José Saramago – Tetőablak

„Minden életkor a legkönnyebb és legkézenfekvőbb magyarázattal él.” Nagyon szeretek olyan regényekről írni, amelyek egyszerű emberekről szólnak. Ahol az olvasó bárkinek a bőrébe is bújva, hitelesen átélheti az események adta következményeket, olyan érzelmi ábrázolással találkozhat, amely méltán azt tükrözi, hogy a hétköznapi életből merített mindennapokból kimetszett, éppen csak kicsit leporolt vagy éppen kifényezett gondolatokat adja át. Ezek a történetek nem akarnak másnak látszani, mint amilyenek valójában: könnyűek, mégis tragikusak, egyszerűek ám talán pont ezért felfoghatatlanok néha. Mert miről beszélünk tulajdonképpen? Jelen esetben José Saramago ragadott tollat valamikor –...

bővebben

Elif Shafak – Muskátli

„– Ne szomorkodj, még a legjobb tanulók is kapnak néha rossz jegyet! Néha még a legokosabbak is meglepődnek. Őseink azt mondták, hogy mindenkinél van jobb.” El nem tudtam volna képzelni, hogy ennek a kissé furcsa, virághoz köthető címnek milyen erős varázsereje van. Talán elsőre furcsának fog tűnni ez a kijelentésem, de valóban így gondolom. A muskátli növény a szüleim kertjében szép a maga nemében, de lánynévként kissé szokatlan választásnak bizonyult első hallásra, ám belegondolva már annyi féle virágnév létezik, hogy ez is beleilleszkedik a sorba. Persze a cím kis főhősünk nevét takarja, aki nem is szereti, hogy így hívják. „Nem helyes, hogy az ember nem szólhat bele abba,...

bővebben

Elizabeth Kolbert – A hatodik kihalás

„A klímaváltozás globális jelenség, ahogy az óceánsavasodás is az: Cuvier szavaival „az egész világra kiterjedő földindulás.” A könyv külseje teljesen megegyezik a belső tartalommal. A fekete alapszín nagyon jó választásnak bizonyult jelen esetben, míg a motívum kitüremkedő fehérsége némi reménysugárként ad kapaszkodót, legalábbis én így asszociáltam. Elizabeth Kolbert több éves kutatómunkáját és tapasztalatát sűrítette össze ebben a félig riport, félig ismeretközlő könyvében, ahol a baljós címet is tükrözve, különböző szempontokra felosztva tárja elénk a Paleozoikum (őskor) időszakától egészen napjainkig (a könyv eredetileg 2014-ben jelent meg) a fajok és természeti jelenségek...

bővebben

Marguerite Duras – A szerető

„Ámíthatnám magam, elhihetném, hogy szép vagyok, mint a szépasszonyok, akiket megnéznek a férfiak, mert engem aztán tényleg meg-néznek. De én tudom, nem szépség dolga, másról van itt szó, egészen másról, például az észről.” Emlékszem egy tinédzser lányra, aki egy éjszaka nem tudott aludni és a tévé csatornáit „lapozta” egyre, hogy valami olyan műsorra leljen, amelynek halk duruzsolása elandalítja és álomba kíséri. Ám egy német csatornán felfedezett egy akkor kezdődő filmet, ahol egy fehérbőrű leány egy komp korlátjának támaszkodik, és a tájat szemléli. A leány külsőleg nagyon bohókás személyiséget tükrözött, hiszen csillogó cipőt, egyszerű, elnyűtt selyemruhát egy sötét színű övvel...

bővebben

Heinz Kahlau – Heinz Kahlau versei

„Minden problémát mi sem oldhatunk meg. Minden problémát a halál old meg csupán, és az is csak az egyénekét. Az egyetlen tényleges remény, mindenkié, továbbra is ez: Élni.” Vajon kik vagyunk és hová tartunk életünk folyamán? Teszem fel immáron sokadszorra ezt a kérdést. De mily meglepő, most sem kapok egyértelmű feleletet. A természet mindig változik, főleg általunk, de, hogy ez pozitív lenne? Kétlem. Az ember, az evolúció csodája és talán a legnagyobb tévedése is. Hiszen minden, amihez hozzáérünk, porrá válik. Telnek az évek, évtizedek és századok, de mi nem változunk. A természet jól kibabrált velünk, elvégre mindent megad a számunkra, de nem becsüljük meg igazán. Az idő porszemei...

