KÖNYVELVONÓ

Mijamoto Muszasi – Az öt elem könyve

Szerző: | 2024. febr. 5. | Klasszikus irodalom, Lélektani, Ember sorsok, Természettudomány, Ismeretközlő irodalom

Bármit próbálsz is ki életedben először, az kezdetben nehézség elé fog állítani.”

 

 

Számos olyan alkalomra vissza tudok emlékezni, amikor rácsodálkoztak idegenek, hogy nő létemre miért olvasok letűnt korok háborús stratégiáiról, mint például Szun-ce: A háború művészete című kötete, ráadásul olykor a XXI. századra már igencsak elavult szövegekről van szó. Alapvetően vallom, hogy ezek az írások sok esetben megállják a helyüket korunkban is, ám nem feltétlen, mint a harchoz adott „útmutató”, hanem mint inkább az erényen és őszinteségen alapuló, az igaz ember valódi útját részletesen bemutató írások. Számomra a háború egy bizonyos szegmense mindig is életem része volt és most is az, mert hosszú ideje megvan már annak, hogy kutatom és figyelem az emberi psziché torzulását mind áldozat, mind elkövető tekintetében. Ehhez pedig elengedhetetlennek gondolom más népek és kultúrák ősi írásait olvasni, tanulmányozni. Ezért is esett a mostani választásom eme csepp zsebkötetre, amely jelen esetben egészen 1645-ig repít vissza, ahol Sinmen Muszasi levéltöredékekben adja át tudását Terao Magonodzsóhozi-nak.

Mijamoto Muszasi, teljes nevén Sinmen Muszasi no Kami Fudzsivara no Gensin (1584–1645) japán származású tanító, filozófus és harcművész volt, aki a legendás kardforgatók közül talán a legnagyobb hírnévre tett szert. Az általa tanított Heihó, vagyis a háborús és harcművészeti technikákat foglalta össze Az öt elem című kötetében, amely hazánkban számos kiadást megélt már, de az én polcomon egy 2018-ban kiadott példány található, amely a Helikon Kiadó Zsebkönyvek sorozatán belül jelent meg.

A szerző a negyvenes éveiben nevezte el Ninten icsi rjú-nak iskoláját, amely a halála után tanítványainak köszönhetően fennmaradt az utókor számára. Érdekességként hadd jegyezzem meg, hogy a ninten jelentése: két ég, ami a Napra és a Holdra utal. Eme kettősség megfigyelhető a harcos útját tekintve is, hiszen az igazságot mindig szem előtt tartó igaz lélek a fénytől nem vakul el (siker) és a sötétségtől nem riad vissza (bizonytalanság).

„Ne feledd, hogy a heihó elsajátítása a busik kötelessége, amihez sok türelem kell. Mindezekre tekints úgy, mintha legyőznéd tegnapi önmagad, holnap legyőznéd a nálad rosszabbakat, utána pedig a jobbakat. Fejlődéshez ezt az utat kövesd (…).”

A könyv tulajdonképpen az öt elemet veszi alapul és ezen természeti jelenségekhez köti a kardforgatás, a szellemi tisztaság, a harci stratégiák, a szorgalom, valamint a kitűzött cél eléréséhez, tehát a győzelemhez vezető utat. Minden harcosnak magának kell végig járnia ezt a roppant összetett és nagy odafigyelést igénylő életpályát, amelyet meghatároz a személy szenvedélye, hite és a belefektetett erő összessége. Az öt elem pedig nem más, mint a föld, a víz, a tűz, a szél és végezetül az üresség. Az utolsó talán meglepetéssel szolgálhat, de ahogy letisztul eme életszemlélet előttünk, úgy értjük meg azon alapokat, amelyek felépítik ezt a különleges nézetet.

