KÖNYVELVONÓ

Emma Donoghue – Menedék

Emma Donoghue – Menedék

„[…] vajon miért versengenek egymással az emberek, hogy minél több dolgot halmozzanak fel, amikor saját bőrüket sem tarthatják meg az Isten által kiszabott időn túl.”       Vajon ki számít igazi hívőnek és ki hitetlennek? Teszem fel sokadjára is ezt a kérdést, hiszen a XXI. századra megváltoztak a vallás gyakorlásához szükséges nézetek és feltételek. A kereszténység hatalmi játszmái már elenyészőben vannak, ezért a modern családok életében a felmenőktől eredeztethető erkölcsi szabályok és a mostani szülők tévelygéseinek egyvelegét kapják a fiatalok. A család, mint fogalom is igen tág értelmet kapott, hiszen jóformán mind szerkezetileg, mind fogalmilag kiszélesedett. A hit...

bővebben

On Sai – A gyógyítók

  „A világ úgy működik, ahogy működtetjük. Nem egy kőomlás, ami maga alá temet, hanem egy út, amit te is, én is építünk.”     Előre is elnézést kérek a következő, kissé túlfűtött, rajongói hisztimtől, de képtelen vagyok magamban tartani. Javaslom, akit zavar egy bekezdéssel haladjon tovább! Köszönöm! OMG! Cseppet-sokkos állapotban vagyok, ráadásul ismételten függővéget kaptam. Mégis, hogy lehet így befejezni egy történetet? Arról már nem is beszélve, hogy közel húsz alkalommal olvastam az első két részét a Vágymágusok sorozatnak, és kisebb olvasási válságon estem át minden ilyen élmény után. Most mégis mit olvassak, ami felemel és nem hagy ebben a kétségbeesésekkel teli...

bővebben

Szőke Szabolcs – A bácsi zenél

„Jobb saskeselyűként egy csonttal beérnem, mint nagy lakomákra senkikhez betérnem; jobb árpakenyéren, mintsem mocskolva magam, élősdi gyanánt senkik táljából élnem.” Omar Khajjám (Halasi Zoltán fordítása)       Hosszú évek óta figyelem, ahogy Budapest szívében, a Nyugati pályaudvar környéke egyre jobban megtelik olyan személyekkel, akik a társadalmi kasztok alsó szintjén lézengenek. Sokuk kéregetéssel vagy éppen ármányos valótlanságokkal ámítják a járókelőket, mások valóban személyes tragédiáik nyomásától fulladozva lépnek eme nehéz sors útjára, bízva abban, hogy az aznapi kenyérre és tejre valót a járókelőkben mélyen rejlő empátia segítségével megkereshetik. Nem tudom, hogy ki...

bővebben
Adamek Katalin – Borzongások

Adamek Katalin – Borzongások

  „Olvasóemberként mindenem a könyv […]”       Évek óta – pontosabban amióta a Covid járvány az életünk része – nem utazok sehova, csak lakóvárosomban intézem ügyes-bajos dolgaimat. Ez a fajta elzárkózás nem volt előtte jellemző rám, de valahogy belekövültem a saját életembe. Nagyjából két hónapja érzem, hogy mennem kell, hiszen sosem voltam híve az otthon ülésnek, mégis erre kényszerültem. Pont ezért még a nyári Könyvfesztivál alkalmával figyeltem fel erre a kötetre, amely már a borítójával is magához hívott. Adamek Katalin egy különlegesen szerencsés életkártyát húzott lélek, akinek megadatott, hogy először munkájából adódóan, később pedig már magáncélból beutazza...

bővebben

Körtvélyessy Magda – Kettős párhuzam

  „Minden búcsúzás elmúlás is egyben, s minden elválás egy kicsinyke halál, hullócsillag a világegyetemben, amely új pályára többé már nem állt.”         Azt hiszem most először életemben találkoztam olyan alkotással, amely valamilyen formában hozzám köthető. Ennek a könyvnek a megszületésénél nem voltam ugyan jelen, de ahogy mondani szokták a vér nem válik vízzé és ebben az esetben ez nagyon igaz. Ez az értékelés merőben más lesz, mint átlagban, elvégre inkább egy tiszteletbeli megemlékezés, sem mint kritika. Szeretnék tisztelegni egy számomra fontos személy emléke iránt és csak remélem, hogy mások érdeklődését is felkeltem a kötet iránt.   Körtvélyessy Magda festőművész, költő...

