KÖNYVELVONÓ

Gaura Ágnes – Átkozott balszerencse

  „ És egyáltalán, tényleg valóság lehet az a közhely, hogy az ihlet, az igazi ihletett művészet képes a teremtésre, az élet csodájára?”   Már lassan egy hete is megvan, hogy én ezt a könyvet kiolvastam, de még mindig nagyon zavarban vagyok, mikor arra gondolok, hogy mit is írjak róla. Először is azért, mert Gaura Ágnes – Túlontúl regénye olvasása után beleszerettem az írónő stílusába és szinte lángra lobbanok, annyira várom, hogy újabb regénye lásson napvilágot. Ugyanakkor ezt a történetét már cseppet kritizálni merészelem, mert nagyon hajaz egy általam kedvelt külföldi sorozatra és ettől nem vagyok boldog. Persze szerencsére sok egyediség is van benne, de Bori őrülete, Laurell...

bővebben

Ripszám Alexandra – Trauma – Egy család tragédiája

  "Az ember hajlamos azt hinni, hogy az időnek varázsereje van. Ami szép, meseszerűvé válik, ami rossz, az előbb-utóbb kifakul, aztán el is felejtjük teljesen. Talán lehet benne némi igazság."     Hol is kezdjem ezt az értékelést? Nem tagadom, hogy nagyon dühös vagyok, mert egy roppant izgalmas és végre viszonylag kidolgozott könyvet sikerült az utolsó harminc oldalon elrontani. De mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni, hogy utazókönyvként olvashattam. Köszönöm. Ripszám Alexandra nevével először találkoztam, de mint ismeretlen írót tekintve elfogott az a jól ismert izgalom, hogy vajon milyen világot álmodott meg a számomra? Esetleg egy új kedvenc alkotóra lelek...

bővebben

Paula Harrison – Kitti és a tigriskincs

  „Az a legjobb kaland a világon, hogy itt lehetek a barátaimmal!”     Ezt a mesekönyvet már nagyon vártam és legnagyobb boldogságomra végre kézbe is vehettem. Nem is olyan régen olvastam a Móra Kiadó jóvoltából a Kitti és a Holdfénymentőakció című kötetet, mely ennek a sorozatnak az első része volt. Akkor nagyon megszerettem ezt a különleges kislányt és a három macskát is, akik mellé szegődtek. Ebben a részben a kalandok folytatódnak, amelyeknek egy kiállítás és egy bizonyos Tigrisszobor adja a központi témáját. Kitti és barátai éjszakai felfedező útra indulnak, hogy meglessék ezt a különleges kincset, de sajnos egy rablás kellős közepébe csöppennek. Természetesen a leányka és...

bővebben

Ana Serna Vara – Ég veled, szomorúság! Szia, öröm!

  „Már tudom, hogy mit tegyek, ha szomorú vagyok: beszélgetek a barátaimmal!”   Ezt a könyvet nem tagadom, hogy borító alapján rendeltem elő még pár hete, mivel annyira megható és szeretettel teli érzés fogott el, amikor rátekintettem. Tulajdonképpen a mesekönyv arra a témára épül, hogy ha bánat éri az embert, hogyan érdemes azon felülkerekedni. Olívia, a kis békalány nagy izgalmakkal várja a nyarat, hiszen ilyenkor nem kell korán hazamennie és sokáig játszhat a pajtásaival. De sajnos egy nem várt esemény felborítani látszik ezt a nyarat, amitől bizony rendkívül szomorúvá válik. Bánatára vajon megleli –e az orvosságot? Vagy az egész nyári bolondozásnak lőttek, pedig még el sem...

bővebben

Rachel Abbott – Idegen gyerek

  Imádtam az egész könyvet, fantasztikus volt. Az elejétől kezdve borsózott a hátam, főként az élethű ábrázolásoktól. A könyv egy nagyon durva autóbalesettel kezdődik, ahol az egyik főszereplőnk elveszíti a feleségét és az autóban ülő kislányát, aki pedig úgy eltűnik, mintha soha nem is létezett volna. Ez után pár évvel az özvegy újra családot alapít, gyönyörű feleség, kisbaba, a rémálom pedig egy idegen gyerek hirtelen felbukkanásával elkezdődik. Eddig a részig rettentő izgalmas a sztori, és utána is, de egy kis ellaposodás azért van benne. Tulajdonképpen a közepén ismerhetjük meg a felbukkanó lány személyiségét, motivációit. Nagyon nyomasztó volt, amikor az ő életének a morzsáit...

