Mán-Várhegyi Réka – Vázlat valami máshoz

„(…) már rengetegszer elmeséltem ezt a történetet, kezdem azt hinni, hogy nem is igaz.” Nem tagadom, hogy elsősorban azért vettem meg ezt a könyvet, mert rajta volt az egyik Merítés-díj Széppróza listán, másodsorban viszont érdekelt, hogy mi a közös négy középkorú nőben, akik teljesen eltérnek egzisztencia, foglalkozás és életvitel tekintetében. Nos, a választ megtaláltam, bár nem egészen erre számítottam. Mán-Várhegyi Réka – Vázlat valami máshoz című könyve 2022-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. A kötet négy nő életébe enged betekinteni, így tulajdonképpen ennyi részre is bontható a kiadvány. Hogyan könnyíti meg életünket az asszertív kommunikáció? Felkészülés a katasztrófára Néma...

bővebben

Kiss Lehel – Csak egy mosolyt, Komitász!

„Az örmények életük árán is mentették a könyvekbe zárt tudást, és védték az igazságot bárki ellenében.” Ha létezik véletlen, akkor én most átéltem. Az utóbbi pár hónapban rendre kerülnek elém olyan szépirodalmi alkotások, amelyek az örmény genocídiumi időszakáról mesélnek valamilyen formában. Bevallom őszintén, hogy nem sok tudásom van erről a vérkorszakról, pedig legalább olyan fontos olvasni, hallani, tudni és tisztelettel adózni az elhunytak felé, mint a nagyon is előtérben lévő Holokauszt esetében. Ám, más felnőtteknek szóló könyvekből tájékozódni és teljesen más gyermekeknek íródott meséből. Jelen esetben, pedig pont erről van szó, hiszen Kiss Lehel – Csak egy mosolyt,...

bővebben

Kim Thúy – ru

"[…] néha a szótlanság az érzelmek leghitelesebb kifejezője […]." Az életünk olyan, mint egy cserépedény. Amíg a jelenben élünk és gondolatainkra is ügyelünk, addig mindent megtartunk benne, de abban a pillanatban, ahogy egy erősebb szél meglöki ezt az addig megmozdíthatatlan edényt, a zuhanás okozta rémület után már csak a mozaik darabkák összeillesztése a félelmetesebb. Ugyanis, amíg csak telítődtünk, rezignáltan fogadtuk el az eseményeket és fáradhatatlanul hittük, hogy a fal, mely elrejt mindent, szilárdan véd és tart, de abban a pillanatban, ahogy a darabkákat szedegetjük össze, rá kell döbbenünk, hogy eljött az „felszámolás” időszaka. Felszámolás, mert a múlt sérelmeit,...

bővebben

Lukács Boglárka – A sajtfa

„– Az már egyszer igaz, hogy az olvasás nemesít […].” Nagyon szeretem a meséket és hiába vagyok immáron túlkoros gyermek lelkületű felnőtt, egyszerűen soha nem akarok kinőni ebből az érzésből. Különösen akkor nem, ha ennyire bájos történetekkel ismerkedhetek meg. Pedig ha valaki ismer, bizony most elcsodálkozik rajtam, hiszen az egereket nem szívlelem különösebben. Immáron második alkalommal találkoztam olyan mesehőssel, aki csodálatos személyiség jegyekkel rendelkezik és teljesen elfelejtette velem, hogy tulajdonképpen mit is gondolok állattani hovatartozásáról éppen. Ezt a könyvet utazókönyvként volt szerencsém elolvasni, amit itt is szeretnék megköszönni. Lukács Boglárka – A...

bővebben

Jhumpa Lahiri – Amerre járok

„Az előre nem látható elől nem lehet elmenekülni. Egyik napról a másikra élünk.” Egy szemlélődő vagyok a saját életemben. Kinyitok ajtókat, ablakokat, ezzel is huzatot idézve elő, de amikor már túl nagy a légáramlat, szaladok bezárkózni és hagyni, hogy a saját levegőmet szívja el valaki. De ki? Én volnék az a test, aki ki-belélegzik, mégsem vagyok tudatában ennek. Mindennap felkelek, elvégzem a napi rutinjaimat és várom, hogy az Élet végre meglátogasson engem is. Már volt a barátaimnál és mindenféle jót ajándékozott nekik. Az egyik barátnőm minap mesélte, hogy hosszú évek próbálkozása után gyermekáldás elébe néznek. Egy másik nem is olyan régen arról áradozott, hogy hamarosan férjhez megy...

