„Egy porszem világot jelent,
S egy szál vadvirág az eget,
Fogd föl tenyeredben a végtelent
S egy percben élj évezredet.”

 

Évek óta nagy rajongója vagyok a tudományos világnak és ezáltal evidensen az ebben a műfajban mozgó könyveknek is. Számos témában kutatok vagy éppen érdeklődöm, ezért nehéz lefedni, hogy éppen mely terület mozgatja meg igazán a lelkemet. Erre a kötetre tavaly ősszel figyeltem fel egy könyvesbolti – lelki feltöltődésem alkalmával, amikor olyan olvasnivalót kerestem, ami kiszakít a taposómalomból és esetleg még tanít is.

Anne Sverdrup –Thygeson norvég származású író, kutató, egyetemi oktató és nem utolsó sorban a rovartan tudósa. Doktorátusát természetvédelmi biológiából szerezte és hosszú évek óta az erdőket járva kutatja az öreg fákat lebontó szervezeteket, valamint az ember hatását az ökoszisztémára. Magyarul ez a második kiadott kötete, hiszen még 2020-ban megjelent Terra Insecta című műve, amely által betekintést nyerhettek az olvasók a rovarok életébe és fontosságuk részletesebb ismertetésébe. A szerzőről Instagram oldalán számos érdekességet olvashatsz.

Anne Sverdrup – Thygeson – Az élet szövete című ismeretterjesztő könyve 2022-ben jelent meg a HVG Könyvek Kiadó gondozásában. A kiadvány borítója nagyon színes, mégis különleges és figyelemreméltó, úgy érzem.

A kötet tíz fejezetben mesél az élet szövetéről, tehát minden olyan organizmusról, amelyek közvetve vagy éppen közvetlenül járulnak hozzá a természet körforgásához. Olvashatunk a rovarok színes kolóniájáról, a gombák különleges szerveződéséről – kiemelve egyes típusok egyediségét -, a vizekben lakó milliónyi életről és a növények természetéről. Számos kérdést tesz fel, amelyeket igyekszik tömören meg is válaszolni, ám a figyelmes olvasóban így is felmerülhet olyan gondolat, amelyet felszínesen vagy csak éppen annyira sem érint a kötet.

„Mert a természet nem csak hasznos. Jelentős immateriális értéket is képvisel, amely nem mérhető, és értéke pénzben nem kifejezhető. Erkölcsi értékről is beszélünk, a fajok önmagukban vett értékéről: felelősségünk, hogy vigyázzunk a természetre. Mert más fajoknak is jogukban áll teljes mértékben kihasználni az élet lehetőségét: a bogaraknak, az óriás pókhálósgombának és a hódnak is. Nagynak és kicsinek, csúnyának és szépnek, hasznosnak és haszontalannak egyaránt.”

A szerző többször felhívja a figyelmet a folyamatos természeti rombolásra, amelyet az ember önző fejlődésigénye vált ki. Külön kiemelve olvashatunk a gyógyszerek alapanyagairól, az állati és növényi eredetű és kincset érő hatóanyagokról, amelyek hosszas kutatást megelőzve kerülnek az emberi szervezetbe. Olvashatunk a környezeti károkról, a veszélyeztetett állatok tömeges kipusztulásáról, illetve helyet kapnak az emberi butaságból elkövetett vadorzások is. Hogy példával is hozzájáruljak a fent leírtakhoz, ilyen szamárság okán vadásznak az orrszarvúak szarvára, amely egyes feltevések szerint porrá őrölve csodaszer és gyógyhatású, pedig csak kis utánajárással megtudható, hogy a szarv ugyanabból a kreatinból áll, mint az emberek körme. Rendkívüli nagy károkat okoznak az illegális orvvadászok, mindezt egy olyan babonából, amelynek senki nem járt utána tüzetesebben. Az emberi butaságnak nincs határa bizonyos szinten.

„Ma már a Mariana – árokban is találunk műanyag zacskót, ahogy több tonna szemetet elszórva a Mount Everest oldalában. Sokan vagyunk, sokat fogyasztunk, és gátlástalanul terjeszkedünk: a bolygó szárazföldjének háromnegyedét átalakítottuk. Ezt a megváltoztatott területet magunkkal és háziállatainkkal népesítettük be. Ha megmérnénk a Földön jelenleg élő összes emlős súlyát, a háziállataink – a tehenek, disznók és egyebek – e biomassza több mint kétharmadát jelentenék. Mi, emberek csaknem az egyharmadát. A vadon élő emlősök tehát az elefánttól a cickányig mindössze négy százalékot tesznek ki a világ emlőseinek összsúlyából.”

Saját meglátásom szerint a könyv rendkívül olvasmányos formában kívánja felhívni a figyelmet a természetvédelmi katasztrófákra, valamint az életünket körülvevő –természetesnek vett- élőlények milliárdjaira, és az ökoszisztémára is. Rendkívül tetszett a gombákról szóló fejezet, ahol jómagam is megismerkedhettem a nyálkagomba szökési kísérletével, illetve ehhez kapcsolódó más mókás történetekkel.

„2019 júniusában az Interpol és a Vám Világszervezet közös nemzetközi akciót indított az illegális kereskedelem ellen. Huszonhat nap alatt több orrszarvúszarvat, több száz kiló elefántcsontot, 23 élő majmot, több mint négyezer madarat – köztük sok élő, leragasztott csőrű, sokadmagukkal üvegekbe gyömöszölt állatot – csaknem 10 ezer élő teknőst és 1500 élő hüllőt foglaltak le. Egyébként az illegális kereskedelem során a vadon befogott hüllők halandósága a vágott virágokéhoz fogható.”

Hálás voltam, hogy olvashattam a mértéktelen húsfogyasztásról is, amely a haszonállatok méltánytalan és embertelen körülmények között való tartását is felöleli. Bár a könyv ahhoz túl vékony, hogy részletesebben is képet kaphasson az olvasó erről a rendkívül fontos tematikáról, de úgy gondolom ahhoz bőven elegendő, hogy a fókuszt ráirányítsa. Akit részletesebben is érdekelnek az adott témakörök, azoknak természetesen érdemes más alkotásokhoz nyúlni és elmerülni a részletekben.

„Ahogy senki sem hitt a kutatóknak, akik elmondásuk szerint a gyomrukban ebihalakat költő békára akadtak, először azoknak a kutatóknak sem hittek, akik a halhatatlan medúzáról számoltak be. Mert hát ez lehetetlen. Egy szervezet életének elején minden sejt egyforma – ezek az úgynevezett őssejtek –, de ahogy az egyed növekszik, a sejtek specializálódnak, és többé nem lehetnek belőlük őssejtek. A Turritopsis esetében márpedig éppen ez történik.”

Engem a tengerek és óceánok élővilága mindig is misztikummal töltöttek el. Már egészen kis palántaként ámulattal bámultam az akkor még tévében leadott természetfilmeket. Ma már inkább a videókra, cikkekre és könyvekre szorítkozom, de mindig nagy örömmel tölt el, ha új információhoz juthatok. Ebben a kötetben is ráleltem azokra az entitásokra vagy éppen más fogalmakra, amelyek a későbbiek folyamán részletesebb utánanézést vonnak majd maguk után.

„A fehér egyrétűtaplónak ugyanakkor más is van a tarsolyában. Laboratóriumi vizsgálatok során kiderült, hogy a gomba kivonata megöli a daganatos sejteket, a normál sejteket viszont nem károsítja. Különösen a hormonfüggő rákfajták, például az emlőrák, a petefészekrák és a hererák esetében alkalmazzák.”

Külön örömmel állapítottam meg, hogy az ember és állat közötti pszichológiai kapcsolatról is kaphatunk némi információt.

„Egy háziállat vidámabbá és egészségesebbé tehet bennünket. Egy puha szőrű, farkát csóváló golden retriever vagy egy simogatásra vágyó cica csökkenti a stresszt, és javíthat a lelki egészségünkön. Talán a társas interakcióink is bővülnek, és többet mozdulunk ki.”

Összességében érdekesnek és könnyen érthetőnek gondolom a könyvet. Tény, hogy részletesen egyik témakörben sem tudunk elmerülni, de ennek a kötetnek nem is ez a feladata. Aki a megadott tematikákban szívesebben mélyülne el, annak mindenképpen más olvasmányokban kell kutakodnia tovább. Ennek a kiadványnak nagy előnye a szerző tudományos jártassága, a kissé fanyar humora és az a rendkívüli szenvedély, amely szinte izzik a lapokon.

Úgy gondolom, hogy ez az idézet nagyon jól szemlélteti azt a folyamatot, aminek akaratlanul is részesei vagyunk:

„Le tudunk írni valamit, amire nem emlékszünk? Egy olyan természeti állapotot, amelyet sosem láttunk? Aligha. És ez a lényege a természettel kapcsolatos pszichológiai jelenségnek, amelyet angolul shifting baseline szindrómának (SBS) neveznek, de hívhatnánk változásvakságnak vagy generációs amnéziának is. Az SBS jelenség lényege, hogy idővel elvesznek a természet „egészségi állapotáról” szerzett ismereteink, mivel nem érzékeljük a ténylegesen bekövetkező változásokat. Rövid életünk és korlátozott emlékezetünk téves benyomást kelt arról, hogy tevékenységünk mennyire átfogó jelleggel változtatta meg a világot. […] Várakozásainkat fokozatosan igazítjuk a körülöttünk lévő természethez.”

Ajánlom azon érdeklődőknek, akik szívesen ismerkednek a természet hatalmas világával vagy ha éppen a természetvédelem hívja magához a kíváncsi lelkeket. Bárhogy is legyen, mindenképpen érdemes elolvasni és a benne leírtakat megszívlelni.

„Könyvtárak nélkül mi maradna? Se múlt, se jövő.”

Amennyiben elolvasnád a könyvet, megteheted, ha a HVG Könyvek Kiadó weboldalára ellátogatsz.

Írta: NiKy