Kertész Erzsi – Zsebaljai időjárók

„– Tudjátok, szerintem ez is öröm […]. Csak nagyon-nagyon-nagyon csendes. Mert ha nyugodtak és békések vagyunk, akkor, azt hiszem, titkon és csendben örülünk.” A fenti idézet szerintem csodálatos és nagyon igaz. Pontosan ezt érzem abban a ritka, de annál értékesebb időszakomban, amikor üres vagyok, és befelé figyelek. Örülök, hogy számomra is megadatik az a különleges pillanat, hogy rendben vagyok ott bent. Kertész Erzsi számomra egy igencsak sokoldalú szerző őszintén bevallom, hiszen számos gyermek- és ifjúsági regényt álmodott meg az utókor számára. Nagyon sok könyvét olvashattam az évek alatt és személyes kedvenceim egyikeként tartom számon Mindig másnap című regényét. Az...

bővebben

Turbuly Lilla – Kész cirkusz!

„Valahogy könnyebb elmondani a dolgokat egy idegennek. Nem kell félni, hogy valaki megsértődik, vagy máshogy érti, amit róla mondok, mint ahogy én gondolom.” Gyermekkorunkban a cirkusz mindig valami varázslatos hellyé válik a sok fényével, a porondon megjelenő mester felkonferálásával és az egzotikus vadállatokkal. Hogy ez a bűvös hatás a levegőben repkedő vagy éppen kötélen táncoló emberektől vagy talán azoktól a betanított állatoktól van, amelyek követik idomáruk parancsait, nem tudom megállapítani, de az biztos, hogy gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt egy remek program. Turbuly Lilla mostani ifjúsági regényében megismerkedünk a cirkusz hátterével is, bepillantást engedve abba,...

bővebben

Gimesi Dóra – Amikor mesélni kezdtek a fák

„– Az Atlanti-óceánban, pont a közepén, van egy sziget. Ezen a szigeten laknak mind a kivágott fák, a félbemaradt mesék, az esőtől elmosott rajzok. Egész nap ott ülnek a tengerparton, fagylaltot esznek és rablórömiznek.” Néha úgy érzem, hogy igazán szerencsés vagyok, amiért két Merítés-díj kategóriában is zsűritag lehetek, mert ezeknek köszönhetem, hogy elém kerülnek olyan könyvek, amelyek a szívem legmélyéig hatolnak és nem eresztenek. Jelen esetben a 2024-es listánkon találtam rá Gimesi Dóra – Amikor mesélni kezdtek a fák című mesekönyvére, amely idén jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában. A szerzőről érdemes tudni, hogy valószínű egy tündér, csak álcázza magát, hiszen aki...

bővebben

Kiss Ottó – Csillagszedő Márió

„Van olyan reggel, ami nem hoz holnapot?” Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy család, talán kicsit átlagos, de pont ettől is különleges, ahol apa és anya sokat voltak távol, ám nagypapával jól el lehetett mulatni az időt. Persze ez az intervallum nem egy személy volt, mégis úgy gondoltam rá, mert sokszor hallottam ezt a kifejezést, hogy „öreg barátom az idő”, pedig ezt csak személyekre használjuk, úgy gondoltam. Nagypapa szerint az idő vénséges volt már, ezt onnan tudja, hogy ő még csak öreg és már gyerekkora óta ismeri. Én ezt ugyan nem teljesen értem, de amit Papi mond, az úgy is van, ezt biztosan állíthatom. A napokat szeretjük mind a ketten, mert együtt mókázni igazán...

bővebben

Rojik Tamás – Holdezüst és éjsötét

„A jó mindig elnyeri méltó jutalmát, a herceg a hercegnőt, a szegény legény a fele királyságot, a gonosz a büntetését, így van kitalálva, amióta világ, a világ.” Imádom az olyan történeteket, amelyek a mesékre jellemző motívumokat, fogalmakat tartalmaznak, és ez a mostani kötetre is igencsak jellemzőnek bizonyult. Számos klasszikus mesét fedezhetünk fel, amelyek gyermekkorunkban oly csodássá tették az estéket, amikor szüleink hangjára hajtottuk álomra fejünket. Hiszen ki nem akart sárkányok hátán repülni, megmenteni a hercegnőket vagy éppen a daliás hercegre várni? Én bár kislánynak születtem, mindig is harcolni akartam, ezért lovagnak képzeltem magam és a legmerészebb csatákban...

