„Vajon ki szereti jobban a virágot?
Aki öntözi, hogy sokáig éljen,
vagy aki vázába teszi,
hogy gyönyörködjön benne?”

Őszintén szólva nem tudom eldönteni, hogy melyik könyvét szeretem jobban a szerzőnek. A kortárs verselés szabadságával élve olyan határtalanságba repíti az olvasót, ahonnan nem igazán kívánkozik vissza senki. Hétköznapi életünk gyermekszemmel majd később kamasz gondolatokkal és érvelésekkel sokkal színesebb és bizony komorabb is egyetemben.

Kiss Ottó – Ég Bolt című verseskötete 2023-ban jelent meg a Móra Kiadó gondozásában. A könyv illusztrációit Paulovkin Boglárka álmodta meg a számunkra.

Most már minden más, hiszen felnőttebben látom a világot. A színek és a képek ugyan túl élesek néhol, de szerencsére akad egy játszótársam is, aki igazán különleges.

„Ma az iskolaudvaron
megismerkedtem Annával.
Ő a világ legszebb lánya,
csak még nem tud róla,
mert eddig senki nem merte
neki megmondani.
Én sem.”

Az iskola még mindig a régi, bár mostanában sokkal érdekesebb dolgokat tanulunk, mint eddig, ez talán azért is van, mert jobban tudok figyelni az órán, kivéve, ha nagyon fáradt vagyok, bár mostanában sokat szeretnék pihenni.

„Tanultuk mértanból,
hogy a pontnak nincs kiterjedése.
Vagyis nem létezik, csak mi találtuk ki,
hogy később az egész mértant ebből a
nem létező pontból hozzuk majd létre:
a vonalat, az egyenest, a négyzetet,
a téglalapot, a háromszöget, de még a kört is.
A semmiből így lehet egész világot teremteni.
Pontból leszünk, ponttá leszünk.”

Anya és Apa is sokkal figyelmesebbek, amióta a doktornál jártunk, bár sajnos a legtöbbször szomorúak, pedig oly sokszor mondom nekik, hogy nincs semmi baj.

„Tegnap elmentünk az orvoshoz,
de a váróteremben annyian ültek,
hogy mire bejutottunk volna,
teljesen meggyógyultam.”

Kicsit sok idő telt el mióta iskolába jártam, de ez egy hosszú történet lenne most leírnom, elég annyit tudnotok, hogy újra rácsodálkoztam a természetre, amelyet minden nap látunk, mégsem szentelünk rá túl sok figyelmet, pedig…

„Sokan azt hiszik, hogy
azzal a vastag törzsű fával,
ami az utcasarkon áll,
nem történik soha semmi.
Pedig alig fél év alatt,
míg nem mentem iskolába,
sárga és vörös levelei lettek,
aztán belepte a hó,
később zöldülni kezdett,
egy kislány átölelte a törzsét,
egy madár fészket épített a lombjában,
egy kutya többször lepisilte,
emberek húzódtak alá az eső elől,
aztán meg az árnyékába.

Szóval kívül is, belül is él,
pedig látszólag csak áll ott.

Ilyen lehet az Isten is.

Nem megy sehova,
mégis megtörténnek vele a dolgok.
De nemcsak azok, amelyek a sarki fával, hanem minden más is megtörténik vele,
mert az Isten mindig mindenütt ott van.
Persze sokan azt hiszik,
hogy akkor Isten maga a világegyetem,
de ez nem igaz, mert a világegyetemben nemcsak a jó van, hanem a gonosz is,
ezért aztán Isten nemcsak hogy
mindenütt ott van,
hanem mindenen kívül is ott van.”

Ez a könyv csodálatos, bár a közepe tájékán kissé komorrá változik a hangulata, de, ez témáját tekintve teljesen érthető. A versek jól körbejárják a kamaszok gondjait, komoly tematikákban némi humort hintve szórakoztatják a figyelmes olvasókat.

Nagyon szerettem olvasni, mert minden versében ott a jószándék, a végtelen kedvesség és egy csipetnyi humor, hogy a legnehezebb időszakokon is derűvel tudjunk tovább lépni, mindig szem előtt tartva, hogy a pozitív hozzáállás mennyire könnyebbé teszi a leglehetetlenebb pillanatokat is.

Nagyon jó szívvel ajánlom a szerző könyveit, mert mindig megtaláljuk a magunk igazságát, miközben a leghétköznapibb élményünk is különlegessé varázsolódik. És egy nagy igazságot hadd osszak meg veletek:

„Az önzetlen szeretet az,
ha akkor is szeretjük azt a valakit,
amikor nem velünk van,
de látjuk, hogy így is boldog.”

Remélem elég kíváncsi vagy a könyvre, mert ha igen, nem kell mást tenned, mint a Móra Kiadó weboldalára ellátogatnod.

Írta: NiKy