„Mindenki tudja, hogy a méltóság és a gőg között csak egy vékony határvonal húzódik.”

Őszintén szólva nagyon vártam a mostani könyv olvasását és szinte azonnal előrendeltem, ahogy megpillantottam. Ennek a nagy lelkesedésnek az oka a vikingek körüli misztériumból fakad, amelyet először lányos zavaromban Heather Graham: A viking asszonya című regény olvasásakor fedeztem fel. Most biztos sokan kinevettek, hiszen a fent említett kötet egy 90-es években megjelent történelmi romantikus műfajú ponyva – a jobbik fajtából – ám én akkor nagyon megszerettem ezt a történetet, de nem csak a rózsaszín habos sztorija miatt, hanem inkább a mítosz és valóság keveredése kapcsán és elkezdtem utána olvasni ennek a népnek és történelmének. Nem lettem azóta sem fanatikus rajongó, de nagy érdeklődést mutatok a népi hagyományok és kultúrák tekintetében. A másik okom pedig a nők sorsához kapcsolható, hiszen hosszú évek óta gyűjtöm azon munkákat, irodalmi kiadványokat, amelyek valamely korban mutatják be a gyengébbik nem viselkedéskultúráját, szokásait, sorsát.

Mindezek ismeretében kimondottan izgatott lettem, hogy egy ilyen zord és kemény világban, ahol az erőviszonyok döntötték el sokszor egy emberi élet hosszát, vajon milyen szerepkörhöz jutott egy-egy gyengébb fizikumú léleknek. Aki belsőleg mindenkinél erősebb, hiszen egyszerre védelmező anya, odaadó asszony, de nem utolsó sorban egy érzékeny teremtmény, akinek mindig mások döntésén alapult a sorsa. Azt hiszem, hogy ebben a könyvben számos oldalról megvizsgálva kaptam választ kérdéseimre.

„És egy rendes férfi ugyanolyan rendes feleséget érdemel, mint amilyen ő maga.”

Lisa Hannett egy kanadai születésű, de Ausztráliában élő író, kutató, képzőművész és nem mellékesen fotós. Elmondása szerint több mint száz könyve van, amelyek a vikingekről szólnak valamely szegmensben, ám ez nem is csoda, hiszen a középkori izlandi irodalomból szerzett PhD fokozatot. A Viking nők című ismerettejesztő könyve 2024-ben a Corvina Kiadónál jelent meg.

Ebben a könyvben férfiakról, nőkről egyaránt szó esik. Családokról, szerelemről, gyermekekről és unokákról, vágyakról, hazugságokról és el nem mondott titkokról, mindezt egy nagyon olvasmányos formába öntve, amelynek főszereplői olyan különleges asszonyok, akik a maguk korában kivívták a férfiak tiszteletét és nyomot hagytak a történelemírók sagáiban.

„Az izlandiak sagáit manapság talán inkább a történetírás, ha nem a történelmi fikció kategóriájába soroljuk, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének értékes forrásmunkák számunkra a vikingekről és világukról. A sagák szerzői megbízható korabeli bizonyítékokra támaszkodtak, amikor megalkották elbeszéléseiket. A részletek, témák és szereplők sokszínűsége megmutatja, milyen viselkedésformákat és szokásokat tartottak akkoriban a legreálisabbnak és a leghihetőbbnek. Mindezek alapvetően fontos elemei az „igaz” törtnetek elbeszélésének.”

Ebben a korban a nőknek jutó szerep mindig a második helyre szorult, hiszen erőviszonyok tekintetében – legalábbis ami a testre vonatkozott – nem értek fel egy fejlett férfiéhoz képest, ám ezen asszonyok közül akadt jó pár, akik nem elégedettek meg a másodhegedűs szerepkörével és a maguk erejéből, akár felbujtás árán, akár saját családi pozíciójukat kimerítve szereztek érvényt akaratuknak és gondoskodtak fiaik és lányaik jövőjéről.

„Az otthon mindig álom, amely ébredéskor szertefoszlik, látomás, amelyet szétszór a szél.”

Tizenkét kivételes teremtésről mesél a szerző, akik asszonyként, ágyasként vagy éppen férfiakat megszégyenítő utazóként élték életüket és gondoskodtak a családjuk megélhetőségéről is.

A következő történelmi személyek kerültek bele ebbe a kötetbe:

1. Melkorka: ágyas és rabszolga
2. Bergthora: a hűséges és kitartó feleség
3. Hallgerd: a tolvajszemű feleség
4. Bera és Thorgerd Brák: anyák otthon
5. Freydis: egy anya külföldön
6. Térdnadrágos Aud: nők férfiruhában
7. A két Geirrid és Thorbjorg lítilvölva: varázslók és látnokok
8. Unn: a női példakép
9. Gudrún: egy fantasztikus hajósnő  

Nagyon érdekes volt szemlélni, hogyan éltek a mindennapokban vagy éppen miképpen torzította el szemléletüket a büszkeség, a becsvágy, esetleg a szeretett férfi figyelméért való küzdelem. Számos szempontból vizsgálhattuk meg a kort és az akkori ki nem mondott törvényeket férj és feleség között, ám mindentől függetlenül néhol a felesleges kegyetlenkedés és a bűnöktől terhes lélek vívódásán át vezetett a megváltás útja.

„A politikai káosz csak ritkán szűnik meg: a harag sokkal harsányabb, mint a boldogság.”

Szépen építkezik a könyv és jól elkülönül a szerző által felépített fikció, valamint a tudományosabb magyarázat is.

Számomra a legérdekesebb és legkedvesebb asszony Unn személye és tragédiája lett, mert eme nő egyenes derékkal vészelte és harcolta át életét, nem kegyelmezve sem magának, sem az ellenségeinek, ám mindig szemelőt tartotta gyermekei jólétét és érdekeit. A legnemesebb lélek a számomra az összes többi lélek közül.

„Mindig vegyül némi igazság is a legjobb hazugságokba, amelyekkel önmagunkat áltatjuk.”

A geneológia szempontjából is szépen követhetőek a családi vérvonalak és bár a nevek sokszor ismétlődnek, egy idő után megszokható és érthető ki kinek a felmenője, távolabbi rokona éppen.

Összességében egy olvasmányos, laikusként is nagyon jól érthető és élvezhető élményt biztosító könyv, amely tizenkét nő életébe enged betekinteni. Senki sincs elidealizálva, sőt mind a fikció, mind az valóságon alapuló szövegrész bemutatja az emberi gyarlóság és erőszak főbb aspektusait is. Ám meghagyja azt a vékony reményfoszlányt, amelybe belekapaszkodva elhiteti az olvasóval, hogy ezek a nők, bár se nem istennők, se nem misztikus lények, mégis a maguk életében és korában hősök, megmentők, anyák és feleségek voltak. Amit külön megjegyeznék, hogy nagyon érdekes volt szemlélni az eltérő vallások közötti párhuzamot. A hit minden léleknek megadatott, hogy ki miben és miképpen tett, az egyéni, mégis különleges betekintést nyújtott.

Jó szívvel ajánlom a vikingek iránt érdeklődőknek vagy éppen azoknak, akik szeretnek a történelem idősíkjain vándorolni, kalandozni, ám annyit hozzátennék, hogy ne a Vikingek című sorozat amazonjaiból induljunk ki, mert akkor lehet csalódás fogja érni a kíváncsi olvasót.

Ezt pedig csak így itt hagynám: „A pazarlás a modern jólét egyik kondíciója.”     

Amennyiben felkeltettem az érdeklődésed és szívesen elmerülnél ebben a világban, nem kell mást tenned, mint a Corvina Kiadó weboldalára ellátogatnod.

Írta: NiKy