KÖNYVELVONÓ

Katherine Arden – Apró terek

  „Az ember (…) nem retteghet túl sokáig anélkül, hogy egy idő után nevetni vagy sírni ne kezdjen.”         Huh, egy mély sóhaj tört most fel bennem, pedig már több órája fejeztem be a könyvet. Kellett pár óra, amíg megemésztettem az olvasottakat, de igazán azért húztam az időt értékelés előtt, mert úgy éreztem, hogy nem vagyok teljesen biztos az dolgomban. A legtöbb esetben hamar megszületik a döntésem, miszerint szerettem vagy éppen ellenkezőleg, nem kedveltem meg az adott történetet, de vannak bizonyos könyvek, amelyek kifognak rajtam és ez történt most is. Ennek apropóján elgondolkodtam, hogy azért vagyok bizonytalan, mert nem a korosztályomnak szól és mégis tetszett, vagy azért,...

bővebben

Bartos Erika – Bogyó és Babóca – Mesék a Pöttyös házból

  „Nem szép dolog kinevetni a másikat! Nem szeretem, ha kigúnyolják a barátomat!”         Vannak bizonyos történetek, amelyek bár messze sem az én korosztályomnak íródtak mégis a szívem csücskei és bármikor szívesen olvasom őket. Bogyó és Babóca mesesorozatát valószínűleg nem kell lassan bemutatnom, elvégre akár gyermek vagy, akár szülő, találkoztál már valamilyen módon ezzel a csodálatos mesevilággal, amely sok kis apró bogár kalandjait meséli el. Bevallom őszintén én 2019-ben ismerkedtem meg először ezzel a különleges világgal, amelyért azóta is töretlen rajongok és bár tudom, hogy több kötetét nem vettem még kézbe, azt biztosan kijelenthetem, hogy az egyik legkedvesebb meséim...

bővebben

Ecsédi Orsolya – Sárkányugatás

  „Kockázat nélkül nincs győzelem!”     Nem tudom ki, hogy van vele, de számomra vannak olyan szerzők, akikről váltig állítom, hogy tőlem a vasalásról is írhatnának könyvet, de bizony én el fogom olvasni és valószínű nagy kedvenc lesz. Nos, nem árulok zsákbamacskát azzal, hogy a mostani kötet szerzője a fent említett kategória számomra. Már alig vártam, hogy megérkezzen a rendelésem és kézbe vehessem a regényt. Ecsédi Orsolya írónő neve számomra egyet jelent a kellemes, tartalmas és sírósan nevetős szórakozással, elvégre eddig több alkotását is volt szerencsém olvasni – igen bevallom, az összes történetét kézbe vettem és valamennyi nagy kedvencem évről évre. Nagyon szeretem...

bővebben

Miklya Luzsányi Mónika – Rozmaring és Tarack a rokonoknál

    Többnyire szeretem azon meséket, amelyek arra hivatottak, hogy egy állatfajtát bemutassanak a kisebb mesék kedvelőinek. Most sem volt ez másképpen, hiszen jelen esetben egy malac család került a középpontba.   Miklya Luzsányi Mónika író, szerkesztő, publicista, nem utolsó sorban pedig öt gyermek édesanyja. Tulajdonképpen, hogy alkotói pályára lépett, azt saját utódainak köszönheti, hiszen elmondása szerint, ha ők nincsenek, valószínű nem is publikált volna. Az alkotó immáron számos gyermek és ifjúsági kötet szerzője, amelyek különböző szinten és mértékben segítik az adott korosztály fejlődését. Az írónőről többet megtudhattok a saját weboldalán található cikkekből és...

bővebben

Kate Pankhurst – A nagy muffinrejtély!

„(…) szembe kell nézni a problémákkal, különben a dolgok kicsúszhatnak a kezünkből.”       Többször kérdezték már tőlem, hogy szeretem-e a sorozatokat. Bár minden esetben igennel szoktam válaszolni, azért azt is hozzá kell tennem, hogy az a félelem bennem van, hogy vajon a második, netán harmadik kötet is lesz-e olyan jó, mint az kezdő része a sorozatnak. Okkal érzem ezt, hiszen többször szembesültem azzal, hogy olykor köszönő viszonyban sincsenek, sőt meg merem kockáztatni, hogy néhol teljesen eltérő stílussal is találkoztam. Ez a könyv jelen esetben a Fürkész Fanni kideríti sorozat második része, amely szerencsére beváltotta a hozzá fűzött reményeimet. Kate Pankhurst - A nagy...

