Már egy ideje nézegettem ezt a mesekönyvet és többször úgy volt, hogy megveszem, de valamiért rendre úgy éreztem, még ráér. Aztán ahogy lenni szokott utazókönyvként hozzám került és már semmi sem akadályozhatott meg abban, hogy elolvassam.

Vadadi Adrienn neve számomra egyet jelent a kellemes és vidám szórakozással. Én ugyanis egy másik sorozatát nagyon kedvelem, ez pedig a Matricás Laci kalandjai. A több kötetes írónő eddig sosem okozott nekem csalódást, így nagyon reménykedtem, hogy most is jól fogok szórakozni.

Az Öten a kőhegyen egy nagyon érdekes mesét tár olvasója elé, ugyanis három gyermek és két kutya vág neki egy titkos küldetésnek és nagy tervezéssel szeretnék végrehajtani a Nagy Dolgot. Sajnos nem kis kalamajkába keverednek, és számos akadályt kell leküzdeniük. Hogy sikerül-e végül a tervük? Nos, ezt igazán nem árulhatom el.

Érdekes élményben volt részem és elég hullámzó érzések és gondolatok váltakoztak bennem olvasásom folyamán. Többször is úgy éreztem, hogy unom, ugyanakkor pár mondat után meg alig vártam, hogy lapozhassak egyet és megtudjam, mi is történik a kis csapattal. Kicsit hiányoltam a humort, amit úgy megszoktam az írónőtől eddigi meséi által és úgy gondolom, hogy ez adta ennek a hangulatingadozásnak az alapját. A mese érdekes alaptörténetet dolgoz fel és végül is számos tanulságot levonhat az olvasó. Többek között ilyen az ígéret fontossága és a barátság ereje.

Ami az illusztrációkat illeti, kivételesen nem vagyok elégedett, mert nagyon egyszerűnek érzem azokat a történethez képest.

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed, a Pagony Kiadó oldalán be tudod szerezni a könyvet.

Írta: NiKy