KÖNYVELVONÓ

Rejtő Jenő (P. Howard) – Az elveszett cirkáló

  “- Ez igazán derék dolog volt. Nem is tudom, hogy némelyik maguk közül hogyan kerülhetett ilyen mélyre. - Nagyrészt közgazdasági okai vannak. Ez a vámdolog. Illetve a vám még nem is volna baj, csak lehetne nyugodtan csempészni. “ Rejtő Jenő nevét úgy gondolom egyetlen olvasni szerető embernek sem kell bemutatni. Sajnos ő is egy a számos olyan írónk közül, akinek életművét fájdalmasan rövidre zárta a második világháború. Nyílván lehet vitatkozni azon, hogy művei mennyire tartoznak a szépirodalom és mennyire a ponyva kategóriájába, de az kétségtelen, hogy munkássága révén halhatalan karakterekkel és szállóigékkel bővítette a magyar kultúrát. Előrebocsátom, hogy nem vagyok nagy...

bővebben

Marabu – A gonosz törpekommandósok világuralmi terveinek csúf bukása egyetlen eseményteli csütörtök délután

„Azt tudom csak, hogy az emberiség mit gondol saját magáról. Leginkább azt, hogy mi, emberek okosak, megfontoltak, precízek, előrelátóak vagyunk. Ezt gondoljuk. Na de mekkorát tévedünk! Az emberiség sorsát ugyanis nem az előrelátó megfontoltság, hanem a véletleneknek sora alakította."     Őszintén szólva leginkább a borító keltette fel a figyelmemet és a cím. Ennek a kettősnek köszönhetően döntöttem úgy, hogy bizony olvasnom kell a könyvet. Ha ti is ránéztek, akkor már sejthetitek, hogy egy vidám szösszenetről van szó és végül is nem is tévedtek nagyot. Marabu, azaz Szabó László Róbert szerző neve igen csak egyszerűnek tűnik, pedig valójában egy  színes egyéniséget takar. Hétköznapibb...

bővebben

Tasnádi István – Helló, Héraklész!

  „– De mi nehezebb, mint a bűn? – Talán a jó cselekedet – tippeltem.”   Azt hiszem, hogy nem árulok zsákbamacskát, ha elismerem, megint egy számomra fontos lista miatt vettem meg a könyvet. Persze alapvetően is szeretem a kiadó Abszolút kiadványait, mert mindamellett, hogy szórakoztatóak, rendkívül színes tudást nyújtanak az olvasónak. Tasnádi István – Helló, Héraklész! című könyve 2021 őszi újdonságainak egyike, mely a Pagony Kiadó gondozásában jelent meg. A kötet már a borítóval megfogja olvasóját, hiszen egy vicces jelenetet láthatunk. Ha valaki kicsit tüzetesebben is rátekint, rögtön meg fogja érteni, hogy bizony a görög mitológia neves hősei tekintenek rá a képről. És ha már a...

bővebben

Julien Hervieux – Viharka, a sötétség ura

„ (…) senki sem teljesen jó vagy velejéig gonosz.”       Már megszokhattam volna azt a hihetetlen lelkesedést, mely felszínre tör bennem, amikor kissé gótikus rajzolatú mesékkel találkozom. Az utóbbi pár évben legnagyobb örömömre egyre több ilyen típusú mese és ifjúsági regény látott napvilágot, amitől az én szívem bizony nagyokat dobbant. Azok számára, akiknek esetleg ismeretlen a stílus, melegen ajánlom Tim Burton filmjeit szíves figyelmükbe. A mostani értékelésem is egy ilyen könyvről fog szólni, de előtte szeretném megköszönni a Móra Kiadónak, hogy olvashattam a történetet. Köszönöm. Julien Hervieux - Viharka, a sötétség ura című ifjúsági regénye idén nyáron jelent meg a kiadónál. A...

bővebben

Dóka Péter – Idővihar

  „Nem lehet megkérni valakit arra, hogy szerelmes legyen.”       Dóka Péter nevével ugyan nem először találkozom, de mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni a Móra Kiadónak, hogy olvashattam a könyvet. Köszönöm. Bevallom őszintén kicsit félve kezdtem neki ennek az olvasásnak, ugyanis a Szupermalac és Űrpatkány sorozat harmadik köteteként került kezeimbe és az előző részt finom szólva sem szerettem. Érdekes módon most mégis azt kell, hogy írjam, mintha két különböző sorozatból olvastam volna a két történetet. Az előző alkotáshoz képest a mostani sokkal színesebbnek, vidámabbnak és kedvesebbnek találtam. De nézzük is, hogy miről szól fülszöveg alapján: Szupermalac és Űrpatkány,...

