“Csendes szobában, ahol puha kis szőnyegekben meghal minden zaj, és színes üveg szórja szét a kicsiny üveg pisla lángját, feküdjetek hanyatt. Hunyjátok le a szemeiteket. És az apró ópiumpipa elvezet oda, ahol azért élünk, hogy éljünk, és semmi másért. Hiszen ez az egyetlen célja a létnek. Hiszen a szűkmarkú Isten is csak azért ajándékozott minden nyomorult féregnek egy-egy pillanatot ebből az életből, hogy éljen, folytassa az életét, hogy új életet okozzon. Az új féregnek pedig ismét kijut egy pillanat. A lét esszenciája olyan drága portéka, amelyből egész nemzedékek évszázadok alatt kapnak – egy órát.” Képzeljük el magunknak a következő életutat: nyolc éves korunkban...
Blake Crouch (szerk.) – Elhagyott part
Valahogy mindig úgy voltam vele, hogy a science fiction őshonos terepe a novella. Talán nem véletlenül, hiszen az aranykorban a különböző magazinok és újságok lapjain közölve vált igazán népszerűvé. A terjedelmi kötöttségek egyszerre korlátozzák és felszabadítják a szerzőt, hiszen még ha akarja sem fogja tudi befoltozni az összes logikai repedést az olykor valóságtól teljesen elrugaszkodott történeten. És szerintem ez jól is van így, a novella kiváló terep egy-egy ötlet vagy benyomás szirmaira bontására a teljesség igénye nélkül. A jelen írásunk tárgyát képező Elhagyott part novelláskötet az Agave Könyvek Kiadó gondozásában jelent meg 2022-ben. A csomagolástól...
Szőke Szabolcs – A bácsi zenél
„Jobb saskeselyűként egy csonttal beérnem, mint nagy lakomákra senkikhez betérnem; jobb árpakenyéren, mintsem mocskolva magam, élősdi gyanánt senkik táljából élnem.” Omar Khajjám (Halasi Zoltán fordítása) Hosszú évek óta figyelem, ahogy Budapest szívében, a Nyugati pályaudvar környéke egyre jobban megtelik olyan személyekkel, akik a társadalmi kasztok alsó szintjén lézengenek. Sokuk kéregetéssel vagy éppen ármányos valótlanságokkal ámítják a járókelőket, mások valóban személyes tragédiáik nyomásától fulladozva lépnek eme nehéz sors útjára, bízva abban, hogy az aznapi kenyérre és tejre valót a járókelőkben mélyen rejlő empátia segítségével megkereshetik. Nem tudom, hogy ki...
Szabó-Huber Nikoletta – Jégvirágok
„Sokszor a tökéletlenség tesz minket tökéletessé.” Számtalanszor éreztem már úgy, hogy pont jókor veszek kézbe könyveket. Ezek az alkotások éppen akkor „érkeznek” meg hozzám, amikor befogadó vagyok mondanivalójukra és üzeneteikre. Pont ez történt a mostani kötettel is, hiszen melankolikus időszakomat élem, amikor az élet terhei túlságosan maguk alá próbálnak gyűrni. Ilyenkor nehezebben nyitok, mégis keresem az újat. Ebben az esetben pedig egy történetcsokrot kaptam, amely hangulatának „illata” betöltötte a lelkem és nem is eresztett. Szabó-Huber Nikoletta – Jégvirágok című könyve 2020-ban jelent meg a NewLine Kiadó gondozásában. A borítót ismételten Ashley Redwood munkájának...
Jan Kuntur – Budapest, te újraélesztettél
„Vár csigaháza a Holló-kő a sárga szoknyája aljára palóc keresztszemessel hímzett babafalu felett” Őszintén szólva cseppet zavarban vagyok, ugyanis ezt a kötetet vagy négyszer olvastam szinte egymás után. Ennek a többszöri olvasásnak az az oka, hogy bár hatalmas lelkesedéssel álltam neki az olvasásnak, rendre mindig más értelmet kapott az adott szöveg. Gondoltam először arra, hogy az én hangulatomtól függhet ez a változatosság, de végül arra jutottam, hogy a kötetben kell keresni erre a kérdésre a választ. Jan Kuntur permi születésű orosz költő, aki ebben a könyvében kis hazánkat vette górcső alá. Hogy mi vesz rá egy más nemzetiségű alkotót arra, hogy hazánkról írjon? Nos, erre a...
