Elif Shafak – Muskátli

„– Ne szomorkodj, még a legjobb tanulók is kapnak néha rossz jegyet! Néha még a legokosabbak is meglepődnek. Őseink azt mondták, hogy mindenkinél van jobb.” El nem tudtam volna képzelni, hogy ennek a kissé furcsa, virághoz köthető címnek milyen erős varázsereje van. Talán elsőre furcsának fog tűnni ez a kijelentésem, de valóban így gondolom. A muskátli növény a szüleim kertjében szép a maga nemében, de lánynévként kissé szokatlan választásnak bizonyult első hallásra, ám belegondolva már annyi féle virágnév létezik, hogy ez is beleilleszkedik a sorba. Persze a cím kis főhősünk nevét takarja, aki nem is szereti, hogy így hívják. „Nem helyes, hogy az ember nem szólhat bele abba,...

bővebben

Berg Judit – Két kis dínó a Holdon

„– Nem ellenségek, versenytársak […]. A nagyhatalmak, a politikusok lehet, hogy háborúznak egymással, de az egyszerű emberek békére vágynak.” Berg Judit írónő könyvei általában szórakoztatóak és mindig egy fontos vagy érdekes témakör köré építi történeteit. Olvastam a szerzőnő tollából számos olyan kiadványt, amelyek nagyon tetszettek, például az ifjúságnak szánt A négy madár titka vagy éppen a kisebbeknek szóló Maszat, Sári esetleg Lengemesék című sorozatok könyvei. Az alkotóról elmondható, hogy változatos stílusban, ám mindig remek humorral meséli el történeteit. Jelen esetben a Két kis dínó a Holdon című meseregényét vettem kézbe, amely a Trikó és Nyamm sorozat immáron nyolcadik...

bővebben

Turbuly Lilla – Kész cirkusz!

„Valahogy könnyebb elmondani a dolgokat egy idegennek. Nem kell félni, hogy valaki megsértődik, vagy máshogy érti, amit róla mondok, mint ahogy én gondolom.” Gyermekkorunkban a cirkusz mindig valami varázslatos hellyé válik a sok fényével, a porondon megjelenő mester felkonferálásával és az egzotikus vadállatokkal. Hogy ez a bűvös hatás a levegőben repkedő vagy éppen kötélen táncoló emberektől vagy talán azoktól a betanított állatoktól van, amelyek követik idomáruk parancsait, nem tudom megállapítani, de az biztos, hogy gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt egy remek program. Turbuly Lilla mostani ifjúsági regényében megismerkedünk a cirkusz hátterével is, bepillantást engedve abba,...

bővebben

Mocsidzuki Mai – A Telihold kávézó

„[…] akiben nincs ambíció, az semmiféle szakmában sem lehet sikeres. Annak a sikere csak egyszeri mázli lesz – ha lesz egyáltalán. Abból, hogy valakinek a szemében látni az ambíciót, kiderül, mennyi kedvvel áll hozzá a munkához.” Mit ne mondjak, nem gondoltam volna, hogy az idei évben ilyen sok ázsiai származású szerzőtől veszek kézbe könyvet. Sőt, megmerem kockáztatni, hogy a japán írók művei eddig a legjobbak az általam forgatott írások közül, pedig pár évvel ezelőtt még igencsak ódzkodtam, ha egy ilyen kiadvány került elém. Én jobban szerettem világ életemben a koreai vagy kínai alkotók munkáit, valahogy azok a regények jobban illeszkedtek hozzám, de úgy látszik, hogy én magam is...

bővebben

Téti István – A Halhatatlan Könyv

„Nincs nagyobb érték a földön a tudásnál, pláne annál, ami a múlt fejlett civilizációiból maradt ránk.” Hogy őszinte legyek kicsit félve kezdtem el olvasni ezt a mostani ifjúsági regényt, pedig még ezelőtt soha semmit nem vettem kézbe a szerzőtől. De egy számomra fontos személy már igen, akinek kevésbé voltak jó olvasási élményei és ezért úgy éreztem, hogy jobb felvértezni magam az esetleges csalódások ellen. Ám most úgy látszik alaptalanok voltak ezek az intelmek – szerencsére -, mert bizony egy igazi, vad és varázslatos kalandozásban volt részem. Téti István író neve számomra sem volt újdonság, függetlenül attól, hogy eleddig nem sok ismerettel rendelkeztem munkásságát illetően....

bővebben

Adaobi Tricia Nwaubani – A baobab árnyékában

„– Mindig lehet találni alkalmat arra, hogy hálát adjunk […]. A világon minden okkal történik.” Valahogy sosem szerettem naplókat olvasni és ebbe beletartoztak az ebben a formában íródott könyvek is, mivel mindig olyan érzésem támadt, hogy valami olyasmiről lesz tudomásom, amely megváltoztat lelkileg. Nos, a mostani esetre nagyon is igaznak bizonyultak a fent leírtak, mert bár nagyon érdekelt a kötet tartalma, már sosem leszek újra a régi önmagam. Ez a kijelentésem nem a drámai hatásvadászat céljából született, mind inkább abból a tényből, melynek köszönhetően még kiábrándultabban szemlélem a fejletlenebb földrészeken élők kilátástalanságát. Szomorúan veszem tudomásul, hogy a világ...

bővebben

Durian Sukegawa – Édes palacsinta

„Ha csak a valóságot nézzük, legszívesebben meghalnánk. Csak úgy győzhetjük le az akadályokat, hogy úgy élünk, mintha már felülemelkedtünk volna rajtuk.” Mi az élet? Tokue san szerint: ”a tapasztalatok összessége egy élet […].” Vajon igaza van, vagy csupán egy elzárt idős asszony őrült gondolatai? Bárhogyan is legyen, minden élőlény hozzátesz és kicsit el is vesz az életből, ki többet, míg mások kevesebbet, de az örök körforgás soha meg nem áll, fáradhatatlanul rója köreit, ki tudja meddig. A halálról igazán csak az tud hitelesen írni, aki maga is a közelében járt már vagy sokat gondolt rá. Hogy ebből melyik igaz jelen esetben a szerzőre, azt nem tudom, de egy keserédes történettel...

bővebben

Diana Soto – Kitka Bence Balatonalján

„Az emberek néha megvédik a barátaikat, még akkor is, ha nekik bajuk eshet […].” Ritka pillanatban lehetett részem nem is olyan régen, amikor határtalan boldogsággal fedeztem fel egy régi kedvenc szerzőm hosszabb hallgatás utáni felbukkanását. Ráadásul külön örömömre szolgált, hogy az ifjúsági irodalom szegmensein belül jelent meg írása. Diana Soto szerző műveivel 2017-ben találkoztam először, amikor Az ártatlan bűnös, Útinapló majd ezt követően Törpekirály című köteteit vettem kézbe. Már akkor megállapítottam, hogy az alkotó merészen bánik a szavakkal, töretlen igazságérzet hajtja és egy bizonyos írói varázs veszi körül. Rá egy évre Csak a bolondok boldogok és Az akasztott király...

bővebben

M. L. Eperke – Az Ősi erők gyermekei

„– Nem gondolom, hogy mindenkinél örökké tart a szerelem, a megszokás érzete pedig gyakran összezavarja az embereket. Nem látják a kettő között a különbséget.” Kérem szépen itt az élő bizonyíték, hogy egy hazai szerző is lehet legalább olyan jó, mint a külföldi írók, annyi eltéréssel, hogy az utóbbiak esetében egy egész stáb foglalkozik mind a marketinggel, mind a kötet szerkesztésével, míg itthon ez valamiért rendre elmarad, vagy hiányosan történik meg. A jelenlegi olvasmányom alaptörténete nagyon megfogó, sőt talán fogalmazhatok úgy is, hogy tökéletes… lenne, ha a fent már említett szakemberi segítséget megkapta volna. De nézzük is, hogy miért gondolom így. M.L.Eperke – Az...

bővebben

Pataki Eszter – Pataki Krisztina: Cserébe beszélgessünk

„Ahogy a tél is elmúlik egyszer, a szív sem fagyhat meg örökre, a bölcs szív szeret és megbocsát.” Nem gondoltam volna, hogy egy ennyire intenzív és mély témakörökkel fogok találkozni egy ifjúsági regényben, pedig a szerző páros előző kötete, a 2022-ben megjelent 512 méter című könyv is igen magasra helyezte azt a bizonyos mércét. Nehéz megugrani egy jó kezdetet, ám úgy érzem ez a történet sokkal többet adott, mint anno a debütáló regényük. Olyan fontos társadalmi kérdésekre keressük a válaszokat, mint a drog vagy éppen a vallás hatása az emberre, mert higgyétek el ennek a két látszólag teljesen eltérő tematikának nagyon is sok köze van egymáshoz bizonyos szinten, de erről...

bővebben

« Régebbi bejegyzések

Újabb bejegyzések »