„Kiválasztani az áldozatot, gondosan felkészülni a rá mérendő csapásra, könyörtelenül kiélni a bosszúszomjat, majd lefeküdni aludni… Nincs ennél édesebb dolog a világon!” (Joszif Sztálin) Ez a kötet számomra egy kis kitekintés a múltunkra, melyet sok seb és igazságtalanság jellemez, mégis fontos foglalkozni vele, hiszen sokat tanulhatunk belőle. Bár szeretem az ilyen témájú könyveket, de nagyon megválogatom, hogy mit és milyen mértékben olvasok és ez a történelmi fikciókra is vonatkozik. Viszont amikor kaptam a felkérést, hogy olvassam el a regényt, úgy éreztem, hogy a korszakról, melyben játszódik – bár sokat hallottam róla - szinte semmit sem tudok a tanultakon kívül, így...
Helen Fields – Tökéletes maradványok
Elég lassan haladtam ezzel a könyvvel, bár hozzá kell tennem mindig nagyon álmos voltam, amikor elkezdtem olvasni. Nagyon - nagyon szeretem ezt a műfajt, és jó is volt a könyv, de azért közel sem mondanám lebilincselőnek és izgalmasnak. A szereplők nagyon jók, tetszenek a karakterkidolgozások, különösen az elkövető személye. Valahogy pontosan így képzelek el egy ilyen embert. Egyáltalán nem lóg ki a sorból, van néhány furcsasága, de abszolút beleillik a normál emberek világába. Ahogyan elköveti a bűncselekményeket az számomra kissé sablonos volt. Olyasmi volt túlmisztifikálva, ami egyébként nem vall olyan, hú de hatalmas IQ-ra. Viszont maga a karakter tényleg tök jó volt. A...
Taylor Smith – A bosszú parancsára
„A háborúból senki nem tér haza nyomasztó és démonokat szülő emlékek nélkül.” Azt hiszem ez az olvasási élményem nagyon tanulságos volt a számomra, mert nem csak megleckéztetett, de fel is töltött. De először is szeretném megköszönni, hogy olvashattam, mivel utazókönyvként került hozzám. Köszönöm. Az első, amit mindig szemrevételezek, az a borító. Ebben az esetben a sötét színek dominálnak, egy megrepedezett bőrű kéz és egy lánc látható, ami első ránézésre egy egyszerű „iparosmunkának” tűnt. Most már más érzések kavarognak bennem, ha ránézek, hiszen bár olvasásom után tudom, hogy hűen letükrözi a könyv fő mozzanatait, mégis úgy érzem, hogy nem a legszebb munka. Ellenben még...
Mason Murray – Visszatérő végzet
„Nemcsak a félelmeinkkel kell szembenéznünk időnként, hanem a saját gondolatainkkal is (…)” Oh, te jó ég! És azt hiszem még ehhez hasonló, válogatott kiáltások fogják elhagyni a számat, mivel nem olyan régen fejeztem be ezt a könyvet és még teljesen a hatása alatt vagyok. Már nem először fordul elő, hogy egy olyan történetet értékelek, ami nagyon megrázott valamilyen formában és miközben ezeket a sorokat fogalmazom tudatosul igazán bennem, hogy mennyire jó is volt az adott kötet, de ne siessünk ennyire előre! Ezt az élményt nagyon köszönöm a Mogul Kiadónak elsődlegesen, hiszen ha nem kapok egy recenziós példányt, valószínű nem mostanában olvasom el ezt a regényt. Köszönöm!...
Johanna Sinisalo – A Nap Magja
„– A természettel való elveszett, sallangmentes kapcsolatot keressük. Azt az állapotot, amelytől az ember az úgynevezett civilizáció hatására eltávolodott. Azt az állapotot, amelyet a sámánok éltek meg. A világban való teljes és tökéletes beolvadást. Az emberi lét béklyóiból való kiszabadulást. Milyen sokat tanulhatunk, megismerhetünk akkor a saját testünk korlátozott külső valóságáról, ahogyan a testünk maga látja!” Sokszor találkozom olyan könyvekkel, melyek valamilyen formában változtatnak rajtam. Formálnak, hiszen az olvasottak olyan témát ölelnek fel, melyek elemeiben rombolják le a hitemet, vagy egyszerűen egy ősi dühöt hoznak felszínre bennem. Ez a kötet pont ilyen hatással...
Mercèdes Rheinberger – Ártatlan vagyok
Az idei évemet többször is jellemezte, hogy olyan könyv olvasására szántam el magam, mely nem feltétlen tartozott stílusilag a kedvenceim közé. Hiába széles tematika jellemzi érdeklődésemet, több olyan terület van, amihez félve vagy egyáltalán nem akarok nyúlni. Az egyik ilyen az általatok is kedvelt kortárs erotika. A legnagyobb gondom a sablonossággal van, hogy csak a testiség a lényeg és –míg a régi kötetek adtak egy kerettörténetet- nagyon kevés eseményt tartalmaznak a mostaniak többnyire. Aminek rendkívül örültem, az a látványos borító. Sejtelmes, letisztult és pont annyira kifejező, hogy az olvasni vágyó lelkeket megfogja. Nincs semmi akt, semmi felesleg és még a...
Oyinkan Braithwaite – Hugicám, a sorozatgyilkos
Idén, bár még csak a negyedik hónapot taposom, számos könyvet volt szerencsém olvasni és nagyon örülök, hogy jó pár kötet kedvencemmé vált. Akadt olyan is, mely kiakasztott, megsiratott, megnevetettett, de ez az első olyan, mely az utolsó tíz oldalon leírtak miatt került a kedvenceim közé. Már megjelenés előtt szemet vetettem a kötetre, mert nagyon megtetszett a letisztult borító, és a fülszöveg is ígéretesnek hangzott. Megjelenés után kapva kaptam az alkalmon és beszereztem. Hogy őszinte legyek egy ideig nem volt kedvem hozzá, de mivel havi szavazásnál eme kötet nyert, gondoltam ideje kiolvasni. Pár órás kikapcsolódást nyújtott a számomra, gyorsan lehet vele haladni, hiszen...