Csillagtalan antológia, szerzői mustra 11. – Interjú Eliza Beth írónővel
A Csillagtalan antológia szerzői mustrájának tizenegyedik és egyben utolsó állomásához érkeztünk. Ahogy a kötetben, úgy az interjúcsokor végső írója is Eliza Beth, aki az Érzelmi viharok című novellát álmodta meg a számunkra. Gyertek és ismerjétek meg kicsit közelebbről ti is, hiszen több érdekességet olvashattok róla! Kezdjünk is hozzá! Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak! Hogyan jutottál el idáig és milyen hatások értek, amelyek arra ösztökéltek, hogy író legyél? Gondolom, sokan voltak ugyanígy. Mesékkel indítottam egészen kicsi koromban. Aztán kisgyerekként írtam is párat, nem tudom, milyen lett, nem emlékszem, csak arra, hogy...
Csillagtalan antológia, szerzői mustra 10. – Interjú Floresse írónővel
A Csillagtalan antológia szerzői mustrájának tizedik állomásához érkeztünk, ahol egy titokzatos alkotóval fogok beszélgetni. A Befejezetlen című novellája olvasása után felmerült bennem pár kérdés, amire választ szerettem volna kapni. Kérlek, fogadjátok érdeklődéssel Floresse írónővel készült beszélgetésemet! Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak! Hogyan jutottál el idáig és milyen hatások értek, amelyek arra ösztökéltek, hogy író legyél? Sokáig keveset olvastam, lekötött az, hogy voltam a világban és mindig akadt megfigyelnivaló. Majd ez áttevődött belülre és egyre többször pattant ki ötletszikra a fejemből. Ezekből eleinte...
Molnár Lajos – Arcok Csudaballáról
„[…] amit eszünk, azzá leszünk.” Mostanában szerencsés időszakomat élem, mert több olyan szerzőt ismerhettem meg, akik valamilyen formában levettek a lábamról. Többnyire nincs témához kötve, milyen tézisek szerint olvasok, egyszerűen, ami megfogó elsőre, ahhoz nyúlok a polcomon. A mostani kis könyv is hasonlóan került a figyelmem központjába, hiszen felé nyúltam és éreztem, hogy erre a történetre vagyok kíváncsi éppen. Ráadásul pont ideális választásnak bizonyult, hiszen a Napkút Kiadó prózáit többnyire szeretem és ezek között több kedvencemre is ráleltem. Molnár Lajos – Arcok Csudaballáról című kötete 2018-ban jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában. Ez a csepp kiadvány...
Shrek Tímea – Halott föld ez
„Attól, hogy valaki iskolázatlan, vagy lassú a felfogása, még nem bolond.” Mostanában nincs könnyű dolgom könyvek választása terén, hiszen témakörök tekintetében a paletta igen széles, de valahogy nincs kedvem egyikhez sem. Talán pont ezért olvasok nehezebben emészthető köteteket, amelyek valamilyen élettani, társadalmi problémával, netalán tabunak számító tematikával foglalkoznak. Persze, ezzel nem fogom ezt a kisebb olvasási válságomat kiküszöbölni, de ilyenkor jobban be tudom fogadni és el tudok mélyülni az adott könyvekben. Jelen esetben is így került a kezembe ez a „novellacsokor”, amely a maga poklával sikeresen elérte célját. Shrek Tímea neve sokak számára...
Csillagtalan antológia, szerzői mustra 9. – Interjú Ronnie W. A. írónővel
A Csillagtalan antológia szerzői mustrájának kilencedik állomásához érkeztünk, ahol ismételten egy olyan alkotót és novelláját szeretném bemutatni nektek, aki kiemelten nagy kedvencemmé vált az idők folyamán. A Végtelenül című történetben az érzelmek határtalan mezsgyéjére lép az olvasó akaratlanul is, ahol a szív nagyobbat dobban, a lélegzet elakad és a lélek egy örök táncra kél a karakterekkel. Külön többször is elolvastam és még mindig találok benne újdonságot, ezért úgy éreztem, hogy jobban megszeretném ismerni az alkotóját. Kérlek, fogadjátok sok szeretettel a Ronnie W. A. írónővel készített interjút! Kezdjünk is hozzá! Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet....