizmus is fontos részét...

bővebben

Karina Sainz Borgo – Megy le a nap Caracasban

„Az ember oda való, ahová a halottai vannak eltemetve.” Azt mondják, hogy az ember ízlése és úgy átlagban a lelke nagyjából öt évente formálódik. Az életútunk folyamán mindannyiunknak megvannak azon állandóságaink, amelyekhez ragaszkodunk és bár az évek telnek, ezek az apróságok jelentik számunkra a biztonságos kötődéspontot, hogy tartozunk valahova, valakihez. De mi van akkor, ha egy olyan országban élünk, ahol a létezés egyet jelent a halállal, és hogy ez a test vagy lélek sorvadását jelenti, igazán mindegy? Nos, ezt a témakört is szépen taglaló regényt sikerült most kézbe vennem. Karina Sainz Borgo - Megy le a nap Caracasban című regénye 2021 egyik újdonsága, amely a Jelenkor...

bővebben

Raffael Mónika – Roma nők egymás közt

„(…) aki a félelmei miatt nem mer kipróbálni új dolgokat, az nem tudja mennyire jó teljesíteni egy nagy kihívást, és hogy ilyenkor mennyire növekszik az önbecsülése.” Sokszor nyúlok olyan könyvekhez, amiket kevesebben vesznek kézbe különböző okok miatt, mégis számomra valami olyan témakört dolgoznak fel, amiről ritkán, vagy keveset van lehetőségem olvasni. Ez a kötet, amelyet értékelni fogok hasonló a fent említettek miatt, hiszen tematika szempontjából bár hiánypótló, de témáját tekintve kevesebben gondolhatják úgy elsőre, hogy érdekes lehet a számukra. Raffael Mónika kutató-elemző egy olyan interjúcsokrot ad át olvasóinak, amelyben roma származású nők mesélnek...

bővebben

Matilda Gustavsson – Az Elitklub

“Szüleim, akik mindketten ismert írók, gyakran mondták, hogy az írónak az a feladata, hogy felfedezőútra induljon a világban, aztán anyaggal felpakolva hazatérjen. Minden élményt át lehet formálni irodalommá. Igen, az irodalmi anyag jelentett mindent, és ebben a hozzáállásban van egy nagy adag bátorság és kíváncsiság. De soha nem esett szó arról, milyen árat kell ezért fizetni – és hogy ez az ár a nők számára legtöbbször magasabb, mint a férfiaknak.” Talán nincs olyan élő ember, aki ne hallott volna a 2017-ben kirobbant meetoo botrányról, mely végigsöpört a világon és következményeként számos, addig szent és sérthetelen státuszt betöltő híresség nimbusza hullott a porba az...

bővebben

« Régebbi bejegyzések