bővebben

Néhol szerettem volna görbe tükröt tartani az utazó elé, máshol pedig megdöbbenteni az olvasót. – Interjú Szanyi Ildikó írónővel

  Sokszor hangoztatom, hogy számomra mennyire fontosak kis hazánk szerzői, különösen azon alkotók, akik olyan oldaláról tudják bemutatni tehetségüket, melyről még nem olvastam, vagy nagyon ritkán. Még tavaly volt szerencsém olvasni a Nem ezt ígérték című novellás kötetét a mostani interjúalanyomnak, mely akkor belopta magát a szívembe. Idén a Három tucat szuvenír című kötetével pedig bebizonyította számomra is, hogy országunk dimbes-dombos vidékein is találhatunk még bőven szép és érdekes felfedezni valókat. Kérlek, fogadjátok sok szeretettel, a Szanyi Ildikó írónővel készített interjút! Kezdjünk is hozzá!     Eltelt kicsivel több, mint egy év, mióta beszéltünk. Hogy vagy mostanában?...

bővebben

Szanyi Ildikó – Három tucat szuvenír

    Az elmúlt másfél év nem volt könnyű számunkra. Túl sok minden történt és tulajdonképpen a mai napig is tart, bár, hogy ki miképpen éli meg a pandémia időszakát az egyéntől függ, de mégis egységesen mondtunk le az eddigi életünk megszokott eseményeiről, szeretteink mindennapi társaságáról, utazásainkról. Ez a kötet ennek az időszaknak egy „gyöngyszeme”, de most nem a vírus okozta életkörülményekről mesél, hanem egy sokkal érdekesebb és talán százszor fontosabb élménycsokrot ad át az utazni szerető olvasó számára. Életek ékkövein keresztül, csodás tájakra –melyek elérhető közelségben vannak számunkra- utaztatja az olvasó lelkét. De mielőtt ebbe részletesen belemennék, szeretném...

bővebben

Catherine Ripley – Hogyan?

  „(…) az olvasás segíti az agy növekedését, változásait és a tanulási folyamatot.”   Világunk különleges, hiszen minden pillanatában történik valami és igazán soha nincs megállás. Életünkben sok mindent már kicsi korunkban elsajátítunk és mire valóban öntudatunkra ébrednénk, már természetesnek vesszük környezetünket, az élethez szükséges alapfunkciókat és a körülöttünk lévő személyeket. De vajon felmerült-e már benned, hogy valójában ezeknek a dolgoknak mi az eredetük, miből vannak, vagy hogyan működnek? Elsődlegesen a gyermekek tesznek fel kérdéseket, mikor rácsodálkoznak az élet „nagy csodáira”, de tulajdonképpen a legtöbb felnőtt sem tudja ezekre a választ, melyek körbe...

bővebben

Sólyom Erika – Szenegálom

    Mindannyiunkban ott van az utazás utáni vágy. Ki élőben, megélve a pillanatot, ki a könyvek által, de szeretünk utazni, más tájakat, idegen társadalmakat felfedezni. Jómagam is kíváncsi lélek vagyok, és sokszor elvágyom a messzeségbe. Van egy bakancslistám, ahol számos olyan ország és népi kultúra található, melyek nem sok embernek kerülnek fel a listájára. Nem jártam még ezen helyeken, de bátorságot és erőt merítettem ebből a könyvből, hogy bár sosem lesz igazán alkalmas, de vágjak bele mikor érzem az utazás hívó szavát. Sólyom Erika: Szenegálom kötetét recenzióként választottam, melyért nagy köszönömmel tartozom a Napkút Kiadónak. Ismételten egy kedvenc kötetet és egyben...

bővebben

M. Tóth Tivadar – A megismerés szintjei

  "Lásd meg a múltat, finom kezek holnapod karcolták bele."   Talán érdemes azzal kezdenem az értékelésemet, hogy még „gyermekcipőben” járok a haikuk tanulmányozásában. Tehát nem szakszerűen közelítem meg a műfajt, hanem, mint egy laikus olvasó. De ezt nem tehettem volna meg, ha a Napkút Kiadó egy recenziós példánnyal nem ajándékoz meg. Ezt szeretném ezúton is megköszönni, mert csodálatos élményben volt részem. Köszönöm. Mindannyiunk életében vannak pillanatok, melyeket nehezen tudunk feldolgozni, érzelmileg megragadnak, és nem eresztenek. A haikuk ilyen pillanatok összességét mesélik el pár szóban. Ez a gyűjtemény egy olyan költő írása, akiről sok információt a kötet nem árul el,...

bővebben