Jón Kalman Stefánsson: Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről

„Nagymama és nagypapa. Két szó, amely meg tud vigasztalni, mint egy vallás, vagy egy mamutfenyő.” Kevés olyan szerzőt tartok számon, aki az első sorától az utolsó betűig képes a teljes figyelmemet, minden idegszálamat, minden lélegzetvételemet magához kötni. Hiszen hol elakad a lélegzetem, hol kapkodóvá válik, hol sírva fakadok, hol mosolyra görbül ajkam, hol szívemen repedés kezdődik, hol összeforrni látszik és mindezt egyetlen történettel elérve, amely jelent esetben Jón Kalman Stefánsson – Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről című regénye. Ebben a könyvben benne van minden, amit felsoroltam fentebb és talán kicsivel több is, mint kellene. Már maga a borító is olyan csodálatos...

bővebben

Linn Strømsborg: Soha, soha, soha

„Rengeteg apróságra emlékszem, amelyek együttesen az életemet teszi ki.” Sok ismerősöm, családtagom, távoli rokonom érdeklődik irántam, bár talán nem is a személyem olyan lényeges, hanem egy bizonyos kérdésre adott válaszom. Ha találkozok egy idegennel, akkor is felmerülnek kérdések, amelyekre nem éppen érzem ildomosnak válaszolni, mégis mosolyogva megteszem. Hogy vagy? Mivel foglalkozol? Férjnél vagy? Hány éves vagy? Hány kiló éppen a testsúlyod? Hiszel Istenben vagy ateistaként élsz? Milyen politikai nézeteket vallasz? Igen, jól olvasod, ezekkel heti szinten találkozom, mégsem érzem, hogy titkolnom kellene, bár, ha azt vesszük, enyhén szólva is intim területekre tévednek ezzel...

bővebben

Merethe Lindstrøm: – Csenddé vált napok

„Muszáj valakinek elmondanom, milyen érzés ez, miért annyira nehéz együtt élni valakivel, aki hirtelen elnémult. Nem csak olyan, mintha ő már nem lenne ott. Olyan, mintha te magad sem lennél jelen.” Gondolataim hangosan üvöltenek egy elnémult házban. Csend, amelyre oly sokszor vágyom, és amely néha rám omlik akaratlanul is. A ki nem mondott szavak összessége, a meg nem élt életek értelme és a halál előhírnöke. Merethe Lindstrøm – Csenddé vált napok című regénye egy idős házaspár életébe enged betekintést, ahol a gyermekek elköltözésével beáll egy bizonyos állandóság és mintha az idő sem akarna megfelelően telni már. Megszokottá vált mozdulatok és elfelejtett emlékek között...

bővebben