„Addig, amíg nem ismered meg a valódi Utat akár a buddhizmussal, akár mással kapcsolatban, addig mindig azt fogod hinni, hogy csak az a helyes és csak az a jó, amit te teszel. De ha tiszta szívvel nézed, rádöbbensz, hogy saját egód és előítéleteid miatt tértél le a helyes útról. (…) Az ürességben benne van az erény, de nincs benne a rossz. Lelked akkor válik üressé, amikor birtokában leszel a bölcsességnek, a tudásnak, és amikor rálelsz magára az Útra.”

Számos tekintetben olvashatunk – japán szavakkal ékesítve – a kardforgatás mibenlétéről, a különböző technikák részletesebb leírásán át egészen a háborúban egy vagy akár több ellenféllel való küzdelemig. A jó vagy éppen rossz döntés mindig azon alapszik, hogy a harcos mennyit gyakorolt, milyen szinten engedte befogadni és ezáltal megérteni a Heihó valóságát. Mert minden lélek egyszeri és megismételhetetlen, ám a közös cél adja az élet sava-borsát.

„Akár pap, akár nő, akár paraszt vagy akár alacsonyabb rangú is az ember, ugyanúgy lennie kell kötelességtudatának, ugyanúgy találkozhat a szégyennel, de ugyanúgy el kell fogadnia a halált is.”

Számomra ez a könyv egy érdekes utazás volt, amely napokon keresztül lekötötte a figyelmemet és nem engedett. Néhol talán kissé száraz és érdektelen volt a számomra, elvégre nem szeretnék kardforgatóvá válni, ám a technikát szinte részletesen láttam lelki szemeim előtt és ezáltal – mint egy film – elevenedett meg lépésről – lépésre. Ez az életszemlélet nagyon kemény és kitartó lelket igényelt, de aki képes volt megtalálni a köztes útját, annak a győzelem – legyen az háború vagy személyes csatából eredendő – egy egész életet meghatározott.

Eme 9 szabály úgy vélem korunkban is igencsak megállja a helyét és megszívlelése erősen ajánlott a teljesebb életért.

„1. Gondolkodj tisztességesen!
2. Gyakorolj keményen!
3. Próbálj ki minél több művészetet!
4. Ismerj meg minél több mesterséget!
5. Értsd meg alaposan a dolgok előnyeit és hátrányait!
6. Fejlessz ki magadban olyan ítélőképességet, mellyel meglátod az igazságot!
7. Érezd meg a szemmel nem látható dolgok lényegét!
8. Figyelj oda minden apróságra!
9. Fölösleges dolgokkal ne foglalkozz!”

Úgy gondolom, hogy nem szorul részletesebb kifejtésre, hiszen mindenki eldönti maga, hogy figyelembe veszi, vagy elfelejti. Számomra mindenesetre egy nagyon igaz és követendő tanácsnak bizonyul, ezért nagyon hálás vagyok, hogy olvashattam róla. Ezekért a kincsekért érdemes ilyen típusú könyveket is kézbe venni, hiszen sosem tudhatjuk, hogy mivel gazdagodunk általuk.

Összességében nagyon örülök, hogy olvashattam ezt a könyvet, hiszen megerősített hitemben, kicsit közelebb hozta számomra japán letűnt kultúráját és nem utolsó sorban egy újabb különleges személyre is felhívta a figyelmemet, akiről még szívesen olvasnék.

Azoknak ajánlom elsődlegesen, akiket érdekel a háború tudománya, az igaz lélek útja és a harcművészetről is szívesen olvasnak. Szerintem érdemes elmerülni ebben a picinyke kötetben és rácsodálkozni az élet apró, mégis fontos szegmenseire.

„A hétköznapi életedben is, ha csak a probléma elkerülésével foglalkozol, vagy azzal, hogy kihúzod magad a problémás helyzetekből, illetve megkerülöd azokat, akkor ez az érzés ivódik beléd, és mindig a külső körülmények fognak irányítani.”

Amennyiben elolvasnád a könyvet, nem kell mást tenned, mint a Libri weboldalára ellátogatnod.

Írta: NiKy

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük