KÖNYV
ELVONÓ
Összes oldalmegjelenítés:
Total views : 79681
Simó Edmund – Lila lánggal ég a rét
„Hazám az, ahol otthonom fészek, szívem sárgarigódal.” Az idő a legdrágább kincsünk, amellyel egy ember rendelkezik élete folyamán. Nem kézzel fogható, de az elpazarlása mindig visszaüt, ahogy haladunk előre utunkon. A lélek mindig olyanná válik, ahogy az időnket forgatjuk, hiszen ki hazardírozik vele, carpe diem, tehát a mának él, és van, aki óvatosan csipeget, alig él. A középút nem adatik meg mindenkinek, ráadásul ahányan élünk eme Földön, annyi változatra lelhetünk éppen. Az irodalom örökéletű, és bizonyos szegmense, a költészet egy gyönyörű rét. Tele szebbnél szebb virágokkal, feketékkel és színesekkel. Lehet tarka, lehet matt vagy szivárványszínű, mindig az dönti el, hogy...
Manger Adrienn – A magány a garzonban lakik
„[…] a világ folyamatosan változik, a legtöbb részére nincs ráhatásunk. Az egyetlen dolog, amibe érdemes invesztálnunk, az a család.” Hétköznapi életünkben a napi rutinon kívül nem sok mindenre emlékszünk. A legtöbben szinte átrohanjuk a nappalokat, néha ugyan elmegyünk szórakozni esténként, de a mentális egészségünkre vajmi kevés időt fordítunk. A XXI. századi életfilozófia trendekbe állítja a fontossági sorrendet, tehát ha introvertált vagy, akkor csak a kötelező körökön veszel részt, hisz meg kell élni valamiből, de csak a képernyőn keresztül bámulod a sok ismerős és idegen képeit. Ha az extrovertáltak színes táborához tartozol, akkor pedig a sokaság pörgése és követelményei...
Arvo Valton – Cseresznyeág
„[…] ifjú korában az ember azt gondolja, még minden előtte áll. A túlzó hit is ostobaság, de még nagyobb ostobaság, ha az ember elhanyagolja és kellemetlennek véli a további kutatást és elveszíti kíváncsiságát.” Nagyon szeretek kalandozni a világirodalom különböző szegmenseiben, hiszen számos olyan szerző élt vagy él, akik nem a legnépszerűbbek, elvégre alkotásaik általában olyan tematikákat dolgoznak fel, amelyek inkább szépirodalom, sem mint a szórakoztató szféra kategóriájába esnek. Ráadásul nagyon kedvelem azokat a könyveket, amelyek rövidségük ellenére rendkívüli tartalommal bírnak. Egyik ilyen keresgélésem alkalmával bukkantam rá a mostani olvasmányomra is, amely már...
Debreczeni József – Hideg krematórium
„A szemekben pucérra vetkezik a reménytelenség.” Sokszor hallom olvasni szerető ismerőseimtől, hogy csak bizonyos műfajú könyveket hajlandóak kézbe venni, hiszen a szórakozás számukra csak a megszokott kategóriákon belül biztosított. Ugyanakkor a legtöbb esetben a horror kérdéskörét vagy messze elkerülik, vagy nagyon is sokat válogatnak azon kiadványokból, amelyek a várt borzongással kecsegtetnek. Lehet, hogy velem van a gond, de számomra egyik műfaj sem adja meg igazán azt a libabőr érzését – legyen szó pszicho-thriller vagy a fent említett horror bármely szegmenségről -, csak és kizárólag azon kötetektől tudok megijedni, amelyet az élet írt valamilyen formában. A valóság a...
Kasivai Hiszasi – A Kamogava Kifőzde
„– A dolgok ízét jelentősen befolyásolja a pillanatnyi hangulatunk.” Biztos sokan ismeritek azt az érzést, amikor a múltatokból felsejlik egy emlék, amely köthető akár egy szerető lélekhez vagy csupán az akkor megélt élmény utóhatása, de mindent megadnátok azért, hogy újra átélhessétek azt a pillanatot. Ez lehet egy illat, egy tapintás vagy egy íz, amelyet akkor éreztél. Talán oly erős lehet eme vágyad, hogy gúzsba köti a jelenedet és ezáltal elhomályosítja a jövődet is, így felkeresel egy kifőzdét, amelyre egy apróhirdetésben lelté rá. Az egyszerű, egy mondatos szöveg nem mond túl sokat és kisebb kutatásodba kerül, mire nagyjából be tudod tájolni magadat, hogy hova is kell...
Emma ZR – Hurrikán
„[…] egy ember annyit ér, amennyit a szava.” Úgy látszik, hogy az idei évem csupa meglepetéssel fog szolgálni, hiszen immáron ez a második olyan alkalom, amikor kissé félve álltam neki az olvasásnak, ám hála égnek nagyon kellemesen csalódtam. Mint már többen sejtitek, az erotikus műfajba tartozó történeteket többnyire csak abban az esetben „fogyasztom”, ha valamely másik – általam kedvelt – zsánerrel keveredve íródott. Gondolok itt mindjárt az erotikus fantasy kötetekre, amelyeknek megvan az az eshetőségük, hogy sokkal többről fog szólni az adott történet, mint két személy „násztánca”. Persze itt is adódhatnak eshetőségek, amikor pont ennek az ellentétjét tapasztalom, de mégis...
„Minek művészregényt írni, ha írhatok egyszerre művészregényt, krimit és szerelmi történetet?” – Interjú Böröczki Csaba íróval
Mindig imponáló számomra, ha a művészet és szexualitás párhuzamát vélem felfedezni egy – egy szépirodalmi alkotásban. Ugyan nagyon sok múlik a szerző stílusán és szándékán, ám vallom, hogy ebben az esetben is, mindig az olvasó az üres vászon, és az adott író a művész, aki alkotni kíván könyve által. Bár jómagam csak dilettánsként tekintek a festőművészetre, mégis nagyon megfogónak találtam egy nem is olyan régen olvasott, Salomé nem szeret senkit című regényt, amely a maga egyedi hangjával ejtett ámulatba. Már akkor megfogalmazódott bennem néhány kérdés, amelyekre választ reméltem, így nagy örömömre szolgált, hogy Böröczki Csaba íróval beszélgethettem. Kérlek, hogy fogadjátok sok...
Simon Rita – Holló szerelme
„– Az atyai szív azt is megérzi, amit a szem nem lát.” Azon szerencsések közé tartozom, akik felnőtt fejjel is elmondhatják magukról, hogy határtalan képzelettel rendelkeznek és pont ezért a nagy meserajongók táborát erősítem. Legyen akár népmese, amely a klasszikus hagyományőrző karaktereket vonultatja fel - például tündérek, manók – vagy éppen modern világunk újdonságaiból merítkezik – például. anime – igazán széles a paletta. A mesék szólhatnak gyermekeknek, felnőtteknek, oly mindegy is, csupán a fantázia szab határt nekik. Ezért nagy örömmel fogadtam, amikor a Smaragd Kiadó felajánlott egy példányt ebből a kötetből. Köszönöm a lehetőséget itt is. Ugyanakkor nem minden...
Csernus Imre – Én és te
„Mert vállalni saját magunkat, azt hitnek hívják. És a hit energiája brutális.” Csernus doki könyveit hosszú évekig nagy örömmel –fájdalommal – forgattam, de minden esetben szinte ittam szavait és hittem abban, hogy bár néhol „arcoskodó” volt a stílusa és talán túl lazán beszélt (obszcén nyelvezet), de még mindig hiteles volt a számomra és bár sokszor tenyerelt bele ugyan a lelkembe, de tudtam, hogy ezzel az adott témakörrel akkor nekem még tennivalóm akadt. Aztán a Covid időszakában megjelent Főnix című kötete, amely elsődlegesen egy átsegítés lett volna a nem várt, új helyzettel szemben, ám azt tapasztaltam, hogy egy olyan férfi ad tanácsot hétköznapi embereknek, aki megteremtette...
Torma István – Remittenda
„Senki nem tehet értünk annyit, mint mi saját magunk!” Sokszor hangoztatom, hogy borítómániás vagyok, tehát azon könyv szeretők közé tartozom, akik még el tudnak csábulni egy szép vagy kifejező borítókép láttán, ám ez fordítva is igaz rám, sajnos képes vagyok kedvtelenül tologatni egy – egy kiadványt, mert nem vonz sem fülszövegileg, sem külsőleg. Ebbe a hibába estem a mostani kötet tekintetében is, pedig kimondottan érdekelt anno, amikor ráesett a választásom. Torma István nem egy átlagosnak mondható író, hiszen 75 évesen vált elsőkönyves szerzővé. Írásai eleddig folyóiratokban és közösségi oldalakon lettek leközölve, ám első könyve Örökmozgó címmel 2022-ben jelent meg....