Koppány Tímea – Ködcsempész

„Higgy, és megadatik. Vagyis, ha nem hiszek, akkor nem adatik meg?” Mit ne mondjak, cseppet ki vagyok borulva, de nem is kell ezen csodálkozni, hiszen nem olyan régen fejeztem be a mostani olvasmányomat. Zaklatottságom oka nem is lehetne más, mint az, hogy a kedves szerző „beletiport” a lelkembe és még volt bőr a képén egy olyan befejezéssel zárni a regényt, amitől égnek állt a hajam. Mit tehet az olvasó, ha háborgó lelkére nincsen gyógyír? Talán semmit. Én mégis megkísérlem a lehetetlent és szavakba öntőm bánatomat. Elsőre érdemes tudni, hogy a könyv születésének körülményeiről vajmi kevés ismeretem van még, ellenben az írónőt már volt szerencsém közelebbről „megismerni” elvégre...

bővebben

Marie Pavlenko – Én vagyok a napod

„Mindenkinek joga van a fejlődésre, arra, hogy megváltoztassa a véleményét.” Nagyon kedvelem azon könyveket, amelyek a maguk összetettségükben, minden téren megtalálják a lelkemhez vezető utat. Gondolok itt mindjárt a könnyedségre, amelyet többnyire a humoros, laza stílussal lehet elérni vagy éppen az emellett megjelenő komolyabb témakörökre, amelyek meghatározzák a regényt, ellenben nem nyomják le annyira a hangulatot, hogy utána úgy érezzem magam, mint egy kifacsart citrom. Sokszor tűnhet úgy, hogy egy ifjúsági regény nem hozhatja a fent említett komplex hatást, pedig ez egy nagy tévedés, minden az adott alkotón múlik, elvégre a lelkéből is kapunk egy bizonyos szegmenst. Hiszem,...

bővebben

Alex Schulman – Az állomás

„Milyen ostoba dolog a véletlen, és milyen nagyszerű dolgokat képes mégis beindítani.” Hiszel a sorsban vagy éppen a véletlenszerűségben? Látsz összefüggést aközött, ahol most tartasz és aközött, ahol gyermekként lenni akartál? Tudod, hogy mi a legnagyobb tragédiája az embernek? Én megmondom neked: a szülők sorsának mintázata. Ezt úgy hívjuk modern világunkban, hogy transzgenerációs örökség, amely még a köztudatban csupán egy lepke szárnysuhanásával ér fel, de a valóságban az ereje egy hatalmas sziklával vetekszik. Ez a gát bennünk éled újjá, amikor akaratlanul is tanúi leszünk a felnőttek hibáinak, tragédiáinak. Hogy ki kérte? Talán senki, de tudattalanul is azt a mintát visszük...

bővebben

Dóka Péter – A kék hajú lány

„Csak ne legyen olyan, mint a valóságban (…) Ez a művészet lényege. Bele kell tenni az egyéniségedet.” A mesék világa csodálatos ajándék minden gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Egy különleges birodalom kapujához kapunk kulcsot, amely mögött azok lehetünk, amit legmerészebb álmainkban látunk. Sok színben pompázik a lelkünk ilyenkor, hiszen egy egész doboz festéket és ecsetet is kapunk a kulcs mellé, és legyél ifjú vagy éppen idősebb lélek, a vászon még üres, csak rajtad áll, hogy milyen formákkal és színekkel töltöd meg ezt az ürességet. Aki kevésbé érzi magát még kezdetben bátornak, annak jó barátjává válhat egy aktuális szerző is, és együtt indulhat el mindenki a maga kalandjára, ezt...

bővebben

Adèle Dan – Démoni ketrec

„Honnan tudhatnád, hogy valóban feledni akarsz, ha még sosem emlékeztél igazán?” Nem tudom, hogy mennyire fogok meglepetéssel szolgálni, de valahogy így képzeltem el mindig is a poklot, ahogy a jelenlegi olvasmányomban szemeim előtt megelevenedett. Sokszor gondolkodtam már azon, hogy az ember által elképzelt túlvilág milyen is lehet, de ahány vallást vettem figyelembe, annyi féleképpen képzeltem el ezeket a helyszíneket. Minden tekintetben úgy gondolom, hogy a kötet egyik idézete nagyon is méltán visszaadja a hitemet, miszerint „Valóban semmi sem fekete vagy fehér. Mégis hogyan lehet így a jót választani?” És való igaz, hogy nincs a két pólus meg egymás nélkül, tehát a jó csak a...

bővebben

Ivana Bodrožić – Hotel Zagorje

„Akárhányszor ütközöl bele valami problémába, föl fogod adni. Nem lesz az úgy jó. A legkönnyebb föladni, és lehajtani a fejed. Meg kell birkózni az élettel, nem pedig menekülni!” Évről évre egyre több háborúról szóló kötet jelenik meg a hazai könyves piacon. A legtöbb esetben természetesen a II. világháború borzalmait élhetjük át elkövető vagy áldozat szemszögéből, ha nem éppen dokumentációs tényekkel „szórakoztatjuk” magunkat. A történelem borzalmait nehéz tényként kezelni úgy gondolom, és a XX. század végével még nem értek véget az oly felesleges öldöklések sem. Bár a fent említett időszakot jómagam is kiemelt figyelemben részesítem, mégis úgy vélem, hogy más népek és időszakok...

bővebben

Diana Urban – Halálos játszmák

Az elmúlt időszakban nagyon sok ifjúsági könyvet vettem kézbe, amelyek átlagban valamely komolyabb témát boncolgattak, de a maguk nemében alig hordoztak olyan egyedibb tematikát, amelytől kiemelkedtek volna az aktuális „dömpingből”. A laza, könnyed stílustól kezdve a mélyebb gondolatiságot tükröző fiataloknak szóló lektűrig igen széles a paletta, mind a hazai, mind pedig a külföldi szerzők tollából származó kiadványok tekintetében, de a legtöbb esetben a megcélzott korosztályon kívül nem figyelnek arra, hogy esetleg mások is kézbe vennék az adott művet, pedig itt vagyok erre élő példának jómagam is. Elvégre messzemenőleg nem az én korosztályomnak íródnak ezek a...

bővebben

Terry Brooks – Shannara első királya

„A dolgok nem mindig aszerint történnek, ahogy várjuk.” Biztosan ismeritek azt az érzést, amikor egy bizonyos hiányérzet kezd kialakulni lelketek mélyén! Először nem tudjátok azonosítani, csak sejtitek, hogy valami nem jó, de hiába keresitek ennek forrását, nem leltek rá. Majd egyik pillanatról a másikra megvilágosodtok, mert egy olyan helyzetbe kerültök – akár akaratlanul is -, amely elhozza számotokra a teljes felismerést. Számomra ilyen katarzissal megélt élmény volt kézbe venni mostani olvasmányomat. Ennek fő oka, hogy hosszú hónapok óta alig jutottam hozzá az általam oly nagyon szeretett fantasy tematikában íródott alkotásokhoz, hiszen javarészt ifjúsági,...

bővebben

Benjamin Read – Laura Trinder – Éjféli óra

“– Idd meg, csúnya megrázkódtatás ért. A Miss Rhowse meghitt és kellemes kis irodájában ülő Emily hosszasan belekortyolt a kapott teába, és kivett egy szem kekszet a dobozból. Hátradőlt a kényelmes, kárpítozott karosszékben a kicsiny cserépkályha mellett. - Köszi. Elég szörnyű volt. - Á, ugyan, jó a szíve. – Miss Rhowse az asztala sarkán ült, kezében csészével és csészealjjal. - Tényleg? – húzta össze Emily a szemét. - Ó, igen, egy befőttesüvegben tartja az asztalán.” A Benjamin Read és Laura Trinder szerzőpáros által jegyzett Éjféli Óra a Ventus Libro kiadó gondozásában jelent meg 2019-ben. A stílusos borító és a könyv általános értelemben vett igényes prezentálása határozottan pozitív...

bővebben

Elena Honoria – A Varázslónő

„A remény az, ami mindannyiunkat előre visz.” Mostanában egyre ritkábban veszek kézbe olyan regényt, ahol a fantasy világ keveredik a romantikus érzelmekkel. Általában szeretem a műfaji keveredéseket, de eme kettőséggel csínján kell bánni, hiszen nehéz az arany középútra rálelni. Nagy divatnak örvend a szórakoztató irodalmi szférában is eme stíluskeveredés, mégis elenyésző számban olvashatunk igazán kiemelkedő alkotásokat. A mostani könyvet elsődlegesen a szép borítója alapján választottam, másodsorban abban reménykedtem, hogy a sok mostanában feldolgozott fajsúlyos tematika után, egy kis könnyed kikapcsolódásra lelek. Elena Honoria hazánk egyik írónője, aki a...

bővebben

« Régebbi bejegyzések

Újabb bejegyzések »