bővebben

Kate Pankhurst – A szellemmalac esete

  Ki gondolta volna, hogy felnőtt fejjel szerelembe esem egy gyerekeknek szóló könyvbe. Mostanában sűrűn előfordul, hogy ifjúsági vagy gyermekirodalmi regényeket veszek kézbe, de ritkán mondhatom el magamról, hogy egy történet az első mondatától fogva leköt és tulajdonképpen az utolsó szóig fenntartja a figyelmemet. Nagyon sokra tartom a jó fordításokat, de manapság több olyan kötettel találkoztam, ami pont azért volt rossz élmény, mert magyartalannak éreztem a szöveget, ezzel szemben jelen esetben, Palásthy Ágnes munkáját dicséri ez a történet. A hölgy munkásságát régóta figyelemmel kísérem, hiszen nagyon szeretem a meséit is és más fordítását is olvastam már. Kate Pankhurst –...

bővebben

Szabó Borbála – Famama, Fapapa / Mummy tree, Daddy tree

  Szeretem az olyan meséket, ahol úgymond kétkomponensű a történet, hiszen az egyik oldalt a magyar, míg a másik oldalon az idegennyelvű fordítás található. Ebben az esetben az angol nyelv lett megcélozva, hogy a most tanuló gyerekek szórakozva fejleszthessék tudásukat. Szabó Borbála szerző nevét a nemrégiben olvasott  A János vitéz-kód című ifjúsági regénye kapcsán ismertem meg. Akkor egy elég vegyes érzés maradt meg bennem, de a mesesorozatával is ismerkedtem már éppen. A Most angolul olvasok kiadói sorozathoz tartozó Famama, ​Fapapa / Mummy tree, Daddy tree című alkotása 2021 egyik újdonsága, amely a Pagony Kiadó gondozásában jelent meg. Ezen belül pedig a Miklós, Kamilla és Tomsi...

bővebben

Kőszeghy Csilla – Maxi sorozat

    Ha létezik szerelem első olvasásra, akkor én most átéltem ezt a csodát, hiszen ezúttal egy olyan mesesorozatot értékelek, amitől remélhetőleg minden kutyát szerető lélek elolvad, ahogy tettem én is. Kőszeghy Csilla illusztrátor, írónő nevével sajnos én most találkoztam először, pedig nem első könyves szerzőről van szó, hiszen Bumburi kalandjai -5 kötet- és Hanna és Gubanc című meséi már több olvasó szívét is felmelegítették. Mégis úgy érzem, hogy soha jobbkor találtam rá Maxim sorozatára, amely egy csintalan kutya kalandjairól mesél. A Maxim sorozat könyvei: Rosszcsont Maxi, Maxi és a bábszínház valamint Maxi az olimpián című mesekönyveket foglalják magukba. A sorozat...

bővebben

Riley Baker – A Happy End után

„Az emberek értelem nélkül élik az életüket. Komolyan vesznek lényegtelen dolgokat és átsiklanak az igazán lényeges pillanatok felett.”       Ritkán veszek kézbe romantikus könyvet, pedig alapvetően semmi bajom nincs ezzel a témakörrel. De valahogy sokkal jobban vonzanak azon tematikájú kötetek, ahol a valós érzelmek funkcionálnak elsődlegesen és nem egy túlgondolt emocionális töltelék. Ennek tudatában cseppet félve álltam neki az olvasásnak, de bizony igen csak meglepett. Mielőtt erről részletesebben is írnék, szeretném megköszönni a Mogul Kiadónak, hogy olvashattam a regényt. Köszönöm szépen. Riley Baker - A Happy End után című alkotása immáron második kiadását ünnepelhette, amely...

bővebben

Vibók Ildi – A szuperlétra

  „Mi az, hogy átlagolódnak? Ha valami igencsak nagyból meg valami egészen apróból egy közepes lesz, az az átlag. Szóval ha például Hamupipőke beleszeret Óriáslábba, nem kell attól rettegnie, hogy a születendő kislányuk lábmérete túlmegy minden határon. Üvegcipőt ugyan nem fog tudni hordani, de a lába nem lesz sem túl kicsi, sem túl nagy. A régi tudósok még nevet is adtak az elméletüknek, ez lett a keveredő öröklődés.”     Számomra nincs nagyobb öröm, amikor egy olyan könyvet veszek kézbe, ami a természettudományok egyik ágazatával foglalkozik érthető köznyelven. Ugyanis úgy hiszem, hogy sokkalta több embert érdekel például a saját teste és annak működése, csak sajnos...

bővebben