Cal Flyn – Az elhagyatottság szigetei

„A nap felkel, majd lenyugszik, felkel, majd lenyugszik, végigkergeti az árnyékokat a padlón, az asztalon, a falakon. Az egyik oldalon lévő ablakokat eső, a másikon lévőket sós vízpermet mossa. Napok telnek el. Hetek. Hónapok. Évek.” Egy rózsaszín színű borító vajon mire emlékezteti az embert? Talán egy idilli pillanat kiragadására vagy csupán egy kellemes, kissé talán melankolikus életképre? Nos, valószínű, hogy amikor erre a borítóra esik a tekintetünk nem arra fogunk gondolni, hogy a könyv olyan tematikákat boncolgat, amelyek a pusztulásról, az emberi faj rombolásának tetemeiről ad ismertetést vagy éppen a múlt hibáinak következményeivel szembesít, tehát olyan információkkal...

bővebben

Narine Abgarjan – A szín hallgatása

„Minden, ami a lelkemben van – talizmán.” Tudtad, hogy a legszebb emlékeink és a legfájdalmasabb pillanataink összessége mi magunk vagyunk a jelenünkben? Sejtetted valaha, hogy jövőnk szeretteink könnyeiből és véréből összegyúrt kegy csupán? Azért, hogy mi békével a lelkünkben, hittel a szívünkben és reménnyel a felkelő Nap oltárán minden egyes nap élvezhessük annak melegét, a múlt sötétebb időszakából való kikecmergés, a túlélésért folytatott mindennapi küzdelem az áldozat érted, értem, minden gyermekért. Persze számunkra a saját korszakunk problémái és bajai a legfontosabbak, de sosem szabad elfelejteni, hogy honnan jöttünk és milyen sebeket hordoznak felmenőink. Elvégre nem...

bővebben

Berg Judit – Két kis dínó a Holdon

„– Nem ellenségek, versenytársak […]. A nagyhatalmak, a politikusok lehet, hogy háborúznak egymással, de az egyszerű emberek békére vágynak.” Berg Judit írónő könyvei általában szórakoztatóak és mindig egy fontos vagy érdekes témakör köré építi történeteit. Olvastam a szerzőnő tollából számos olyan kiadványt, amelyek nagyon tetszettek, például az ifjúságnak szánt A négy madár titka vagy éppen a kisebbeknek szóló Maszat, Sári esetleg Lengemesék című sorozatok könyvei. Az alkotóról elmondható, hogy változatos stílusban, ám mindig remek humorral meséli el történeteit. Jelen esetben a Két kis dínó a Holdon című meseregényét vettem kézbe, amely a Trikó és Nyamm sorozat immáron nyolcadik...

bővebben

Noah Hawley – Himnusz

“A St. George Hotel – Szent Györgyről kapta a nevét, aki legyőzte a sárkányt a mai Líbia területén található Küréné városában. A Krisztus utáni harmadik században történt. A sárkány előző év őszén érkezett, és itt telelt át. A falusiak naponta két bárányt áldoztak, hogy kiengeszteljék a hatalmas fenevadat. Ám a bárány nem volt elég. A sárkány emberáldozatot követelt. Áldozatot, akit a városiak választanak ki. Az elsőt, a népszerűtlen fiatal lányt közmegegyezéssel vetették a sárkány elé, majd egy erőszakos és ostoba fiú következett. Kialakult egy rendszer, amelynek keretében a gyerekekből óhatatlanul sárkányeledel lett, hogy a szülők mentsék a bőrüket. Előbb a szegényekből, majd a nemesi...

bővebben

Lisa Hannett – Viking nők

„Mindenki tudja, hogy a méltóság és a gőg között csak egy vékony határvonal húzódik.” Őszintén szólva nagyon vártam a mostani könyv olvasását és szinte azonnal előrendeltem, ahogy megpillantottam. Ennek a nagy lelkesedésnek az oka a vikingek körüli misztériumból fakad, amelyet először lányos zavaromban Heather Graham: A viking asszonya című regény olvasásakor fedeztem fel. Most biztos sokan kinevettek, hiszen a fent említett kötet egy 90-es években megjelent történelmi romantikus műfajú ponyva – a jobbik fajtából – ám én akkor nagyon megszerettem ezt a történetet, de nem csak a rózsaszín habos sztorija miatt, hanem inkább a mítosz és valóság keveredése kapcsán és elkezdtem utána...

