Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről

„Nagymama és nagypapa. Két szó, amely meg tud vigasztalni, mint egy vallás, vagy egy mamutfenyő.” Kevés olyan szerzőt tartok számon, aki az első sorától az utolsó betűig képes a teljes figyelmemet, minden idegszálamat, minden lélegzetvételemet magához kötni. Hiszen hol elakad a lélegzetem, hol kapkodóvá válik, hol sírva fakadok, hol mosolyra görbül ajkam, hol szívemen repedés kezdődik, hol összeforrni látszik és mindezt egyetlen történettel elérve, amely jelent esetben Jón Kalman Stefánsson – Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről című regénye. Ebben a könyvben benne van minden, amit felsoroltam fentebb és talán kicsivel több is, mint kellene. Már maga a borító is olyan csodálatos...

bővebben

Gunnar Gunnarsson – Advent

„Hogy mi a kávé, csak az tudja, aki ivott már ilyen italt harmincfokos hidegben, a felföldön, hegyek és orkán erejű szelek között, egy föld alatti lyukban.” Nagyon szeretem az egyedi hangvételű, egyszerű történeteket. A hétköznapokból merítkező, talán egy eldugott falú mindennapjairól mesélőt vagy olyan személyekről szólót, akik nem tűnnek ki igazán semmivel sem társaik közül, mégis valamilyen szinten kiemelkednek. És szintén nagyon kedvelem Patat Bence műfordításait, mert a szerzők eredeti üzenetét átemelve a magyar nyelv csodálatos mondataiba olyan regényeket, ismeretterjesztő könyveket olvashatok általa, amelyektől úgy érzem, csak többé válok. Gunnar Gunnarsson (1889-1975)...

bővebben

Lisa Hannett – Viking nők

„Mindenki tudja, hogy a méltóság és a gőg között csak egy vékony határvonal húzódik.” Őszintén szólva nagyon vártam a mostani könyv olvasását és szinte azonnal előrendeltem, ahogy megpillantottam. Ennek a nagy lelkesedésnek az oka a vikingek körüli misztériumból fakad, amelyet először lányos zavaromban Heather Graham: A viking asszonya című regény olvasásakor fedeztem fel. Most biztos sokan kinevettek, hiszen a fent említett kötet egy 90-es években megjelent történelmi romantikus műfajú ponyva – a jobbik fajtából – ám én akkor nagyon megszerettem ezt a történetet, de nem csak a rózsaszín habos sztorija miatt, hanem inkább a mítosz és valóság keveredése kapcsán és elkezdtem utána...

bővebben

Jón Kalman Stefánsson – A halaknak nincs lábuk

„„A világ zene nélkül olyan, mint a Nap fény nélkül, a nevetés vidámság nélkül, a hal víz nélkül: szárnyaszegett madár. Mintha arra lenne kárhoztatva az ember, hogy a Hold árnyékos oldalán vesztegeljen, ahonnan csak a sötétségre és a magányra nyílik kilátás…” Azt hiszem akaratlanul is sokkos állapotban kerültem, miután befejeztem a mostani olvasmányomat. Tagadhatatlanul és mélységesen le vagyok döbbenve, hiszen elképesztő nehéz és fárasztó utat tettem meg a karakterekkel egyetemben. Tudhattam volna, hogy nem úszom meg „könnyen”, de mivel kevés eddigi tapasztalatot gyűjtöttem, ami a szerző munkásságát illeti – elvégre csak a Hiányod maga a sötétség című regényét vettem eddig...

bővebben

Jón Kalman Stefánsson – Hiányod maga a sötétség

„A világot sokféleképp lehet látni, és a nézőpontunk valószínű leírja a jellemünket. Áruld el, minek látod a világot, és megmondom, ki vagy.” Amikor az ember valami különlegessel, valami megfoghatatlanul nagyszabású dologgal, eseménnyel vagy – az esetemben – történettel találkozik, mindig felvetül egy gondolat, miszerint elég bátrak és erősek vagyunk-e ahhoz, hogy szavakba öntsük felmerülő érzéseinket. Vajon képes-e egy szermély leírni megfelelően annak a pillanatnak a varázsát, félelmét, vágyakozását? Ez egy igen nehéz kérdés, amelyre felelni igazán mindenki csak maga tud csupán, hiszen az egyén képes csak eldönteni, hogy rettegését és bizonytalanságát legyőzi-e a kíváncsiság az...

bővebben

Andri Snær Magnason – Időről és vízről

„Egyszer minden eltűnik, nem menekül, elmúlik, vége lesz, vesztébe zuhan. Életed is csak mindhiába suhan, mintha meg se történt volna legvégül.” Pár évvel ezelőtt egy akkori kedves „barátnőm” mesélt egy könyvről, amely elsőre behatárolhatatlan műfajilag, de szerinte kiemelkedő belső tartalmát tekintve. Először nem értettem bevallom őszintén, hogy mi különleges lehet egy olyan tematikát felölelő könyvben, amely ismételten felhívja a figyelmet, egy aktuális környezeti katasztrófára. Mint kiderült ennek a kötetnek elsődleges témaköre a klímaváltozás, valamint az emberiség által okozott károk bemutatása különböző oldalakról. Be kell, hogy valljam nem voltam lenyűgözve az...

bővebben

Bergsveinn Birgisson – Válasz Helga levelére

„A szerelem nem csupán városi romantikus történet, hogy túlcsordul és megállás nélkül ömlik, mintha valami örök pumpa hajtása. (…) az embernek ki kell tartania a döntése mellett, táplálnia kell azt és nem eltérni tőle – ez a szerelem.” Vajon mi a szerelem? Teszem fel immáron sokadszorra ezt a kérdést, hiszen egy megfoghatatlan, láthatatlan definícióról beszélünk, mégis az egyik legmeghatározóbb fogalom mai világunkban. Az emberi érzelmek bonyolultsága mindig is vitatott kérdés volt. A mély érzelmű lelkek meghatározó szerepet töltöttek be az emberiség történelme során. A szerelem, közismertebb nevén románc számos formában megihlette évszázadok óta a művész...

bővebben