Téti István – A Halhatatlan Könyv

„Nincs nagyobb érték a földön a tudásnál, pláne annál, ami a múlt fejlett civilizációiból maradt ránk.” Hogy őszinte legyek kicsit félve kezdtem el olvasni ezt a mostani ifjúsági regényt, pedig még ezelőtt soha semmit nem vettem kézbe a szerzőtől. De egy számomra fontos személy már igen, akinek kevésbé voltak jó olvasási élményei és ezért úgy éreztem, hogy jobb felvértezni magam az esetleges csalódások ellen. Ám most úgy látszik alaptalanok voltak ezek az intelmek – szerencsére -, mert bizony egy igazi, vad és varázslatos kalandozásban volt részem. Téti István író neve számomra sem volt újdonság, függetlenül attól, hogy eleddig nem sok ismerettel rendelkeztem munkásságát illetően....

bővebben

Juhani Karila – Csuka-átok

„Mi volt a Föld? Nem több mint egy csarnok, amelyben az ember egy pillanatnyit várakozott.” Őszintén szólva, nem is tudom mit gondoltam, amikor erre az utazásra vállalkoztam. Már csak azért sem, mert finn származású szerzőtől kerestem magamnak olvasnivalót, csak azt nem vettem számításba, hogy becsavarodhatok egy történet által, már pedig tagadhatatlan, hogy a könyv felénél járva igencsak elgondolkodtam, hogy nem–e velem van a gond. Őrült szereplők és annál is eszementebb események láncolatán át vezetett utam, de hogy elértem-e végcélomat, kiderül hamarosan. Juhani Karila finn származású író, újságíró. Novellás köteteivel egyre ismertebbé vált, míg a Csuka-átok című...

bővebben

Makiia Lucier – A pusztulás kora

„Néha az újrakezdés a legjobb megoldás.” Szeretem azon regényeket, amelyek hangulatilag nyomasztóan hatnak rám, ám mégis valamely könnyedebb műfajban íródtak. Ebben az esetben több kategóriát is felsorolhatnék, hiszen a fantasy-n kívül, ifjúsági és romantikus irányzat nyomait is felfedezni véltem, valamint folyamatosan jelen van a halál és a különböző bűntények sem ritkák. Itt megtalálhattam mindazon jellemzőket, amiért szívesen forgatok fantasy köteteket és bár nem a klasszikus stílust képviseli, mégis kikapcsolt és nem eresztett. Makiia Lucier újságíró, könyvtáros és nem utolsósorban író. Guamon szigetén született és nőtt fel, ami helyileg a Csendes-óceán legdélibb, a Mariana-szigetek...

bővebben

Philip K. Dick – A kozmosz bábjai

“ – A régi város még mindig itt van. – Itt ám. Nem semmisült meg. Eltemették a felszín alá. Rárakódott valami réteg. Valamiféle sötét köd. Valamiféle illuzió. Azok idejöttek, és minden bevontak ezzel a fekete köddel. De az igazi város még ott van alatta. És vissza lehet hozni.” Minap kedves barátommal heves vitát folytattam egy közös emlékünk kapcsán. Meg voltam győzödve a saját forgatókönyvem igazáról az események láncolatát illetően, míg ő igyekezett engem cáfolni. Agyamban élénk emlékképek vonultak fel, amelyek tovább erősítették a hitemet és bizalmamat saját memóriámban, egészen addig, amíg vitapartnerem cáfolhatatlan bizonyítékkal nem állt elő, amely logikailag és empirikusan...

bővebben

Diana Soto – Kitka Bence Balatonalján

„Az emberek néha megvédik a barátaikat, még akkor is, ha nekik bajuk eshet […].” Ritka pillanatban lehetett részem nem is olyan régen, amikor határtalan boldogsággal fedeztem fel egy régi kedvenc szerzőm hosszabb hallgatás utáni felbukkanását. Ráadásul külön örömömre szolgált, hogy az ifjúsági irodalom szegmensein belül jelent meg írása. Diana Soto szerző műveivel 2017-ben találkoztam először, amikor Az ártatlan bűnös, Útinapló majd ezt követően Törpekirály című köteteit vettem kézbe. Már akkor megállapítottam, hogy az alkotó merészen bánik a szavakkal, töretlen igazságérzet hajtja és egy bizonyos írói varázs veszi körül. Rá egy évre Csak a bolondok boldogok és Az akasztott király...

bővebben

Wéber Anikó – Busz a ködben

„Legegyszerűbb siránkozni, hogy nem tehetünk semmit. Meg várni és reménykedni, hogy majd minden megoldódik magától. Pedig mi is sokat tehetünk!” Szembe mersz nézni a félelmeiddel? Mitől félsz igazán? Ezekre a kérdésekre igen nehéz választ adni őszintén, hiszen sokszor saját magunknak sem merjük megfogalmazni. Ám ezek a negatív gondolatok és érzések gúzsba kötik az embert és sok lehetőségtől fosztják meg akaratlanul is. Persze kívülállóként könnyű tanácsokat osztogatni, pedig bennem is van félelem, ám ahány lélek, annyira változatos eme paletta és ennek megfelelően a megoldás sem egyforma. A mostani olvasmányom az ifjúságnak íródott, ám kortól függetlenül olvasható, mert nemcsak...

bővebben

M. L. Eperke – Az Ősi erők gyermekei

„– Nem gondolom, hogy mindenkinél örökké tart a szerelem, a megszokás érzete pedig gyakran összezavarja az embereket. Nem látják a kettő között a különbséget.” Kérem szépen itt az élő bizonyíték, hogy egy hazai szerző is lehet legalább olyan jó, mint a külföldi írók, annyi eltéréssel, hogy az utóbbiak esetében egy egész stáb foglalkozik mind a marketinggel, mind a kötet szerkesztésével, míg itthon ez valamiért rendre elmarad, vagy hiányosan történik meg. A jelenlegi olvasmányom alaptörténete nagyon megfogó, sőt talán fogalmazhatok úgy is, hogy tökéletes… lenne, ha a fent már említett szakemberi segítséget megkapta volna. De nézzük is, hogy miért gondolom így. M.L.Eperke – Az...

bővebben

Christopher Buehlman – Két tűz között

“Az uraság kelletlenül leküldte a három megmaradt katonáját, hogy kutassák át a pap házát, de úgy találták, hogy a lakója már elment. Mivel tudták, hogy az öccse Őszentsége avignoni otthonában szolgál, a férfiak átkutatták a házat, hogy megtalálják a kincseket, amiket Matthieu atya hagyhatott maga mögött. Az egyikük az alabárdjával bökdöste a földet az udvaron. A másik az utazóládáját, a fazekát és néhány szerszámát kutatta át. A harmadik átforgatta az ágyként szolgáló szalmát. Másnap ez a férfi belázasodott. Négy nappal később már mindenki meghalt a kastélyban. Az új udvarmester volt az utolsó; zokogva figyelte a tükörképét a fényesített sárgaléz lemezben, és bár teljesen ronccsá vált,...

bővebben

Fiala Borcsa – Lepkebáb

„[…] mindenhez gyorsan hozzá lehet szokni. […] Ez az ember egyik legnagyobb erénye, és olykor a legnagyobb büntetése is: gyorsan adaptálódik bármihez. Soha ne vedd hát készpénznek a jó szerencsédet, ne vedd magától értetődőnek azt a jót, amiért nem tettél semmit, csak a sors szeszélyének köszönhetően hullott az öledbe. De ha rossz idők járnak feléd, akkor viszont meríts ebből bátorságot: tudd, hogy erős vagy, tanulékony, és mindenbe bele tudsz rázódni.” Nem tagadom, hogy hosszú idő óta először igen csak tanácstalan vagyok egy könyv tekintetében, ugyanis idén is részt vettem a Kolibri Kiadó által szervezett könyvbemutatón, ahol az írásunk tárgyát képező ifjúsági regényt...

bővebben

Adèle Dan – Démoni ketrec

„Honnan tudhatnád, hogy valóban feledni akarsz, ha még sosem emlékeztél igazán?” Nem tudom, hogy mennyire fogok meglepetéssel szolgálni, de valahogy így képzeltem el mindig is a poklot, ahogy a jelenlegi olvasmányomban szemeim előtt megelevenedett. Sokszor gondolkodtam már azon, hogy az ember által elképzelt túlvilág milyen is lehet, de ahány vallást vettem figyelembe, annyi féleképpen képzeltem el ezeket a helyszíneket. Minden tekintetben úgy gondolom, hogy a kötet egyik idézete nagyon is méltán visszaadja a hitemet, miszerint „Valóban semmi sem fekete vagy fehér. Mégis hogyan lehet így a jót választani?” És való igaz, hogy nincs a két pólus meg egymás nélkül, tehát a jó csak a...

bővebben

« Régebbi bejegyzések

Újabb bejegyzések »