Sigríður Hagalín Björnsdóttir – DEUS

„Ezek csak random szavak. Nem értem őket. Nem csoda, feleli a férfi. Nem sokan értik a verseket. Akkor miért csinálja? Azért, mert a versek egy kicsit olyanok, mint a varázslatok. Jobbá és szebbé teszik a világot. Nem feltétlenül kell érteni, elég csak érezni őket.” Miről is szól a Deus című regény? Teszem fel immáron sokadjára magamban ezt a kérdést. Mert a cím eredeti jelentése Isten, mester, védőszellem. Ám a történet annyira összetett, amennyire bonyolult maga az emberi lélek maga is. Milliónyi érzés, gondolat, kérdés cikázik át napi szinten bennünk, ahogyan egy mesterséges intelligenciának nevezett programban is. Ember alkotta szörny lenne csupán vagy a jövő záloga? Egy...

bővebben

Kerstin Ekman – Farkasvér

„Ha az ember egyszer elkezd írni, nehéz abbahagyni. Az írásnak megvan a maga törvénye.” A fenti idézet még rám is hatással van, úgy látszik, mivel egy ideje gyógyírként hat fájó lelkemre az írás. De ez csodálatos időtöltés nemcsak számomra hatásos, hanem számos szerzőre is, akik különleges történeteikkel másoknak is nagy örömet okozhatnak. Ráadásul a természet és ember kapcsolata még mindig kiaknázatlan terület, hiszen a próza világában járva, bár megannyi regényt olvashatunk a témában, mégsem unható meg soha. Talán vonzódom is az ilyesfajta könyvekhez, ezt nem tudom biztosan, de azt mindenképpen határozottan állíthatom, hogy a farkasokról szóló kötetekért rajongok. Kerstin Ekman...

bővebben

Merethe Lindstrøm: – Csenddé vált napok

„Muszáj valakinek elmondanom, milyen érzés ez, miért annyira nehéz együtt élni valakivel, aki hirtelen elnémult. Nem csak olyan, mintha ő már nem lenne ott. Olyan, mintha te magad sem lennél jelen.” Gondolataim hangosan üvöltenek egy elnémult házban. Csend, amelyre oly sokszor vágyom, és amely néha rám omlik akaratlanul is. A ki nem mondott szavak összessége, a meg nem élt életek értelme és a halál előhírnöke. Merethe Lindstrøm – Csenddé vált napok című regénye egy idős házaspár életébe enged betekintést, ahol a gyermekek elköltözésével beáll egy bizonyos állandóság és mintha az idő sem akarna megfelelően telni már. Megszokottá vált mozdulatok és elfelejtett emlékek között...

bővebben

Andri Snær Magnason – Időről és vízről

„Egyszer minden eltűnik, nem menekül, elmúlik, vége lesz, vesztébe zuhan. Életed is csak mindhiába suhan, mintha meg se történt volna legvégül.” Pár évvel ezelőtt egy akkori kedves „barátnőm” mesélt egy könyvről, amely elsőre behatárolhatatlan műfajilag, de szerinte kiemelkedő belső tartalmát tekintve. Először nem értettem bevallom őszintén, hogy mi különleges lehet egy olyan tematikát felölelő könyvben, amely ismételten felhívja a figyelmet, egy aktuális környezeti katasztrófára. Mint kiderült ennek a kötetnek elsődleges témaköre a klímaváltozás, valamint az emberiség által okozott károk bemutatása különböző oldalakról. Be kell, hogy valljam nem voltam lenyűgözve az...

bővebben