bővebben

Békési Erika – A Mama köténye

„Családi- és katonaképek is regéltek az üvegek mögött, boldog jövőt láttak, háborúba indultak, gyermeket gyászoltak: a régi ember mindent úgy fogadott el, ahogy az megtörtént. „Isten adta, Isten elvette” […].” Nem gondoltam volna, hogy egy nosztalgia utazásra váltok jegyet, amikor kézbe vettem eme könyvet. Olyan sok emlék tolult fel bennem akaratlanul is, hogy sokszor meg-megálltam olvasásom folyamán és elmerengtem az emlékeimen. Néha úgy éreztem, hogy szeretnék újra gyermek lenni, hogy halljam nagyszüleim hangját, érezzem meleg ölelésüket vagy kettejük apró-cseprő morgolódásait. Féltő szeretetben nőttem fel, hála nekik és ezért nem lehetek elég hálás. Békési Erika egy...

bővebben

Wéber Anikó – Busz a ködben

„Legegyszerűbb siránkozni, hogy nem tehetünk semmit. Meg várni és reménykedni, hogy majd minden megoldódik magától. Pedig mi is sokat tehetünk!” Szembe mersz nézni a félelmeiddel? Mitől félsz igazán? Ezekre a kérdésekre igen nehéz választ adni őszintén, hiszen sokszor saját magunknak sem merjük megfogalmazni. Ám ezek a negatív gondolatok és érzések gúzsba kötik az embert és sok lehetőségtől fosztják meg akaratlanul is. Persze kívülállóként könnyű tanácsokat osztogatni, pedig bennem is van félelem, ám ahány lélek, annyira változatos eme paletta és ennek megfelelően a megoldás sem egyforma. A mostani olvasmányom az ifjúságnak íródott, ám kortól függetlenül olvasható, mert nemcsak...

bővebben

K. László Szilvia – Tica, a katica és más mesék

„– Hidd el, mindenki munkája egyformán fontos, nem létezhetünk egymás nélkül.” Gyermekkorom egyik legérdekesebb állatkája a katicabogár volt, hiszen kis termete ellenére igencsak gyorsan tudott repülni és igazán szépnek láttam, „csinos” pettyes testével. Kicsit hasonlított nagymamám kedvenc szoknyájához, ám amikor ezt elmeséltem nagyinak nem igazán méltatta ezt a párhuzamot. A katicabogár tehát számomra igazán különleges és nagy örömömre most egy olyan mesekönyvet is olvashattam, ahol olyan kérdésekre kerestem a választ, mint hogy hova tűnt a bogárka hetedik pöttye vagy arról, miképpen lett ilyen bájos külsőleg? K. László Szilvia – Tica, a katica és más mesék című mesekönyve...

bővebben

Acsai Roland – A vihar

„A könyv a világ legerősebb varázslójává tett, miután elolvastam. Például ezért is nagyon hasznos az olvasás.” A mostani olvasmányomat tudatosan választottam egy közös kihívás keretében, amelyet egy kedves barátnőmmel vezetünk. A feladat ebben az esetben egy olyan kötet olvasása volt, ahol egy csónak van a borítón, amelyet ezzel a kiadvánnyal teljesítettem. Első ránézésre a borítókép egy állattörténetet sejtet, amelyet a maga humorával William Shakespeare azonos című drámája alapján írt a szerző. Ha valaki nem ismerné esetleg ezt a művet, annak ajánlom figyelmében, mert nagyon szórakoztató és remek olvasási élményt nyújt az érdeklődőknek. Acsai Roland hazánk egyik legváltozatosabb és...

bővebben

Dóka Péter – A kék hajú lány

„Csak ne legyen olyan, mint a valóságban (…) Ez a művészet lényege. Bele kell tenni az egyéniségedet.” A mesék világa csodálatos ajándék minden gyermeknek és felnőttnek egyaránt. Egy különleges birodalom kapujához kapunk kulcsot, amely mögött azok lehetünk, amit legmerészebb álmainkban látunk. Sok színben pompázik a lelkünk ilyenkor, hiszen egy egész doboz festéket és ecsetet is kapunk a kulcs mellé, és legyél ifjú vagy éppen idősebb lélek, a vászon még üres, csak rajtad áll, hogy milyen formákkal és színekkel töltöd meg ezt az ürességet. Aki kevésbé érzi magát még kezdetben bátornak, annak jó barátjává válhat egy aktuális szerző is, és együtt indulhat el mindenki a maga kalandjára, ezt...

bővebben

« Régebbi bejegyzések

Újabb bejegyzések »