Narine Abgarjan – A szín hallgatása

„Minden, ami a lelkemben van – talizmán.” Tudtad, hogy a legszebb emlékeink és a legfájdalmasabb pillanataink összessége mi magunk vagyunk a jelenünkben? Sejtetted valaha, hogy jövőnk szeretteink könnyeiből és véréből összegyúrt kegy csupán? Azért, hogy mi békével a lelkünkben, hittel a szívünkben és reménnyel a felkelő Nap oltárán minden egyes nap élvezhessük annak melegét, a múlt sötétebb időszakából való kikecmergés, a túlélésért folytatott mindennapi küzdelem az áldozat érted, értem, minden gyermekért. Persze számunkra a saját korszakunk problémái és bajai a legfontosabbak, de sosem szabad elfelejteni, hogy honnan jöttünk és milyen sebeket hordoznak felmenőink. Elvégre nem...

bővebben

Viktor Pelevin – Omon Ré

„Hittük veled: mindent mindenhez kapcsol e lét. De most visszanézek, és nem győzöm csodálni: Egyetlen színed, egyetlen vonásod sem volt enyém, Ifjúságom, mintha nem is lettél volna valódi.” Immáron tagadhatatlan, hogy az orosz irodalom feladja számomra a leckét minden egyes szerzőjével, mert bár nyitott lélekkel szemlélem és keresem azon alkotókat, akik eme kissé zárt társadalomból merészelnek kitekinteni a világ felé, mégis számos alkalommal szembesülök azzal a ténnyel, miszerint túl szabad a felfogásom ahhoz, hogy maradéktalanul befogadjam az üzeneteket. Még valamikor 2020-ban találkoztam először Viktor Pelevin szerző nevével, amikor a Helikon Kiadó sajátos sorozatán belül...

bővebben

Masha Gessen – Jövőnk a múlt

“A totalitárius uralkodónak mindenáron meg kell akadályoznia, hogy a normalizálódás elérjen arra a pontra, amelyen új életforma alakulhatna ki – olyan életforma, amely egy idő után elveszíti korcs jellegét, s helyet talál a világ nemzeteinek más és alapjaiban azzal ellentétes életformái között. Továbbá, a “lényeg az, hogy Hitler is, Sztálin is stabilitást ígért annak érdekében, hogy rejtve maradjon az állandó bizonytalanság állapotának megteremtésére irányuló szándékuk.” Az ember gondolkodását és cselekedeit döntő mértékben múltbéli tapasztalai és élményei határozzák meg. A tudomány sok területe is tulajdonképpen a múltban felhalmozódott adatokra alapozva próbál...

bővebben

Jan Kuntur – Budapest, te újraélesztettél

„Vár csigaháza a Holló-kő a sárga szoknyája aljára palóc keresztszemessel hímzett babafalu felett” Őszintén szólva cseppet zavarban vagyok, ugyanis ezt a kötetet vagy négyszer olvastam szinte egymás után. Ennek a többszöri olvasásnak az az oka, hogy bár hatalmas lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak, rendre mindig más értelmet kapott az adott szöveg. Gondoltam először arra, hogy az én hangulatomtól függhet ez a változatosság, de végül arra jutottam, hogy a kötetben kell keresni erre a kérdésre a választ. Jan Kuntur permi születésű orosz költő, aki ebben a könyvében kis hazánkat vette górcső alá. Hogy mi vesz rá egy más nemzetiségű alkotót arra, hogy hazánkról írjon? Nos, erre a...

bővebben

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij – A játékos

Gyerekkorom óta szerettem olvasni, szinte minden témában faltam a könyveket, még akkor is, ha nem egészen az én korosztályomnak szólt az adott írás. Valahogy azonban ez a szenvedély egykettőre elpárolgott, amikor az iskolai kötelező olvasmányokra került a sor. Egyik irodalomtörténeti csúcsteljesítmény nagyobb kínlódás volt a számomra, mint a másik, nagyon kevés kivétellel. Persze nem volt más választásom, mint végigküzdeni magam mindegyiken az utolsó oldalig, mert a fél osztály minimum hasonló gondokkal küszködött és az olvasónaplómra pályázott. Emlékszem az olvasástól vallásosan tartózkodó bátyámnak életre szóló betűundort okozott az Egri csillagokkal töltött...

bővebben

Viktor Pelevin – A Sárga Nyíl

"Mindent, amit csinálsz, a szeretet miatt csinálsz. Különben ülnél a földön, és üvöltenél az iszonyattól vagy az undortól." Mostanában sokszor elém került, valamilyen formában az író különböző alkotása, és többször is kérdeztem a páromat, hogy olvasott-e tőle, de megállapítottuk, hogy bizony még ismeretlen a számunkra. Így nagyon megörültem, mikor a Helikon Zsebkönyvek sorozat újra kiadta. Amit szeretnék itt is megköszönni a kiadónak, mert nélkülük nem hiszem mostanában vettem volna kézbe a kötetet. Ez az alig 124 oldalas könyvecske, hűen követi az eddigi kiadói sorozaton belüli tagok kopottas, de a történethez illő képét. Nagyon tetszik ez a stílus és együtt a többivel polcon...

bővebben