Mohamed Mbougar Sarr – Az emberek legtitkosabb emlékezete

„Minél szebb a látvány, annál teljesebb a borzalom. Mik vagyunk? Vérgyűrű a fény díszdobozában […].” Nehéz szavakba önteni mindazt az érzést és gondolatiságot, amelyet eme könyv hagyott hátra bennem olvasásom után. Részben meg vagyok rökönyödve, más részről viszont teljesen elbűvölt a maga naturalista üzenetével. Az ember nagyító alá kerül rassz és identitás tekintetében is, ám, hogy ki hogyan és miképpen ítéltetik meg, már egyéni. Ráadásul az irodalomhoz szóló „elégia” is egyetemben, a szó nem eredeti értelmében. Az író tükröt tart számunkra és az írás legszentebb Istenének felkínálja áldozattételként az olvasói lelket, amely a maga önzőségében egy kiáltás is az éterbe, mindarról,...

bővebben

Mario Bellatin – Jacobo, a mutáns

„Az ablakok megdermedtek. A férfiak bőre állandóan vizes. Egy Gólem. Egy tucat főtt tojás. Semmilyen mutáció nem ment végbe. Csak egy sziklatengeren legelésző néhány bárány képe jelent meg.” A fenti idézet talán kissé szokatlannak tűnhet elsőre, ráadásul az értelmezése sem könnyű, úgy vélem. Talán érdemes úgy tekinteni rá, mint egy álomfoszlányokat idéző részletre, ahol nem kapunk egyértelmű jeleneteket, de a maguk kaotikusságában könnyebb egy egységben „látni” őket. Ez a szövegrészlet egyébként aperiodikus a kötetben, de pont ezért mindig más értelmet nyer magának. A mű nagyon egyedi stílusú, amely különösen nagy figyelmet igényel, bárki veszi is kézbe. Mario Bellatin (1960....

bővebben

Marguerite Duras – A szerető

„Ámíthatnám magam, elhihetném, hogy szép vagyok, mint a szépasszonyok, akiket megnéznek a férfiak, mert engem aztán tényleg meg-néznek. De én tudom, nem szépség dolga, másról van itt szó, egészen másról, például az észről.” Emlékszem egy tinédzser lányra, aki egy éjszaka nem tudott aludni és a tévé csatornáit „lapozta” egyre, hogy valami olyan műsorra leljen, amelynek halk duruzsolása elandalítja és álomba kíséri. Ám egy német csatornán felfedezett egy akkor kezdődő filmet, ahol egy fehérbőrű leány egy komp korlátjának támaszkodik, és a tájat szemléli. A leány külsőleg nagyon bohókás személyiséget tükrözött, hiszen csillogó cipőt, egyszerű, elnyűtt selyemruhát egy sötét színű övvel...

bővebben