KÖNYVELVONÓ

Kácsor Zsolt – Pokoljárás Bipoláriában

Kácsor Zsolt – Pokoljárás Bipoláriában

„Mindig vannak kifogások, magyarázkodások, nekilendülések, próbálkozások, ideig-óráig tartó menekülések, de önmagam elől elmenekülni nem tudok.”   Nem kevés bátorság kell ahhoz, hogy valaki ilyen formában kitárulkozzon a világnak és felmerje vállalni gyengeségét. Bátorság kell önmagunknak lenni, megélni és megértetni, hogy az a folyamat, amelyen átesünk, vagy amelyben éppen benne élünk, nekünk legalább olyan félelmetes és nehéz, mint ahogy mások tekintenek reá és ezzel megbélyegezve azt is, aki benne szenved. Első kőrben Belső Nóra: Depresszió című könyvének egy részlete jutott eszembe, ahol a következőt olvastam: „A depresszióban szürke minden. Az ég, a fák, a szoba fala. Szürkék az...

bővebben
Wéber Anikó – Busz a ködben

Wéber Anikó – Busz a ködben

„Legegyszerűbb siránkozni, hogy nem tehetünk semmit. Meg várni és reménykedni, hogy majd minden megoldódik magától. Pedig mi is sokat tehetünk!”     Szembe mersz nézni a félelmeiddel? Mitől félsz igazán? Ezekre a kérdésekre igen nehéz választ adni őszintén, hiszen sokszor saját magunknak sem merjük megfogalmazni. Ám ezek a negatív gondolatok és érzések gúzsba kötik az embert és sok lehetőségtől fosztják meg akaratlanul is. Persze kívülállóként könnyű tanácsokat osztogatni, pedig bennem is van félelem, ám ahány lélek, annyira változatos eme paletta és ennek megfelelően a megoldás sem egyforma. A mostani olvasmányom az ifjúságnak íródott, ám kortól függetlenül olvasható, mert nemcsak...

bővebben
Viktor Pelevin – Omon Ré

Viktor Pelevin – Omon Ré

„Hittük veled: mindent mindenhez kapcsol e lét. De most visszanézek, és nem győzöm csodálni: Egyetlen színed, egyetlen vonásod sem volt enyém, Ifjúságom, mintha nem is lettél volna valódi.”   Immáron tagadhatatlan, hogy az orosz irodalom feladja számomra a leckét minden egyes szerzőjével, mert bár nyitott lélekkel szemlélem és keresem azon alkotókat, akik eme kissé zárt társadalomból merészelnek kitekinteni a világ felé, mégis számos alkalommal szembesülök azzal a ténnyel, miszerint túl szabad a felfogásom ahhoz, hogy maradéktalanul befogadjam az üzeneteket. Még valamikor 2020-ban találkoztam először Viktor Pelevin szerző nevével, amikor a Helikon Kiadó sajátos sorozatán belül...

bővebben
Pataki Eszter – Pataki Krisztina: Cserébe beszélgessünk

Pataki Eszter – Pataki Krisztina: Cserébe beszélgessünk

„Ahogy a tél is elmúlik egyszer, a szív sem fagyhat meg örökre, a bölcs szív szeret és megbocsát.”   Nem gondoltam volna, hogy egy ennyire intenzív és mély témakörökkel fogok találkozni egy ifjúsági regényben, pedig a szerző páros előző kötete, a 2022-ben megjelent 512 méter című könyv is igen magasra helyezte azt a bizonyos mércét. Nehéz megugrani egy jó kezdetet, ám úgy érzem ez a történet sokkal többet adott, mint anno a debütáló regényük. Olyan fontos társadalmi kérdésekre keressük a válaszokat, mint a drog vagy éppen a vallás hatása az emberre, mert higgyétek el ennek a két látszólag teljesen eltérő tematikának nagyon is sok köze van egymáshoz bizonyos szinten, de erről...

bővebben
Lazy Sheep – A sors vörös fonala 1.

Lazy Sheep – A sors vörös fonala 1.

„Azt szokták mondani, hogy ha nincs veszekedés, nincsen szent béke […]”     Hiszel a reinkarnációban? El tudod fogadni, hogy egy ember sorsa bizonyos szinten előre meg van írva? Mit gondolsz arról a tényről, miszerint mindenkinek van egy lélektársa valahol a világban, és ha elszakítják őket, akkor a következő újjászületéskor újra írhatják a közös életüket? Nagyon érdekes kérdéseket feszeget a mostani sorozat indító regény, ugyanis már a prológusban olyan mély és erős érzelmekkel, valamit eseményekkel találkozunk, amelyek eleve megadják az olvasás alaphangulatát, legalábbis kezdetben. Lazy Sheep thai származású szerző, aki The Red Thread című sorozatával sorban hódítja meg a BL...

bővebben
Kerstin Ekman – Farkasvér

Kerstin Ekman – Farkasvér

„Ha az ember egyszer elkezd írni, nehéz abbahagyni. Az írásnak megvan a maga törvénye.”   A fenti idézet még rám is hatással van, úgy látszik, mivel egy ideje gyógyírként hat fájó lelkemre az írás. De ez csodálatos időtöltés nemcsak számomra hatásos, hanem számos szerzőre is, akik különleges történeteikkel másoknak is nagy örömet okozhatnak. Ráadásul a természet és ember kapcsolata még mindig kiaknázatlan terület, hiszen a próza világában járva, bár megannyi regényt olvashatunk a témában, mégsem unható meg soha. Talán vonzódom is az ilyesfajta könyvekhez, ezt nem tudom biztosan, de azt mindenképpen határozottan állíthatom, hogy a farkasokról szóló kötetekért rajongok. Kerstin Ekman...

bővebben
Reeli Reinaus – Morten és az eltűnt világok

Reeli Reinaus – Morten és az eltűnt világok

„[…] az emberek az alapján alkotják meg a saját valóságukat, amit tudnak, vagy aminek a valóságában hisznek.”     Komor hangulattal és egy bizonyos folyamatos lelki tusával találkoztam a mostani olvasmányomban. A mágikus realizmusba mártott, kissé sötét hangulatú történet egy tinédzser fiú mindennapi küzdelmeiről rántja le a leplet. Ennek a mesének minden szava igaz, még akkor is, ha egyébként egy fikcióról van szó. A kötet feltépi a gyógyulófélben lévő sebeinket és akkor is bűnösnek fogjuk érezni magunkat, ha alapvetően semmi rosszat nem tettünk. Hogy miért? Nos, erre a kérdésre kicsit később bővebben is válaszolni fogok. Reeli Reinaus (1977. november 12, Észtország, Keila) észt...

bővebben
Christopher Buehlman – Két tűz között

Christopher Buehlman – Két tűz között

“Az uraság kelletlenül leküldte a három megmaradt katonáját, hogy kutassák át a pap házát, de úgy találták, hogy a lakója már elment. Mivel tudták, hogy az öccse Őszentsége avignoni otthonában szolgál, a férfiak átkutatták a házat, hogy megtalálják a kincseket, amiket Matthieu atya hagyhatott maga mögött. Az egyikük az alabárdjával bökdöste a földet az udvaron. A másik az utazóládáját, a fazekát és néhány szerszámát kutatta át. A harmadik átforgatta az ágyként szolgáló szalmát. Másnap ez a férfi belázasodott. Négy nappal később már mindenki meghalt a kastélyban. Az új udvarmester volt az utolsó; zokogva figyelte a tükörképét a fényesített sárgaléz lemezben, és bár teljesen ronccsá vált,...

bővebben
Arundhati Roy – Az Apró Dolgok Istene

Arundhati Roy – Az Apró Dolgok Istene

  „A szagok, akár a zene, emlékeket hordoznak.”   Kimondottan szeretek olyan – Európán kívüli – társadalmakról olvasni, amelyek eltérnek a megszokottól és legyen bármilyen zárt is egy adott kultúra, a róla szóló történetek megnyitnak egy kis kaput, amelyen boldogan csusszanok át. Ám ennek a kis utazásnak vannak buktatói is, mégpedig olyan nézetek, elvek és társadalmi dogmák, amelyeket szabad szellemű, önálló nőként nehezen tudok elfogadni, befogadni. A mostani olvasmányomat egy komoly céllal vettem kézbe, mégpedig, hogy megtudjam, India kasztrendszere hogyan torzítja el az ottani lelkeket, és milyen teher hárul egy olyan ártatlan lélekeszenciára, akinek első lélegzése okán már...

bővebben
Patkó Ágnes – Halálos rozé

Patkó Ágnes – Halálos rozé

„[…] egy csendes kisváros sosem olyan bűntelen, mint amilyennek látszik.”   A fenti idézet nem is lehetne igazabb, hiszen a látszat oly sokszor csalókán hat. De mitől is lenne izgalmas Magyarország első cozy mystery regénye, ha nem a felszín alatt meghúzódó ármánykodásokkal és féltékenységgel ékesített bűntényektől? Mint tudjuk, a krimi egyik alzsánereként számontartott cozy mystery nem egy tipikus elemeket felvonultató (kaszabolós gyilkosság, pörgős rendőri beavatkozások bemutatása) műfaj, hanem inkább egy kisebb, zárt közösségben történő, minden esetben civilek általi nyomozást takar, ahol bizonyos ismétlődő események és párbeszédek folyamán ismerhetjük meg az eseményeket és végül...

bővebben