KÖNYVELVONÓ

Mijamoto Muszasi – Az öt elem könyve

Mijamoto Muszasi – Az öt elem könyve

„Bármit próbálsz is ki életedben először, az kezdetben nehézség elé fog állítani.”     Számos olyan alkalomra vissza tudok emlékezni, amikor rácsodálkoztak idegenek, hogy nő létemre miért olvasok letűnt korok háborús stratégiáiról, mint például Szun-ce: A háború művészete című kötete, ráadásul olykor a XXI. századra már igencsak elavult szövegekről van szó. Alapvetően vallom, hogy ezek az írások sok esetben megállják a helyüket korunkban is, ám nem feltétlen, mint a harchoz adott „útmutató”, hanem mint inkább az erényen és őszinteségen alapuló, az igaz ember valódi útját részletesen bemutató írások. Számomra a háború egy bizonyos szegmense mindig is életem része volt és most is...

bővebben
Szun-ce – A háború művészete

Szun-ce – A háború művészete

  „Ami véget ér és újra kezdődik, az a Nap és a Hold. Ami meghal és újjászületik, az a négy évszak.”   Egyszer azt hallottam, hogy mindenki életében van legalább egy olyan mű, melyet, ha elolvas, a lelke mélyéig hatol, és nem ereszti. Hogy tudatos vagy tudattalan ez a folyamat nem érdekes, csupán az eredmény a lényeg és úgy gondolom, hogy nálam ez a kötet pont ilyen. Egy több ezer éves alkotásról van szó, mely elsődlegesen a háborús és katonai képzésre hat a mai napig is, de számomra mégis egy alapvető alkotássá vált. A benne leírtakat egy másik nézőpontra kivetítve elengedhetetlennek gondolok, de erről kicsit később írok. A mostani értékelésem elsődlegesen egy könnyed, összehasonlító...

bővebben

Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg

    Nagy sajnálatomra nem emlékszem, mikor, hol és milyen körülmények között szereztem be ezt a könyvet. Csak annyi biztos, hogy tavaly októberben került a gyűjteményembe. Ambivalens érzéseim voltak a könyvel kapcsolatban. Egyfelől nagyon a közelébe sem akartam menni, mert ezt a történetet szinte mindenki imádja, isteníti. És hát a dac nagy úr. Másfelől pedig épp ezen ok végett furdalt a kíváncsiság is. Így történt, hogy jó pár év kitartás után megadtam magam, és megvettem, elolvastam. Eddig egyetlen ilyen könyvel voltam ugyanígy, ami a végén a kedvencem lett. De ez egy másik téma. A borító nem igazán jön be. Egyrészt, a lila szín nem az én világom, másrészt a rajta lévő kép sem...

bővebben