KÖNYV
ELVONÓ
Összes oldalmegjelenítés:
Total views : 79677
Dudás Éva – Isten tenyerén
„Ez egy másik rend, kegyetlen törvény, hisz kit szeretünk, az is megszűnik egyszer, s feloldódik, mint szimfónia hangjai, a holt lelkek őrült forgatagában.” A költészetben az az igazán izgalmas, ahogy egy adott szerző képes játszani a szavakkal, rímekkel, olvasói szívekkel. Nagy tematikákat is lehet igen könnyen befogadhatóvá tenni, ahogy hétköznapi életünkből merítkezve is kaphatunk apró pillanatokról festményszerű leírást. Természetesen nem mindegy, hogy milyen a befogadó lélek, hiszen a lelkünk egy tiszta vászon ebben az esetben, de minden szóhoz társul egy szín, egy emlékkép, amelyből végül egy kép áll össze. Emlékek kockái tolulnak a felszínre, ám értékük és szépségük mindig...
Arundhati Roy – Az Apró Dolgok Istene
„A szagok, akár a zene, emlékeket hordoznak.” Kimondottan szeretek olyan – Európán kívüli – társadalmakról olvasni, amelyek eltérnek a megszokottól és legyen bármilyen zárt is egy adott kultúra, a róla szóló történetek megnyitnak egy kis kaput, amelyen boldogan csusszanok át. Ám ennek a kis utazásnak vannak buktatói is, mégpedig olyan nézetek, elvek és társadalmi dogmák, amelyeket szabad szellemű, önálló nőként nehezen tudok elfogadni, befogadni. A mostani olvasmányomat egy komoly céllal vettem kézbe, mégpedig, hogy megtudjam, India kasztrendszere hogyan torzítja el az ottani lelkeket, és milyen teher hárul egy olyan ártatlan lélekeszenciára, akinek első lélegzése okán már...
Vámos Tibor – Az élet halált okoz
„Forog a végtelen kerék szüntelen, S, mi követjük őt, van mikor hűtlenen. Itt áll a térben az örökös determinált, S ő hajt minden embert a jövőbe tovább.” Nem a jókedv és vidámság jellemzi a mostani olvasmányomat tagadhatatlan, ám én mégis örömmel vettem kézbe napról-napra. Persze nem a tematikák és nem is a hangulat okán, mind inkább azért, mert nagyon megfogónak éreztem a szerző üzenetét. Érdekes volt olvasni, ahogy a költő egészen ifjú korától (13 éves) egészen két évvel ezelőttig (2022) vezeti végig versről – versre, sorról – sorra gondolatait, tágítja ki szemléletét és tulajdonképpen egy felnőtt férfivá érik az utolsó költeményekre. Vámos Tibor – Az élet halált okoz című...
Patkó Ágnes – Halálos rozé
„[…] egy csendes kisváros sosem olyan bűntelen, mint amilyennek látszik.” A fenti idézet nem is lehetne igazabb, hiszen a látszat oly sokszor csalókán hat. De mitől is lenne izgalmas Magyarország első cozy mystery regénye, ha nem a felszín alatt meghúzódó ármánykodásokkal és féltékenységgel ékesített bűntényektől? Mint tudjuk, a krimi egyik alzsánereként számontartott cozy mystery nem egy tipikus elemeket felvonultató (kaszabolós gyilkosság, pörgős rendőri beavatkozások bemutatása) műfaj, hanem inkább egy kisebb, zárt közösségben történő, minden esetben civilek általi nyomozást takar, ahol bizonyos ismétlődő események és párbeszédek folyamán ismerhetjük meg az eseményeket és végül...
Anne Cathrine Bomann – Kék
„Ha nem hagyjuk, hogy a dolgok jelentőséggel bírjanak, akkor mi értelme az egésznek? Miért lesz valakiből pszichológus, ha nem törődik az emberekkel?” Az utóbbi egy évben egyre nagyobb érdeklődéssel keresem azon skandináv szerzőket, akik különlegesen tudják megfogni az emberi lélek jó -és rossz oldalát. Gondolok itt rögtön egy nagyon hétköznapi és természetes folyamatra, a gyász feldolgozására. A mostani olvasmányom is ezt a fontos témakört vette górcső alá, amely ugyan fikció, ám részben valós elemeket is tartalmaz. Ráadásul emléket állít Karin Boye: Kallocain című művének. Anne Cathrine Bomann 1983-ban született Koppenhágában. A dán származású szerző pszichológusként remekül bánik...
Ákody Zsuzsa – Lélekrablók
„Mert a boldogság nem mindig eget rengető érzés, amelyet feldobottság és szapora pulzus jellemez, a boldogság lehet visszafogott is, csendes, szelíd, majdhogynem szerény. Amikor azonban ránk talál, épp úgy betölti testünket-lelkünket, mint az a másik fajta, a szapora pulzussal járó.” Nem is tudom, hogy fogalmazzam meg azt a sok gondolatot, ami éppen bennem örvénylik. Talán kezdeném azzal az általam igaznak vélt hittel, hogy minden könyvnek megvan a maga ideje, hiszen olyanok, mint a jó bor, idővel a legjobbkor kerülnek kezembe. A mostani regénnyel is így jártam, mert bár lassan több éve is meg van annak, hogy megvásároltam, mégsem vágytam arra, hogy kézbe vegyem. Ám most eljött az...
Merethe Lindstrøm: – Csenddé vált napok
„Muszáj valakinek elmondanom, milyen érzés ez, miért annyira nehéz együtt élni valakivel, aki hirtelen elnémult. Nem csak olyan, mintha ő már nem lenne ott. Olyan, mintha te magad sem lennél jelen.” Gondolataim hangosan üvöltenek egy elnémult házban. Csend, amelyre oly sokszor vágyom, és amely néha rám omlik akaratlanul is. A ki nem mondott szavak összessége, a meg nem élt életek értelme és a halál előhírnöke. Merethe Lindstrøm – Csenddé vált napok című regénye egy idős házaspár életébe enged betekintést, ahol a gyermekek elköltözésével beáll egy bizonyos állandóság és mintha az idő sem akarna megfelelően telni már. Megszokottá vált mozdulatok és elfelejtett emlékek között...
Máthé József (szerk.) – Őszi muzsika
„Ó, szörnyű kor, mely vassal s vérrel érvel! Érces csengésű hősi ideál! Az itt a hős, aki a kor dühével, bús homlokát felszegve, szembeszáll.” Hosszú utat jártam be a mostani olvasmányommal, hiszen valamikor a tavalyi évben kezdtem el olvasni, de végül csak most értem a végére. Elsőre talán úgy tűnhet, mintha nehezemre esett volna befogadni a benne leírtakat, de ez így nem teljesen lenne igaz. Talán érdemes úgy tekinteni erre az időszakra, mint egy álomszerűségre. Néha napokig hozzá sem nyúltam, sőt talán hetek is eltelhettek, ám aztán ismét kézbe vettem és pár költemény erejéig magamba fogadtam a hangulatot, az eszmei képeket. Mint már sejthetitek, egy verseskötetről van szó...
Békésy Pál – Meseutazók
„Megtörölte a szemét, mert meg is hatódott meg örült is. Ilyen ez, amikor boldogok vagyunk, akkor látszunk a legszomorúbbnak.” A mesék csodálatosak és egy meseszerető léleknek nincs is izgalmasabb, mint amikor átlépheti a Képzelet Birodalmának határát, kalandozhat és bármilyen lehetetlen is egy adott küldetés vagy szerepkör, csak a csillagos ég szabhat határt neki. Ám minden meséhez szükség van egy jó nagy adag képzelőerőre, amely nem adatik meg csak úgy. Ezt már gyermekkorban gondozni érdemes, amikor még a felnőttek segítenek ebben. Egy idő után majd az iskola és a könyvek támogatnak, hogy felnőttként élvezhessük ennek gyümölcsét, és később továbbadhassuk eme örökséget...
Vámos Miklós – Teendők halálom után
„Néha maradnak örök titkok az életben. Következésképp a regényekben is.” Idén úgy döntöttem, hogy több hazai szerzőt is tüzetesebben szeretnék megismerni, hisz számos kiváló alkotót rejt kis országunk is. A közismertebb szerzőktől az elsőkönyves írókig mindenkire nyitott lélekkel állok, hiszen nem egy kellemes meglepetést kaptam mind a két esetben. Talán 2024 is tartogat számomra új kedvenceket vagy olyan ígéretes stílusú regényeket, amelyeket örömmel teszek fel polcomra. Vámos Miklós írótól már volt szerencsém kézbe venni tavaly megjelent Visz a vonat című novellás kötetét, amely akkor nagyon kellemes meglepetéssel szolgált. Ugyan olvastam, hogy a könyvben régebben már publikált...