KÖNYVELVONÓ

Sci-fi, Disztópia

Ray Nayler – Mamutrezervátum

Ray Nayler – Mamutrezervátum

„- Folyton a terminálomért nyúlok – szólalt meg. – Folyton meg akarom nyitni a Kommodifit, hogy megnézzem a piaci árakat. Mindig elfelejtem, hogy nincs nálam. Függőséget okoznak ezek a dolgok. – A piac? – A terminálok. De igen. Azt hiszem, a piac is. Szvjatoszlav tekintete a látóhatár felé vándorolt. Egész nap a magaslatokat, kurgánokat fürkészte, hátha elmozdultak – elcammogtak a helyükről. – Nézd, ezek nem tigrisek – folytatta Mjuszena, mintha olvasott volna a gondolataiban. – Nem követnek minket a fűben rejtőzve. Ezek nagyok, lassúak, és elég könnyű vadászni rájuk. Prédák, nem ragadozók. Nem véletlenül haltak ki. Az öszvér áthelyezte a testsúlyát, mintha élő lenne. A félköríves...

bővebben
Noah Hawley – Himnusz

Noah Hawley – Himnusz

“A St. George Hotel – Szent Györgyről kapta a nevét, aki legyőzte a sárkányt a mai Líbia területén található Küréné városában. A Krisztus utáni harmadik században történt. A sárkány előző év őszén érkezett, és itt telelt át. A falusiak naponta két bárányt áldoztak, hogy kiengeszteljék a hatalmas fenevadat. Ám a bárány nem volt elég. A sárkány emberáldozatot követelt. Áldozatot, akit a városiak választanak ki. Az elsőt, a népszerűtlen fiatal lányt közmegegyezéssel vetették a sárkány elé, majd egy erőszakos és ostoba fiú következett. Kialakult egy rendszer, amelynek keretében a gyerekekből óhatatlanul sárkányeledel lett, hogy a szülők mentsék a bőrüket. Előbb a szegényekből, majd a nemesi...

bővebben
Nicholas Binge – Felemelkedés

Nicholas Binge – Felemelkedés

“A japán nyelvben létezik egy kifejezés arra, amikor az ember rádöbben a világegyetem hatalmas méretére, ez pedig a júgen. Ettől egyrészt tökéletesen jelentéktelennek érezzük magunkat, és eltölt bennünket az alázat. Rádöbbenünk, hogy milyen kicsik is vagyunk valójában. Ugyanakkor azt is megértjük, hogy hol a helyünk a kozmosz harmóniájában, és ettől belénk költözik a tökéletes béke és kiegyensúlyozottság érzése. Fent maradtál valaha éjszaka, hogy megcsodálhasd a csillagokat? Ha igen, akkor talán érezted, ahogy fokozatosan beszívárog a tudatodba a világegyetem feketesége, mint a víz. Ezúttal nem ez történt.”   Az emberiség kultúrtörténetében egyetemes, mondhatni szakrális szimbólum a...

bővebben
John Scalzi – Állati gonosz

John Scalzi – Állati gonosz

“- Hadd találgassak! – szólalt meg, amikor megállt előttem. – Az értelmes macska egy kicsit sok. Némán meredtem fel rá. Ezt igennek vette, mert hát természetesen az is volt. – Ha ettől jobban érzi magát, én is ugyanígy éreztem, amikor először találkoztam egy ilyennel. – A macskám gépel, és saját háza van – válaszoltam. – Igen. – És maga tudta. – Igen. – És mikor akart felvilágosítani arról, hogy a macskámnak van egy háza? – A ház igazából a nagybátyja egyik ingatlancége tulajdonában van. És lényegében egy airbnb. Jó álca egy látszólag üres háznak egy elegáns környéken. – De gépelni tényleg gépel – mondtam. – Ja, igen. Azt tényleg ő csinálja. – Hogyan? – A rövid válasz a “génmanipuláció.” A...

bővebben
Hiron Ennes – Pióca

Hiron Ennes – Pióca

“Minden élősködő sikere egyenes arányban áll az ártalmatlanságával. Egyesek intelligensek, kerülik a felfedezést, hagyják, hogy hordozóik egészséges életet éljenek kimúlásukig. Náluk kevesebben vannak azok, akik zseniális szimbiózisban függőséget alakítanak ki a gazdatestben. De túl sokan vannak a hangoskodók és a bolondok, akik fájdalmakat, hasmenést, fáradtságot, vérzést vagy más, hencegéssel felérő tünetet okoznak. A legtöbb parazita még annyira sem képes előre gondolkodni, hogy megőrizze gazdája egészségét, nem beszélve a gazda egész fajáról. Általában nem szükséges az ilyen előrelátás, kivéve, ha emberekről van szó. Ők haragtartók.”     Hiron Ennes - Pióca című regényének 2023-as...