bővebben

Christopher Buehlman – Két tűz között

“Az uraság kelletlenül leküldte a három megmaradt katonáját, hogy kutassák át a pap házát, de úgy találták, hogy a lakója már elment. Mivel tudták, hogy az öccse Őszentsége avignoni otthonában szolgál, a férfiak átkutatták a házat, hogy megtalálják a kincseket, amiket Matthieu atya hagyhatott maga mögött. Az egyikük az alabárdjával bökdöste a földet az udvaron. A másik az utazóládáját, a fazekát és néhány szerszámát kutatta át. A harmadik átforgatta az ágyként szolgáló szalmát. Másnap ez a férfi belázasodott. Négy nappal később már mindenki meghalt a kastélyban. Az új udvarmester volt az utolsó; zokogva figyelte a tükörképét a fényesített sárgaléz lemezben, és bár teljesen ronccsá vált,...

bővebben

Patkó Ágnes – Halálos rozé

„[…] egy csendes kisváros sosem olyan bűntelen, mint amilyennek látszik.” A fenti idézet nem is lehetne igazabb, hiszen a látszat oly sokszor csalókán hat. De mitől is lenne izgalmas Magyarország első cozy mystery regénye, ha nem a felszín alatt meghúzódó ármánykodásokkal és féltékenységgel ékesített bűntényektől? Mint tudjuk, a krimi egyik alzsánereként számontartott cozy mystery nem egy tipikus elemeket felvonultató (kaszabolós gyilkosság, pörgős rendőri beavatkozások bemutatása) műfaj, hanem inkább egy kisebb, zárt közösségben történő, minden esetben civilek általi nyomozást takar, ahol bizonyos ismétlődő események és párbeszédek folyamán ismerhetjük meg az eseményeket és végül...

bővebben

Vay Viktória – Francba, francia!

„A kényelmetlen tinédzserkor küszöbén a felnőttek világa még hosszú évekre van attól, hogy befogadjon. Tizenkét évesnek lenni nagyon kiszolgáltatott érzés. Mindig függeni valamitől, valakitől. Ráadásul csomó másik, mástól függő kisemberke mond és tesz olyan dolgokat, amik téged is befolyásolnak. (…) Kellenek ezek az élmények egy fiatal lánynak, hogy kicsit megerősödjön. A felnőttek aztán már kevésbé kegyetlenek, mint ezek a pici gyerkőcök.” Jó ideje érzem, hogy túl sok drámai, mély mondanivalójú könyvet vettem kézbe az utóbbi időben, ezért úgy döntöttem, hogy egy kissé könnyedebb regényt választok következő olvasmányomul. Persze nem volt tudatos, hogy éppen egy fiatal lány...

bővebben

Bauer Barbara – Az idegen

„A boldogságot ne mástól várd, de még csak ne is egy másik helytől, munkától, sikertől, és különösen ne egy másik testtől. A boldogságot magadban keresd.” Bevallom őszintén, hogy nagyon ritkán veszek kézbe spiritualitással foglalkozó könyvet. Ennek számos oka van, de sosem tudatosan kerülöm eme tematikát, ugyanakkor, ha csak egy okot ki kell emelnem, akkor maga a vallás, mint témakörhöz köthető. Vallástörténetet szívesen forgatok, de kimondottan kerülöm a kereszténységgel foglalkozó irományokat. Nem szeretnék ennek okáról különösebben írni, de elvétve olvasok csak ilyen kiadványokat. A mostani könyvet azért választottam, mert maga a szerző munkássága is egy nagy talány számomra és...

bővebben

Adamek Katalin – Emigrációm története

„Az irodalmi tollforgatók alapvetően két nagy csoportra oszthatók: egyik felüknél jobbára a képzelet uralkodik, a másik részüknél a valóság képe dominál.” Mindig nagy érdeklődést és tiszteletet érzek az olyan szerzők irányában, akik életük folyamán valami meghökkentő vagy éppen különleges dolgot hajtottak végre. Hogy mire gondolok pontosan? Nos, fogalmazhatnék úgy is, hogy a bátorságot nagyon tudom méltatni bárkiről is legyen szó. Számomra a mostani kötet írónője egy a fent már említett kiemelkedő lelkekből, elvégre fantasztikus utazásokon vett részt, tanulságos eseményeken át ívelt élete útja és még idős korában is merész lépésre szánta el magát. Mi ez, ha nem egyedi, szabad...

bővebben

« Régebbi bejegyzések