„Sziromról gördülő harmatcsepp- lám, így hullajt könnyet egy virág.”         Amikor ismerkedem egy szerző munkásságával, mindig három szempontot veszek figyelembe. Az első, hogy milyen korosztálynak és mely műfajban alkotta meg könyvét. A második, hogy mennyire egyedi vagy milyen szinten újító az adott témát tekintve. A harmadik pedig egy bizonyos fejlődési szakasz, amely arra hivatott, hogy évről évre, könyvről-könyvre, mennyire képes változni, netán mások véleményét megfogadva feljebb emelkedni a szárnyait próbálgatva. Ezért először nehezteltem a mostani alkotóra, hogy egy bizonyos megszokott színvonal után, hogy lehet visszafele haladni, mikor rájöttem, hogy elfelejtettem egy apró, de...