„Talán nem kéne ennyire figyelnem arra, hogy mi a véleményük rólam másoknak.”

Nem is tudom, hogy mit írjak ezzel a történettel kapcsolatban, mert az egy dolog, hogy én is elfáradtam – akárcsak Bence – ettől a sok veszélytől és kalandozástól, ugyanakkor pedig valahogy ebben a részben nem éreztem otthon magam. Igen tudom, hogy furcsán hangzik, de kicsit kiestem abból a bizonyos komfortérzésből, pedig egy rossz szavam sem lehet. Izgultam, harcoltam, nevettem és bizony még a könnyeim is szabadságra mentek. Utoljára ezt a legelső résznél produkáltam és pont ezért furcsa bennem ez a kettősség.

„Szerintem otthon kellett volna maradnunk.”

Diana Soto – Kitka Bence Madagaszkáron című ifjúsági regénye 2024-ben a Scolar Kiadónál jelent meg. Radványi Maja illusztrációi még mindig izgalmas keretet adnak az alapvetően sem unalmas történetnek.

Bence és Réka éppenhogy kiheverték a hajóút izgalmait, de az őszi szünetben sem pihenhetnek otthon, mivel a szülőknek sürgős elintéznivalójuk akadt. Valamilyen oknál fogva úgy döntenek, hogy a Madagaszkáron élő és dolgozó nagynéni lesz az ideális „babysitter”. Mondanom sem kell, hogy ez az utazás sem telik a testvérpárnak eseménytelenül. Sőt!

Ezúttal egy ősi sírt kell feltárniuk, egy komoly átkot megtörniük és két helyi fiatallal keresztül-kasul felfedezzék Morondova és környékét. Mi köze mindehhez egy kupac fegyveres kutatónak? És miért tűnik el a nagynéni is mindig?

„A szél barát, de csak akkor, ha tiszta szívvel lépsz be a birodalmába.”

Bizony ebben a részben sem fog unatkozni senki sem, sőt, talán túl gyorsan kell felfogni egy idegen táj szépségét, történelmének darabkáit, hiedelmeket és babonákat, valamint az emberi lélek árnyékos oldalát egyetemben.

Szerencsére a sok veszély és izgalom mellett a szerző megismerteti olvasóival Madagaszkár növény és állatvilágát, valamint kicsit mélyebbre áshatunk a testvérek kapcsolatában is.

Számomra a legnagyobb élmény mégis Bence volt ismételten, hiszen nagyon szeretek vele gondolkodni, bosszankodni és tagadhatatlanul őrültségeket végrehajtani. Az egyik legkedvesebb karakterem, mióta „megismertem” és remélem, hogy még számos regényben bújhatok bőrébe és élvezhetem a családi „kiborulásokat”, mert vicces, ez tagadhatatlan.

„Figyelj a szélre, próbálj meg vele együtt táncolni!”

Összességében szórakoztató és tanulságos utazásban volt részem, ám a végére nekem is az jutott eszembe, mint Bencének, egy időre jobb lesz Budapesten maradni, hátha nyugodtabban telnek majd a szüneteink. Bár ahogy a szerzőt ismerem, erre nem sok esélyt látok, így jobb lesz felkészülni.

Jószívvel ajánlom kicsiknek és nagyoknak, kortól és nemtől függetlenül ezt a könyvet, hiszen ki nem szeret gyönyörű, misztikus tájakon kalandozni és bizony még a humor is segít az izgalmak elviselésében.

„A világ egy örök körforgás része. Egyesek születnek, mások meghalnak. Néha a halálra van szükség, hogy az egyensúly visszaálljon.”

Amennyiben úgy döntesz, hogy együtt kalandozol a testvérekkel, akkor nem kell mást tenned, mint a Scolar Kiadó weboldalára ellátogatnod.

Írta: NiKy