„Ne add fel az álmaidat abban a pillanatban, amikor a dolgok már nem mennek olyan könnyedén vagy nem olyan kifizetődőek. Mert ez az a pillanat, ahol az érdekes kezdődik.”

Mit gondoltok, hogy hányszor olvastam ezt a könyvet? Nem árulok zsákbamacskát, eddig ötször vettem kézbe. Az én közös utam ezzel a kiadvánnyal 2016-ban indult, amikor felfedeztem egy könyvesbolt polcán és fülszöveg alapján kellően megindítónak éreztem ahhoz, hogy a kosaramba tegyem. Beszerzés után valamennyivel el is olvastam, és már akkor a kedvenceim között végezte és azóta is töretlenül trónvárományos az önsegítő könyvek kategóriájában. Hozzá kell, hogy tegyem, soha előtte és azóta se olvastam semmit a szerzőtől, pedig még két másik kötete itt csücsül valahol a polcaim egyikén. Hogy miért nem? Erre csak azt tudom írni, mert nem érzem azt a mindent betöltő vonzást, ám ennek a kiadványnak akkora ereje van irányomban, hogy immáron kétévente kézbe kell, hogy vegyem. Hogy mitől is különleges? Erről kicsit lentebb mesélek.

„[…] bizonygasd a korlátaidat, és többé nem szabadulsz meg tőlük.”

Minden önfejlesztő vagy pszichológiai témában írt könyv köztudottan csak akkor hatékony, ha a benne leírtakat megszívleljük és a feladatokat – amennyiben módunkban áll – az utolsó sorig elvégezzük. Ám nem én vagyok az egyetlen köztünk szólva, aki néhol hanyagul kezeli ezeket az intelmeket, mert egy erős taszító érzést váltanak ki adott időben. Így jártam meglepő módon idén januárban, ugyanis egy kedves molytársamtól kaptam vissza és alig vártam, hogy ismét elmerüljek benne. Ám legnagyobb döbbenetemre felidegesített és félre is tettem, egészen mostanáig, amikor is ismét elkapott a Big Magic és felrobbant bennem, ahogy azt el is vártam tőle. Ennek a folyamatnak egy természetes magyarázata van, mégpedig a befogadókészség hiánya. Számomra a 2024-es év eddig tele volt megpróbáltatásokkal, sokszor a sírás határáig menve, és talán pont ezért az év első felét zárt lélekkel és egy bizonyos letargiával küzdve töltöttem. Túl nagy változás nem történt az elmúlt pár hétben sem, ám egyik nap ránéztem a borítóra és éreztem azt a bizonyos hívást. A mágia számomra többek között ezt jelenti, hogy a megérzésemre hallgatva nyúlok az ilyen típusú könyvekhez.

„A kíváncsiság a kreatív élethez vezető út és az igazság maga.”

Elizabeth Gilbert egy amerikai származású írónő, akinek hitvallása szerint a kreatív élethez mindenkinek joga van, hiszen ott szunnyad bármelyikünkben, ám csak kevesen mernek élni a bennünk élő kíváncsi szellem kiteljesedésével. Az írónő egyébként az Ízek, imák, szerelmek című önéletrajzi ihletésű regényével robbant be a köztudatba, amelyet azóta Ryan Murphy megfilmesített.

„…bátorság híján sosem fogják tudni megvalósítani önnön képességeik tág spektrumát. Bátorság nélkül nem ismerhetik meg a világ mélységeit és gazdagságát oly mértékben, amilyenben a világ szeretné, hogy megismerjék. Bátorság híján az életük kicsiny marad- sokkal szürkébb és szegényesebb, mint amilyennek eredetileg elképzelték.”

A Big Magic sokkalta több egy önsegítő kötetnél, hiszen a maga varázsával kívánja jobbá tenni olvasója életét. A könyv elsődleges ereje abban rejlik, ahogy átadásra kerülnek a tanácsok, elvégre nem erőltet senkire semmit, nincsenek elvégzendő feladatok, csak az életből merített – néhol hajmeresztő – sztorik, amelyek hitelessé teszik az oly kívánatos segítséget.

„Az igaz, hogy a kreativitás a bátrak útja, de nem a félelem nélkülieké, és fontos, hogy a két fogalom között különbséget tegyünk. A bátorság azt jelenti, hogy megteszünk valamit, ami ijesztő. A félelem nélküliségben gőzünk sincs arról, mit jelent az a szó, hogy ijesztő.”

A kötet tulajdonképpen három szóra koncentrál: az egyik a szabadság, a másik a bátorság, a harmadik pedig a kreativitás kiaknázása, megélése. Ennek a három kifejezésnek megvan a varázsereje, hiszen egyik sem létezik a másik nélkül és tulajdonképen ez az igazi művészi élet.

„[…] mert a kreatív élet a bevállalós emberek útja.”

És elérkeztünk ahhoz, hogy magyarázatot adjak arra a kérdésre, miért is érzem ennyire különlegesnek ezt a könyvet. Ha létezik varázslat ebben a materiális világban, akkor az a humor szóban rejlik. Ha tudsz nevetni, magadon, a baklövéseiden, a sokszor elképesztő kínos eseményeken, akkor egy igazi mágus vagy, aki nemcsak a saját életét teszi varázslatossá, de a körülötte lévő emberekét is. A szerző ereje elsődlegesen abban rejlik, hogy könnyedén, tele mosolyogtató példákkal meséli el életének egy – egy aspektusát, ahol nem merül el a kesergés mocsarában – pedig néhol lenne rá oka bőven -, hanem egy örökmozgó felnőtt-gyermek szemével rácsodálkozik az életére, az emberekre és szívvel-lélekkel hódol az írás istenének.

„Amit te készítettél, azt tedd nyugodtan közszemlére. Sose kérj érte elnézést, sose próbálj magyarázatokba bocsátkozni, és sose szégyelld. Minden tőled telhetőt megtettél a rendelkezésedre álló anyagokkal, a rendelkezésedre álló idő alatt.”

Érdekes módon, a mostani olvasásom alatt többször megálltam és megállapítottam, hogy bizony a kiadvány több helyen is hibákat rejt magában. Gondolok mindjárt az elgépelésekre, a felesleges szóismétlésekre vagy éppen maga a szerző által keltett körforgásra, kicsit talán olyan érzést keltve, mint amikor egy kiskutya felfedezi a farkincáját és addig pörög, hogy elkapja, míg el nem szédül. Ilyen szemléltetéssel talán lehet érezni, hogy a szándék nagyon nemes és egy rossz szót sem érdemel, ám ettől még messze sem tökéletes, mégis számomra egyedi és megismételhetetlen.

Ahogy Tom Waits mondta: „A zene csupán a képzeletet díszítő ékszer.” Számomra pedig ez a kötet egy ékessége polcomnak és gyűjteményemnek, ahol még remélhetőleg hosszú évekig várja sorát, hogy ismét kézbe vegyem.

Hiszek a szavak, a szabadság és bátorság erejében, ám semmit sem érnek, ha nincs néhol egy segítő kéz, amelybe kapaszkodva megpihenhetünk a következő útszakaszunkig. Ebben az esetben ezt a könyvet ajánlom figyelmedbe, mert minden erőszakosság nélkül fogja vezetni utadat és talán ki tudja, neked is éppen erre a kis löketre lesz szükséged.

„Véleményem szerint óriási emberszeretetről árulkodik, ha emlékeztetünk valakit arra, hogy képes egyedül megtenni valamit, a világ nem tartozik neki automatikusan köszönettel, és az illető nem annyira gyenge és esetlen, mint amilyennek hiszi magát.”

Ha úgy döntesz, hogy belevágsz ebbe a kalandba, akkor a Partvonal Kiadó weboldalára ellátogatva megteheted.

Írta: NiKy