bővebben

Fredrik Backman – Amit a fiamnak tudnia kell a világról

  „(…) nem az a bátor, aki annak ellenére ütni mer, hogy nem tudja, nyer majd, vagy veszít. Az a bátor, aki tudja, hogy győzne, és mégsem tesz semmit.”     Az emberek különböző életválságokon esnek át hosszú létezésük folyamán. Mindenkinek meg van a maga tragédiája és természetesen a saját bajaik súlyossága és megoldása a legfontosabb. Bár sokan ítélkeznek másokról és döntenek felettük úgy, hogy egy percig sem gondoltak abba bele, hogy az adott személynek miért is esik nehezére abszolválni a mások számára oly egyértelmű megoldással bíró „bajokat”. Nekem erről az jut eszembe, amit szeretett nagyapám mondott mindig: „Állj meg és vedd fel az ő cipőjét. Ha belefér a lábad, akkor...

bővebben

Gaura Ágnes – Átkozott balszerencse

  „ És egyáltalán, tényleg valóság lehet az a közhely, hogy az ihlet, az igazi ihletett művészet képes a teremtésre, az élet csodájára?”   Már lassan egy hete is megvan, hogy én ezt a könyvet kiolvastam, de még mindig nagyon zavarban vagyok, mikor arra gondolok, hogy mit is írjak róla. Először is azért, mert Gaura Ágnes – Túlontúl regénye olvasása után beleszerettem az írónő stílusába és szinte lángra lobbanok, annyira várom, hogy újabb regénye lásson napvilágot. Ugyanakkor ezt a történetét már cseppet kritizálni merészelem, mert nagyon hajaz egy általam kedvelt külföldi sorozatra és ettől nem vagyok boldog. Persze szerencsére sok egyediség is van benne, de Bori őrülete, Laurell...

bővebben

Fredrik Backman – Hétköznapi szorongások

  „Azt mondják, az ember személyisége a tapasztalatainak összessége. De ez nem igaz, legalábbis nem teljesen, mert ha a múltunk lenne az, ami meghatároz bennünket, nem bírnánk együtt élni saját magunkkal. Meg kell győznünk magunkat, hogy többek vagyunk a tegnapi hibáinknál. Hogy a jövőbeli választásaink is mi vagyunk, a holnapok is mi vagyunk.”     Sokszor arra gondolok, hogy vajon mások mi alapján választanak aktuális olvasnivalót. Többnyire tudatosan válogatok, de néha én is csak az ösztönömre bízom magam. Ennél a könyvnél most az előbbinek adtam teret, mert  egy csodálatos személy, aki nekem nagyon fontos, egy közösségi oldalon a kedvencévé tette és tudni akartam, hogy...

bővebben

Heniko Sakka – Édes tini élet

  „Te kihíváskereső vagy, én pedig maga a kihívás.”   Nem először fordul elő idén velem, hogy nagyon vegyes érzésekkel fejezek be egy adott történetet. A mostani olvasási élményem is erről tanúskodik, de erről picit később írok. A könyvet egy számomra fontos lista miatt vettem meg anno, de mind a fülszöveg, mind pedig a borító megtetszett és úgy voltam vele, hogy a kellemeset a hasznossal alapon fogom elolvasni a történetet. Haniko Sakka – Édes tini élet kötete egy fiataloknak szóló, vidám írás, amit elsődlegesen a sport és a szokásos rivalizálás központizál. Fülszöveg alapján Rietta és Klodett –ikertestvérek lévén- nem is különbözhetnének jobban egymástól. A két lány teljesen...

bővebben

Várfalvy Emőke – Még húsz kerék

  „(…) a malomhoz vezető út olyan foltos a kátyúktól, mint a rossz kölök nadrágja.”   Még tavaly nyáron olvastam az írónő első kötetét, melyben megismertem a Négy Kerék Autóklinika dolgozóit – Zolik és Misa – valamint a kis város egy – egy lakóját és szeretett autóját is. Akkor nagyon örültem, mert valami hétköznapi, mégis egyedi világot olvashattam és bizony a humor is megfűszerezte az amúgy sem unalmas történeteket. Ezért, mikor megláttam, hogy itt a folytatása a fent említett mesekönyvnek, szinte rögtön a megjelenést követően be is szereztem. Telt az idő, de valahogy nem került a kezembe, végül tegnap úgy döntöttem, hogy ideje visszacsöppenni ebbe a világba és egy huzamban ki...

bővebben