bővebben

Masha Gessen – Jövőnk a múlt

“A totalitárius uralkodónak mindenáron meg kell akadályoznia, hogy a normalizálódás elérjen arra a pontra, amelyen új életforma alakulhatna ki – olyan életforma, amely egy idő után elveszíti korcs jellegét, s helyet talál a világ nemzeteinek más és alapjaiban azzal ellentétes életformái között. Továbbá, a “lényeg az, hogy Hitler is, Sztálin is stabilitást ígért annak érdekében, hogy rejtve maradjon az állandó bizonytalanság állapotának megteremtésére irányuló szándékuk.” Az ember gondolkodását és cselekedeit döntő mértékben múltbéli tapasztalai és élményei határozzák meg. A tudomány sok területe is tulajdonképpen a múltban felhalmozódott adatokra alapozva próbál...

bővebben

Alexander Starritt – Mi, németek

“Csak kevesen voltak közülünk, akik erősebbnek bizonyultak a kornál, amelyben éltünk. Én nem. Néhányan valamiképpen még akkor is túl tudtak lépni a korlátaikon, és ma utcák viselik a nevüket. Mi, többiek, egyenruhába bújtunk, kiástuk a korsókat, elvittük a savanyúságot, és befaltuk. Nehéz elválasztani az embert a körülményeitől. De őszintébb azt mondani, hogy ki voltam szolgáltatva a magam körülményeinek. A kor, amelyben éltem – az küldött éhesen azokba a kertekbe, kezemben a pajszerrel, ami persze nem jelenti azt, hogy ne tettem volna, amit tettem, hogy ne ettem volna meg, amit megettem. Ha azt kérdezem magamtól, hogy vajon valamennyien immorálisak voltunk-e, vagy hogy a rossz,...

bővebben

Jurij Ritheu – Amikor a bálnák elmennek

„A legnagyobb boldogság mindig fájdalomból születik.” Ezt a könyvet valamikor tavaly sikerült a polcom lakójává tennem, amikor egy könyvszekeres garázdálkodásom alkalmával a kezembe vettem. Elsőre a kötet időtálló jó állapota, majdan az az enyhe púderes illata és végül egy bizonyos hívóerő arra késztetett, hogy egy számomra –akkor- ismeretlen szerző alkotását megvegyem. Sajnos egy időre elkeveredett az olvasatlan köteteim tengerében, de végül pár napja ráleltem és végül úgy döntöttem, hogy ideje kézbe vennem. Mielőtt olvasni kezdtem, természetesen kicsit utánanéztem az írónak – de ez tőlem már megszokott -, hiszen szeretek új alkotókkal és életútjukkal ismerkedni. Ezek a kutatások...

bővebben

Vercors – Farkascsapda

„Egy gyermek a felnőttek pillantásán keresztül ismeri meg magát.” Évek óta járom az antikváriumokat, könyvszekereket azzal a tudattal és szándékkal, hogy számomra még ismeretlen, a letűnt korokban élt szerzőkkel ismerkedjek meg és akár kedvencként üdvözölhessem alkotásaikat. Ez az érzés, amely elhatalmasodik rajtam, rendre egy olyan mély izgalommal párosul, amelyeknek keveredésétől szinte megmámorosodik a lelkem. Egy jó történet olyan számomra, mint egy kiváló édes bor. A lelkem feltöltekezik, és a magaslatokig szárnyal fogyasztása -olvasása- közben. Ez a kötet is egy ilyen kalandozásom során került hozzám, amely elsősorban az illusztrációk groteszksége és rejtélyesége miatt...

bővebben

Adeline Dieudonné – Az igazi élet

„(…) egy élet nevetés, döntések és szerelem nélkül csak elrontott élet lehet.” Mit ne mondjak, megint sikerült egy olyan könyvet kézbe vennem, amitől a lelkem ezer darabkára tört és most keresgélhetem őket, hogy mint egy puzzle-t visszaillesszem a megfelelő helyükre. Már nem először fordul elő, hogy az Európa Kiadó kötetei között kincsekre leltem és szintén többször találkoztam az élet egy sötétebb oldalával általuk. A családon belüli erőszak sok nő életének mindennapjait teszi ki számos formában és csak igen kevesen tudnak vagy mernek kimenekülni ebből a gyötrő létből. Ennek természetesen számos oka lehet, de elsődlegesen a kiszolgáltatott és félelmekkel teli lét. De mielőtt...

bővebben

« Régebbi bejegyzések