bővebben

Helen Fields – Tökéletes maradványok

    Elég lassan haladtam ezzel a könyvvel, bár hozzá kell tennem mindig nagyon álmos voltam, amikor elkezdtem olvasni. Nagyon - nagyon szeretem ezt a műfajt, és jó is volt a könyv, de azért közel sem mondanám lebilincselőnek és izgalmasnak. A szereplők nagyon jók, tetszenek a karakterkidolgozások, különösen az elkövető személye. Valahogy pontosan így képzelek el egy ilyen embert. Egyáltalán nem lóg ki a sorból, van néhány furcsasága, de abszolút beleillik a normál emberek világába. Ahogyan elköveti a bűncselekményeket az számomra kissé sablonos volt. Olyasmi volt túlmisztifikálva, ami egyébként nem vall olyan, hú de hatalmas IQ-ra. Viszont maga a karakter tényleg tök jó volt. A...

bővebben

Kőszegi-Arbeiter Anita – A barátság

  „(…) a törődés csodákra képes.”   Még tavaly fedeztem fel az írónőt, amikor is volt szerencsém elolvasni Lillen, a tünde című alkotását. Akkor nagyon boldog voltam, mert egy rendkívül fantázia gazdag és kimagasló alaptörténetet ismerhettem meg, aminek azóta is töretlenül várom a következő részét. A mostani mesekönyv egy sorozat második kötete, de legnagyobb örömömre önmagában is remek szórakozást nyújt. A fülszöveg szerint kis hősnőnk, Csenge már nagyon várta a tavasz eljövetelét, ugyanis ahogy beköszönt a jó idő, az anyukájával kis cserepekbe növénykéket ültetnek, hogy majd azok kivirágozhassanak. Ám egy napon furcsa esemény történik, az összes virágcserepet „baleset” éri....

bővebben

Heniko Sakka – Édes tini élet

  „Te kihíváskereső vagy, én pedig maga a kihívás.”   Nem először fordul elő idén velem, hogy nagyon vegyes érzésekkel fejezek be egy adott történetet. A mostani olvasási élményem is erről tanúskodik, de erről picit később írok. A könyvet egy számomra fontos lista miatt vettem meg anno, de mind a fülszöveg, mind pedig a borító megtetszett és úgy voltam vele, hogy a kellemeset a hasznossal alapon fogom elolvasni a történetet. Haniko Sakka – Édes tini élet kötete egy fiataloknak szóló, vidám írás, amit elsődlegesen a sport és a szokásos rivalizálás központizál. Fülszöveg alapján Rietta és Klodett –ikertestvérek lévén- nem is különbözhetnének jobban egymástól. A két lány teljesen...

bővebben

Carlos Ruiz Zafón – A Köd Hercege

  „(…) a gyermekkor egyes emlékei úgy rögzülnek az agyunkban, akár a fénykép az albumban: olyan jelenetek, amelyekhez akármennyi idő teljen is el, mindig vissza-visszatérünk, amelyekre mindig emlékszünk.” Ó, te jó ég! Ez volt az első kiáltás, ami elhagyta a számat, miután befejeztem ennek a könyvnek az olvasását. A második pedig annak a felháborodásomnak adott hangot, mely abbéli dühömet és kétségbeesésemet kívánta alátámasztani: mégis, hogy lehet így befejezni egy könyvet? Nos, a válasz egyértelmű, hiszen az író jót kacaghatna most kétségbeesésemen és dörzsölhetné a tenyerét, hogy lesz ez még így se. Pontosan tudom, hogy egy trilógia első részét volt szerencsém olvasni, de egyszerűen...

bővebben

Taylor Smith – A bosszú parancsára

  „A háborúból senki nem tér haza nyomasztó és démonokat szülő emlékek nélkül.”     Azt hiszem ez az olvasási élményem nagyon tanulságos volt a számomra, mert nem csak megleckéztetett, de fel is töltött. De először is szeretném megköszönni, hogy olvashattam, mivel utazókönyvként került hozzám. Köszönöm. Az első, amit mindig szemrevételezek, az a borító. Ebben az esetben a sötét színek dominálnak, egy megrepedezett bőrű kéz és egy lánc látható, ami első ránézésre egy egyszerű „iparosmunkának” tűnt. Most már más érzések kavarognak bennem, ha ránézek, hiszen bár olvasásom után tudom, hogy hűen letükrözi a könyv fő mozzanatait, mégis úgy érzem, hogy nem a legszebb munka. Ellenben még...

bővebben