bővebben
Viktor Pelevin – Omon Ré

Viktor Pelevin – Omon Ré

„Hittük veled: mindent mindenhez kapcsol e lét. De most visszanézek, és nem győzöm csodálni: Egyetlen színed, egyetlen vonásod sem volt enyém, Ifjúságom, mintha nem is lettél volna valódi.”   Immáron tagadhatatlan, hogy az orosz irodalom feladja számomra a leckét minden egyes szerzőjével, mert bár nyitott lélekkel szemlélem és keresem azon alkotókat, akik eme kissé zárt társadalomból merészelnek kitekinteni a világ felé, mégis számos alkalommal szembesülök azzal a ténnyel, miszerint túl szabad a felfogásom ahhoz, hogy maradéktalanul befogadjam az üzeneteket. Még valamikor 2020-ban találkoztam először Viktor Pelevin szerző nevével, amikor a Helikon Kiadó sajátos sorozatán belül...

bővebben
Anne Cathrine Bomann – Kék

Anne Cathrine Bomann – Kék

„Ha nem hagyjuk, hogy a dolgok jelentőséggel bírjanak, akkor mi értelme az egésznek? Miért lesz valakiből pszichológus, ha nem törődik az emberekkel?”   Az utóbbi egy évben egyre nagyobb érdeklődéssel keresem azon skandináv szerzőket, akik különlegesen tudják megfogni az emberi lélek jó -és rossz oldalát. Gondolok itt rögtön egy nagyon hétköznapi és természetes folyamatra, a gyász feldolgozására. A mostani olvasmányom is ezt a fontos témakört vette górcső alá, amely ugyan fikció, ám részben valós elemeket is tartalmaz. Ráadásul emléket állít Karin Boye: Kallocain című művének. Anne Cathrine Bomann 1983-ban született Koppenhágában. A dán származású szerző pszichológusként remekül bánik...

bővebben
Philip K. Dick – A tökéletes fegyver

Philip K. Dick – A tökéletes fegyver

“- Hibát követek el, amikor sajnálom magam? Amikor harcolok a városházával? Amikor szovjet hivatalnokokkal beszélek kávészünetben? – Várt; nem történt semmi. - Amikor azt hiszem, hogy azoknak, akik állítólag gyilkoló, csonkító, romboló gépeket csinálnak, kéne annyi erkölcsi integritásuknak lenni, hogy tényleg gyilkoló, csonkító és romboló gépeket csináljanak, ne csak bonyolult ürügyeket, amiből végül olyan semmik, olyan dekadens újdonságok sülnek ki, mint te?”   Mennyire képes integrálni vagy megosztani a társadalmat, illetve legitimálni a hatalmat egy valós vagy mesterségesen kreált külső fenyegetés? Falkaszellem vagy önvédelmi mechanizmus? Érdekében állhat-e valaha is a vezető...

bővebben
James Patterson – J.D. Barker – A zaj

James Patterson – J.D. Barker – A zaj

“- A legmagasabb emberi testhőmérsékletet Atlantában regisztrálták, 1980-ban. Egy Willie Jones nevű férfi túlélt egy hőgutát 46 fokos testhőmérséklettel. A 43 foknál magasabb testhőmérséklet agykárosodást, izomrángást, sokkot, fulladást és szívrohamot okoz. A belső szervek cseppfolyóssá válnak, és azonnal bekövetkezik a halál. Hrabin visszatette a kupakot a filctollra, és letette a tábla keskeny tálcájára. - Nem akarok erőszakoskodni, de nem válaszolt a kérdésemre. A károsodás alapján milyen magas lehetett a boncoltak hőmérséklete? Martha körbehordozta a tekintetét a társaságon, és egy darabig habozott. - 48 vagy talán 50 fok, ráadásul tartósan.”   A James Patterson és J.D. Barker...

bővebben
Philip K. Dick – A jövő orvosa

Philip K. Dick – A jövő orvosa

“Ahogy visszafelé hajtottak Stenog házához, Parsosn a csillogó szemű férfiakat és nőket nézte az utcán. Erős orrok ás állak. Makulátlan bőr. Impozáns férfiak és telt keblű nők szép faja, mind fiatalságuk teljében. Nevetve élik az életüket a remek városukban. Egy ízben megpillantott egy férfit meg egy nőt egy keskeny rámpán, két tornyot összekapcsoló csillogó fémszálon. Egyik sem volt idősebb húsznál. Kézen fogva iparkodtak, beszélgettek és mosolyogtak. A lány arca kicsi és éles volt, karja karcsú, apró lábfejét szandálba dugta. Meleg arca tele élettel és boldogsággal. És egészséggel. Pedig ez a társadalom a halálra épül. A halál a mindennapi életük része. Emberek haltak meg, és senkit nem...

bővebben