Jón Kalman Stefánsson – Versek

„hiszen milyen keveset tudunk, milyen sokat remélünk, talán jobb is így, mert néha csak az remélhet, aki tudatlan” Nagyon sokra tartom azokat az embereket, akik bár ifjonti tűztől égve elhagyják idejekorán az iskolai közeget, ám idővel – némi tapasztalattal gazdagodva – ismét tanulásra adják fejüket. Felnőttként, munka és sokszor család mellett már igen nehéz a tanulást menedzselni, de hisznek egy jobb jövőben, ehhez pedig elengedhetetlen a kívánt tudás elsajátítása. Ezekhez a kitartó és különleges személyekhez sorolhatom mostantól Jón Kalman Stefánsson szerző nevét is, hiszen a kötet végén, egy pár oldalon mesél életéről, amelyből megtudhattam többek között a fent leírtakat is....

bővebben

Péri Györgyi – Minden más

„Légy önmagad! Mindenki más már foglalt! (Gilbert Perreira)” Ha létezik olvasó és történet között szerelem, akkor én most átéltem ezt a csodát, hiszen már ahogy kézbe vettem éreztem egy bizonyos vonzást. De mielőtt ebbe részletesen belemennék, szeretném megköszönni az írónőnek, hogy megírta ezt a könyvet. Köszönöm. Péri Györgyi szerzővel már megismerkedtem egy pár hónappal ezelőtt, amikor volt szerencsém olvasni első regényét, Aki hétszer született címmel. Erről az értékelést itt tudod megtekinteni. Bevallom őszintén, akkor már sejtettem, hogy olyan szerzővel „ismerkedem”, akiről biztosan állíthatom, hogy nekem írja a történeteit és igazam is lett. Minden más című könyve 2021...

bővebben

Fabó Kinga – Bebáboz

„Ínséges időkben meghajlik a lélek. Szép álomutamra enged. Átlendít a transzba. Gerjed és magába öl. Akár a tükör. Addig mint élő pillangó vergődöm egy gombostűre szúrva. Az emlékemet nincsen kire hagynom.” Nagyon ritka az az alkotás, melynél nem tudom eldönteni, hogy tetszett vagy sem első olvasás után, de a mostani értékelésemben szereplő kötet azon kevesek egyike, amelyet közel fél évig „ízlelgettem” és összesen hatszor vettem kézbe. Megküzdöttem vele, de most már úgy érzem, hogy értem és nagyon megrendített. Makacsságom és kitartásom immáron győztesként emelt ki ebből a háborúból, melyet én és a költő tudattalanul vívtunk meg egymással. De erről kicsit...

bővebben

Váczi István – Kapitány voltam

„Ezzel kapcsolatban én magam azt szoktam mondani, hogy én nem kutyát tartok, hanem kutyával élek. Aki ezt még nem élte meg, annak szívből kívánom, legyen része benne. Aki pedig ezt már megtapasztalta, az tudja, hogy a kutya családtag.” Azt hiszem ritkán látni nálam, hogy egy könyvet majd egy hónapig olvasok. De ebben az esetben kénytelen voltam, mivel minden nap két történetet tudtam befogadni és szépen beosztottam az olvasásokat. Elsődlegesen azért tettem, hogy helyén tudjam kezelni a leírtakat, - igen, kicsit előítéletekkel vettem kézbe-, viszont nagyon kellemesen csalódtam. De erről majd később. A mostani kötet még az én széles körű olvasottságomhoz mérten is egy...

bővebben

Schilli Tímea – Szívtükrözés

Nem is tudom mit érzek jelen pillanatban, hisz nagyon friss az olvasási élmény. Talán kezdeném avval, hogy a borító rendkívül impozáns, mikor megláttam szinte hívogatott, és úgy éreztem mindegy miről is szól a kötet, de szeretném olvasni, a magaménak tudni. Miután megjelent, ez a vágyam teljesült, és ahogy várni lehetett, pár napra rá olvasni kezdtem. Verseskötet és mint ilyen, kissé távol áll tőlem. Mert, bár gyermekként, a nagymamámnak hála faltam a neves költők alkotásait, nagy büszkén egész kicsiként kívülről fújtam őket. De, ahogy cseperedtem, az élet más területek felé terelt és a vonzódásom elmúlt, pedig jómagam is írtam párat. Az utóbbi időben, viszont szinte...

bővebben