„Senki nem tehet értünk annyit, mint mi saját magunk!”

 

 

Sokszor hangoztatom, hogy borítómániás vagyok, tehát azon könyv szeretők közé tartozom, akik még el tudnak csábulni egy szép vagy kifejező borítókép láttán, ám ez fordítva is igaz rám, sajnos képes vagyok kedvtelenül tologatni egy – egy kiadványt, mert nem vonz sem fülszövegileg, sem külsőleg. Ebbe a hibába estem a mostani kötet tekintetében is, pedig kimondottan érdekelt anno, amikor ráesett a választásom.

Torma István nem egy átlagosnak mondható író, hiszen 75 évesen vált elsőkönyves szerzővé. Írásai eleddig folyóiratokban és közösségi oldalakon lettek leközölve, ám első könyve Örökmozgó címmel 2022-ben jelent meg.

Torma István – Remittenda című kötete 2023-ban látott napvilágot a Smaragd Kiadó gondozásában. A kötet címe bár kissé szokatlan (jelentése visszáru), mégis annál megfogóbb, ám csak akkor vált igazán ötletessé számomra, amikor olvasni kezdtem a könyvet.

Életműnek is nevezhetném ezt a fajta gyűjteményt, amely a szerző eddigi alkotói időszakából és a fent már említett első könyvéből kimaradt írásokat foglalja magában. Számos hosszabb-rövidebb terjedelmű alkotást találhatunk, amelyek nyolc témakörre bonthatók.

Ezek a következők:

1. Fantázia
2. Botlások
3. Emberek
4. Hazaszeretet
5. Humor
6. Ibolyka
7. Nem szól a zene
8. Szépek (versek)

„Nagyon nehéz nem akarni, csak ülni vagy inkább feküdni, és megpróbálni nem gondolni semmire.”

Az írások elsődlegesen novellákat tartalmaznak és csupán az utolsó részben találhatunk pár elszórt verset, amelyek témakörileg igencsak vegyesnek mondhatóak.

Nagyon érdekesnek találtam a szerző életszemléletét, amely egy erős család – és hazaszerető lélekről vallott, ám a maga egyedi felhangjával kissé vitriolos stílusban tárja olvasói elé mondanivalóját. A legtöbb írás kissé szürreális a maga nemében, ám minden tekintetben egyediek és valóban szórakoztatóak.

„Hamarosan azon gondolkodtam, hogy a madarak melyik családjából származhat az ablak, merthogy annak is két szárnya van!”

Több novellán is elgondolkodtam, de a legmegfogóbb számomra mégis Az életvisszaváltó című írás volt, mert ilyen egyedi megközelítéssel még nem találkoztam.

„[…] valaki valamely félreeső helyiségben kicserélte a saját életét máséra, de ez általában nem vált be, mert belülről nézve, megélve egy sors annyira, de annyira más, mint ha kívülről szemlélik. Némelyeken lötyögött, másokon szorult, volt, akit agyonnyomott az újdonság, vagy éppen elveszett a lehetőségekben.”

Mint fentebb már említettem, élettöredékekbe kapunk betekintést, amely hol humorban gazdag, hol fájdalmasan mély érzelmeket hoz felszínre az olvasóban. A szerzőről elmondható, hogy egy családszerető, igaz lélek, akinek nagy az igazságérzete, ám minden sora mögött meghúzódik egy fájdalmas és sokat tapasztalt szemlélet is, amelyet igyekszik palástolni, de a figyelmes olvasónak fel fognak tűnni azok a manírok vagy kifejezések, amelyek erre utalnak.

„A lélek vagy kis gyémántszemcsékké, vagy korommá alakul. Olyan aprókká, hogy szabad szemmel nem is látni. Ezért sokan azt hiszik, ha valaki meghal, eltűnik a lelke. Nem. Csak egyre több korom és gyémánt lesz a Földön.”

Ellenben annyit kritikával élnék, miszerint akadtak olyan írások a kötetben, amelyek nem illettek a többi közé. Sejtésem szerint ez a kaotikusság az életre való asszociáció lenne, ám úgy vélem, hogy nélküle sokkal izgalmasabbá válhatott volna az olvasási élményem. Nagyon tudom értékelni a szerető, apai szívet, a méltányos életszemléletet, eme politikai, bátor hitet…

„Úgy tűnik, az emberiség nem mindig becsüli meg a legjobbjait, pedig rájuk kellene vigyázni, őket kellene leginkább támogatni.”

Összességében kellemesen csalódtam, mert amennyire tartottam tőle, annyira értékesnek vélem a benne leírtakat. A szerző első kötetét is el fogom olvasni, mert ha a „kimaradt” írásai ilyen egyediek, akkor nagy bizalommal tekintek a többi alkotására is.

A könyvet elsődlegesen azon olvasóknak ajánlom, akik szeretik az egyedi hangvételű novellákat, a néhol merész vagy pimasz világszemléletet és egy határtalan apai szívről is szívesen merengenek. Az élethez bátorság és egy nagy adag humor kell, úgy vélem.

Amennyiben szívesen kézbe vennéd a könyvet, nem kell mást tenned, mint a Smaragd Kiadó weboldalára ellátogatnod.

Írta: NiKy