bővebben

Monica Porter – A budai vár Vagányai

„Félelem és bátorság kéz a kézben jár […], és addig nem tudod, mire vagy képes, amíg próbára nem tesznek.” 1956 évéről számtalan könyvet olvastam már, amelyek különböző szemszögekből mutatták be az akkor történeteket, valamint az elkövetkezendő évek politikai és társadalmi berendezkedését. Ám gyermekszemszögből látva még eddig csak egy kötetet forgattam (Deme László: Orsi és a tankok), ahol szintén egy ártatlan, tiszta lélek szemszögén keresztül éltük át a borzalmakat. Jelen esetben a szerző gyermekként dezertált 1956-ban Ausztrián keresztül az Államokba családjával, majd később Angliában telepedett le, ahol most is él. Monica Porter – A budai vár Vagányai című ifjúsági regény...

bővebben

Sigríður Hagalín Björnsdóttir – DEUS

„Ezek csak random szavak. Nem értem őket. Nem csoda, feleli a férfi. Nem sokan értik a verseket. Akkor miért csinálja? Azért, mert a versek egy kicsit olyanok, mint a varázslatok. Jobbá és szebbé teszik a világot. Nem feltétlenül kell érteni, elég csak érezni őket.” Miről is szól a Deus című regény? Teszem fel immáron sokadjára magamban ezt a kérdést. Mert a cím eredeti jelentése Isten, mester, védőszellem. Ám a történet annyira összetett, amennyire bonyolult maga az emberi lélek maga is. Milliónyi érzés, gondolat, kérdés cikázik át napi szinten bennünk, ahogyan egy mesterséges intelligenciának nevezett programban is. Ember alkotta szörny lenne csupán vagy a jövő záloga? Egy...

bővebben

Andreï Makine – Az örmény barát

„Rájöttem, hogy az életünk mindig a szakadék szélén tántorog, és hogy egy egyszerű mozdulattal segíthetünk a másik emberen, visszatarthatjuk a zuhanástól, megmenthetjük. Szinte játékból képesek voltunk arra, hogy felebarátaink számára istenné váljunk!” Mindig rácsodálkozok arra a tényre, hogy egy kis terjedelmű alkotás mekkora hatalommal is bír. Elvégre a benne összetömörített adatok, igazságok, fájdalmak, emberi sorsok nem hagynak levegőhöz jutni. Szimplán, minden megbánás nélkül taszítanak a szakadék irányába. Hogy túléled-e? Ezt senki sem tudja, de igazán nem is lényeges, hiszen a szerző ilyenkor azt üzeni: „Fogadd el!”, „Ne hisztizzél, te választottad!”, „Itt csak a legerősebbek...

bővebben

Linn Skåber – Ma négykézláb akarok járni

„A ráncaim: a lélek naplója. Az élet tükre. A szívdobogás átirata. Ezt mondják.” Igazi meglepetés volt számomra a mostani olvasmányom. Ezek a rövid esszék vagy novellák szokatlan stílusban tárják elénk, sokszor elég abszurd formában, üzenetüket. Bár elsőre olybá tűnhet, hogy csupán humoros formában megírt történetcsokrokról van szó, nem is tévedhetnénk nagyobbat. Bár valóban sok esetben mosolygásra késztetnek minket ezek a novellák, mégis néhol kínos, máskor pedig fájdalmas igazságokra lelünk rá általuk. Mert ki gondolhatná komolyan, hogy nem egy őrülttel van dolga, ha az utcán egy négykézláb közlekedő hölgyet látna szatyrokkal egyensúlyozva, vagy éppen egy házasság végére...

bővebben

Palásthy Ágnes – Csíkos, a nagy vadász

„A Marton család háza egy dombon állt a falu szélén, egy csendes utcában.” Mostanában egyre több olyan mese lát napvilágot, amely valamilyen fontos témakört kíván a kisebb olvasók figyelmébe ajánlani. Ezúttal a felelős állattartás került terítékre, bár a történet fókusza elsődlegesen egy vörös, kissé rakoncátlan kandúrra és az őt örökbefogadó családra esett. Palásthy Ágnes – Csíkos, a nagy vadász című mesekönyve 2025-ben a Ciceró Kiadónál jelent meg. Ahogy a címből már sejteni lehet, egy kissé aktív, mindig a legnagyobb kalamajkát okozó szőrgombócról olvashatunk, aki nem más, mint Csíkos. Katica és szülei szerető családként gondoskodnak és védelmezik ezt a mindenre elszánt, kíváncsi...

bővebben

« Régebbi bejegyzések