„Nincs szebb könyv a szívnél s léleknél. Mert ki azokban nem találja a hangot, mely érzelmeinek mélységet, vágyainak szárnyat, szavainak tartalmat nyújthat, hiába keresgélné a nyomtatott betűkben.”

Már oly sokszor említettem, hogy igazán jó mesét írni nem is olyan könnyű, mint azt a legtöbben hiszik. Sokszor hallom más alkotóktól, hogy a mesék világa határtalan, ezért bármit is ír az adott szerző, annak van helye a gyermekirodalmi szférában. Végül is van benne igazság abból a tekintetből, hogy még a legrosszabb történetre is akad olyan olvasó, akinek tetszik és ezzel nincs is semmi probléma, ám a meseírókat legalább olyan szinten kell tisztelni és elismerni, mint egy prózában jártasabb szerzőt, hiszen egyáltalán nem könnyű maradandót alkotni. De mitől is lesz jó egy adott történet? Talán abban egyetértünk, hogy nem mindegy, hogy ki a célközönsége és az sem, hogy éppen mit kíván átadni. Ám azt hiszem, hogy vannak azok a mesék, amelyeket nem a kicsiknek szántak, hanem inkább az érettebb lelkű olvasóknak. A mostani olvasmányom is egy ilyen könyv, amely szerintem ebben a formában nem a fiatalabb gyermekeknek íródott.

Vámos Miklós műveivel 2023-ban kezdtem el ismerkedni, amikor kézbe vettem Visz a vonat című novellafűzérét, valamint pár hónapja olvastam a Teendők halálom után című kisregényét. Őszintén szólva mindkét kötet pozitív hatással volt rám és kisebb morgolódásom ellenére örömmel tettem a polcomra őket. Ellenben nincs nagy tapasztalatom még az író munkásságát tekintve, így csak abból a pár művéből tudok merítkezni, amelyek eleddig a kezeimben jártak.

Vámos Miklós – Szív és Lélek című mesekönyve 2023-ban jelent meg az Athenaeum Kiadó gondozásában. A könyv illusztrációit és borítóját is egy bizonyos Midjourney nevű program alkalmazásával Kiss Viktor programozó és Földi Andrea grafikusművész készítette.

A kötetben két mese található, amelyek méltón viselik az Ikermesék alcímet. Az első történet a szívet, míg a második az agyat veszik górcső alá. Mind a két esetben elmondható, hogy az orvostudomány berkeiben kalandozunk és a modern technikát segítségül hívva ismerhetjük meg a gyógyítás újabb csodáit, alkalmazásait.

„Csodálatos dolog a tudomány. Megmentheti az emberiséget, ezek is a prof szavai. Őszerinte a huszonnegyedik órában vagyunk, ez nem hangzik jól, bármit is jelentsen. Az tuti, hogy nagy a baj, melegszenek a tengerek, olvadnak a sarkok, közeleg a klímakatasztrófa, satöbbi, ez akkor is rémítő, ha nem is tudjuk pontosan, hogy mit jelent.”

A történetek érdekesek és bizonyos szinten tágítják a tudását az olvasóknak, hiszen egy új perspektívából mutatják be a gyógyítást és reménnyel tölthetik el a kíváncsi lelkeket a jövőt tekintve. Ám sajnos az olvasói korosztályt megcélozva nem vette a szerző figyelembe, hogy a sok orvosi szakkifejezés vagy éppen tudományos kitekintések nem fogják lekötni a kisebb gyermekeket. Hogyan is tehetnék, ha még az alapfogalmakat sem ismerhetik jó eséllyel. A két történet sokkalta inkább a nagyobb gyerekeknek, tinédzsereknek lehet érdekes, bár még mindig felmerül bennem, hogy a kissé száraz szöveg mennyire kötheti le egy adott csapongó lelkű egyed figyelmét!

„[…] amit egyszer megtapasztaltál, attól csak abban az esetben félsz, ha elfelejted, vagy ha hirtelen megijesztenek.”

Számomra érdekes olvasmánynak bizonyult, de az esetemben nincs is mit csodálkozni ezen, hiszen nagyon szeretem a tudományos meséket, történeteket. Ugyanakkor felmerült bennem az a gondolat, miszerint ebben a formában a sok információ elvész az éterben és a szép illusztrációk sem adnak hozzá a kötethez.

Nem mindenkinek való a meseírás, akármilyen szigorúan is hangzik, vagy csupán más megközelítéssel kell hozzáállni.

Én amennyire érdekesnek találtam, annyira hiszem azt, hogy ezt a könyvet kamaszok vegyék inkább kézbe, sem mint gyermekek. Ám a szerző sajátos stílusa itt is nagyon szépen megmutatkozik, ami külön öröm volt a számomra.

És találtam egy idézetet, amit nagyon megszívlelendőnek tartok: „Addig, amíg elhiszed. Ha igazán akarod, legyőzheted a programod, nem olyan tökéletes az, mint gondoljátok. Legyőzheted. Bárki kezébe veheti a sorsa irányítását, ember, állat […]. Még az én házemberem is meggyógyulhatna nélkületek, ha hinne benne. Ha hinne bennem, az igazi szívében. Ha hinne önmagában.”

Amennyiben úgy döntesz, hogy szívesen kézbe vennéd a könyvet, nem kell mást tenned, mint az Athenaeum Kiadó weboldalára ellátogatnod.

Írta: NiKy