KÖNYVELVONÓ

Cyril Gely: Szohó mester utolsó teája

Cyril Gely: Szohó mester utolsó teája

„Harmat-e, könny-e a májusnak esője? Díszes szép madár vidd magaddal a nevem vidd a felhőkön túlra”   Alapvetően nagyon szeretem az ázsiai országok eltérő kultúráját, bár tény, hogy kimondottan nagy kedvenceim közé tartozik, Kína és Dél-Korea. Ezen országok hiedelemvilágáról mindig örömmel olvasok, nézem filmjeiket és nagy érdeklődéssel hallgatom zenéiket, figyelem politikai helyzetüket. Ám akad egy népcsoport, amelyről annyi pozitív és negatív információt hallottam, mégis az egyik legkülönlegesebb kultúrával és művészetekkel rendelkező, talán túlságosan is szabályokhoz kötött világ, ez pedig nem is lehet más, mint Japán. Évek óta olvasom a japán szerzők műveit, mégis távol éreztem...

bővebben
Mijamoto Muszasi – Az öt elem könyve

Mijamoto Muszasi – Az öt elem könyve

„Bármit próbálsz is ki életedben először, az kezdetben nehézség elé fog állítani.”     Számos olyan alkalomra vissza tudok emlékezni, amikor rácsodálkoztak idegenek, hogy nő létemre miért olvasok letűnt korok háborús stratégiáiról, mint például Szun-ce: A háború művészete című kötete, ráadásul olykor a XXI. századra már igencsak elavult szövegekről van szó. Alapvetően vallom, hogy ezek az írások sok esetben megállják a helyüket korunkban is, ám nem feltétlen, mint a harchoz adott „útmutató”, hanem mint inkább az erényen és őszinteségen alapuló, az igaz ember valódi útját részletesen bemutató írások. Számomra a háború egy bizonyos szegmense mindig is életem része volt és most is...

bővebben