Kiss Judit Ágnes – Tujaszörny és Nyírfakobold

„Ki nem testvér, de jót tesz, mind barát.” Egyre jobban úgy érzem, hogy az idei 2024-es Merítés-díj Gyermekzsűri listánkon tobzódnak a jobbnál – jobb mesekönyvek. Ráadásul rendkívül eredeti és fantáziadús ötletek mutatkoznak meg, amelyek átvitt értelemben keverednek a valóságban történtekkel. De, hogy mire gondolok most, ezt bővebben is kifejtem. Kiss Judit Ágnes írónő igazán színes alkotói palettával rendelkezik, hiszen számos gyermek- és ifjúságiregénye mellett, tavaly volt szerencsém kézbe venni felnőtteknek szánt kötetét is (Egy nőalak szürke kontúrja), amely a nehéz témaköre ellenére nagyon tetszett és kimondottan elgondolkodtatónak találtam. Persze számomra elsődlegesen, mint...

bővebben

Miklya Luzsányi Mónika – Szabadság, szerelem

„Költőnek lenni isteni, Én is költő leszek! Varázserővel szívemet E vágy szállotta meg.” Mélységesen hálás vagyok, hogy végre egyszer egy olyan könyvet olvashattam, amely bár egy sokadik feldolgozása Petőfi Sándor életének, mégis olvasmányos és jó humorú változatát élhettem meg. 2023-ban egymást követték a költőről szóló különböző írások, amelyekből a Merítés-díj Ifjúsági zsűri listájára is felkerült pár kiadvány. Olvashattam novellákat, kisregényt vagy éppen kalandkönyvet, mégis többször úgy éreztem, hogy hiányosak vagy olykor éppen egyáltalán nem nyerték el tetszésemet. Mostani olvasmányomat kissé félve kezdtem el, pedig Miklya Luzsányi Mónika írónőtől nem először vettem kézbe...

bővebben

Lantos Péter – A fiú, aki nem akart meghalni

„Látni- vagy tennivaló nélkül az idő rendkívül lassan telik.” A II. világháború alatti genocídium időszakáról mindig mély szomorúsággal olvasok, legyen az fikció vagy ismeretközlő irodalmi alkotás, ám amikor megtörtént események alapján, gyermekszemszögből kerülnek elém az „ismert” szörnyűségek, az egyenesen megrázó a számomra. Sosem tudom megérteni, hogy a „vérkorszak” hogyan is jöhetett létre, ám ahogy egyre több ilyen irodalmat veszek kézbe, annál jobban felfogom, hogy nem új keletű népirtásról beszélünk. Itt kitekintenék egy pillanatra, mert eszembe jutott, hogy tulajdonképpen Amerika felfedezése kapcsán már a világ megélt egy hasonló kegyetlen időszakot, mégsem tekintenek rá...

bővebben

N. Simon Barbara – A skorpió szíve

„– Az életben minden tanítás […]. A magány is, és az is, ha magadra hagynak […].” Ezt a könyvet tagadhatatlanul a borítója miatt rendeltem elő anno. Szerintem valami elképesztő jól össze van rakva. Valamint a fülszöveg is igen kecsegtetővé tette a regényt. Maffiás történet dark romance műfajba csomagolva, ami az esetek többségében nem hoz lázba, mert lerágott csontnak tartom, de kivételesen új oldalt fedezhettem fel. De mielőtt ebbe részletesen is belemennék, le szeretném szögezni, hogy továbbra is úgy gondolom, egy mindenre elvetemült férfi a valóságban nem fog szelíd báránnyá változni egyetlen nő kedvéért sem. Ezektől az álomképektől a hideg ráz és romantikusnak sem találom. Ehhez...

bővebben

Berg Judit – Két kis dínó a Holdon

„– Nem ellenségek, versenytársak […]. A nagyhatalmak, a politikusok lehet, hogy háborúznak egymással, de az egyszerű emberek békére vágynak.” Berg Judit írónő könyvei általában szórakoztatóak és mindig egy fontos vagy érdekes témakör köré építi történeteit. Olvastam a szerzőnő tollából számos olyan kiadványt, amelyek nagyon tetszettek, például az ifjúságnak szánt A négy madár titka vagy éppen a kisebbeknek szóló Maszat, Sári esetleg Lengemesék című sorozatok könyvei. Az alkotóról elmondható, hogy változatos stílusban, ám mindig remek humorral meséli el történeteit. Jelen esetben a Két kis dínó a Holdon című meseregényét vettem kézbe, amely a Trikó és Nyamm sorozat immáron nyolcadik...

bővebben

Kertész Erzsi – Zsebaljai időjárók

„– Tudjátok, szerintem ez is öröm […]. Csak nagyon-nagyon-nagyon csendes. Mert ha nyugodtak és békések vagyunk, akkor, azt hiszem, titkon és csendben örülünk.” A fenti idézet szerintem csodálatos és nagyon igaz. Pontosan ezt érzem abban a ritka, de annál értékesebb időszakomban, amikor üres vagyok, és befelé figyelek. Örülök, hogy számomra is megadatik az a különleges pillanat, hogy rendben vagyok ott bent. Kertész Erzsi számomra egy igencsak sokoldalú szerző őszintén bevallom, hiszen számos gyermek- és ifjúsági regényt álmodott meg az utókor számára. Nagyon sok könyvét olvashattam az évek alatt és személyes kedvenceim egyikeként tartom számon Mindig másnap című regényét. Az...

bővebben

Turbuly Lilla – Kész cirkusz!

„Valahogy könnyebb elmondani a dolgokat egy idegennek. Nem kell félni, hogy valaki megsértődik, vagy máshogy érti, amit róla mondok, mint ahogy én gondolom.” Gyermekkorunkban a cirkusz mindig valami varázslatos hellyé válik a sok fényével, a porondon megjelenő mester felkonferálásával és az egzotikus vadállatokkal. Hogy ez a bűvös hatás a levegőben repkedő vagy éppen kötélen táncoló emberektől vagy talán azoktól a betanított állatoktól van, amelyek követik idomáruk parancsait, nem tudom megállapítani, de az biztos, hogy gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt egy remek program. Turbuly Lilla mostani ifjúsági regényében megismerkedünk a cirkusz hátterével is, bepillantást engedve abba,...

bővebben

Kállay Kotász Zoltán – A tulipánfa túlzásai

„Fecskék cikkannak fejed felett – összeseprik gondolataid.” Verset olvasni mindig különleges élmény, legalábbis a számomra mindenképpen. Évek óta hódolok ennek a különleges műfajnak és nagyon lelkes rajongóként keresem azon könyveket és szerzőjüket, akik képesek elérni szívemhez, lelkemhez. Érdekes módon a kortárs költészet szabadsága sok embert zavar, különösen azok nem szívesen forgatnak ilyen típusú alkotásokat, akik nagyjaink (például Ady Endre vagy Petőfi Sándor) munkásságán nőttek fel. Ezek a szabad verselések kötetlenül pimaszkodhatnak olvasójukkal és talán pont ezért is gondolom úgy, hogy egy igazi vers szerető lélek immáron jó nyomozó és pszichológus is a maga nemében,...

bővebben

Téti István – A Halhatatlan Könyv

„Nincs nagyobb érték a földön a tudásnál, pláne annál, ami a múlt fejlett civilizációiból maradt ránk.” Hogy őszinte legyek kicsit félve kezdtem el olvasni ezt a mostani ifjúsági regényt, pedig még ezelőtt soha semmit nem vettem kézbe a szerzőtől. De egy számomra fontos személy már igen, akinek kevésbé voltak jó olvasási élményei és ezért úgy éreztem, hogy jobb felvértezni magam az esetleges csalódások ellen. Ám most úgy látszik alaptalanok voltak ezek az intelmek – szerencsére -, mert bizony egy igazi, vad és varázslatos kalandozásban volt részem. Téti István író neve számomra sem volt újdonság, függetlenül attól, hogy eleddig nem sok ismerettel rendelkeztem munkásságát illetően....

bővebben

Gimesi Dóra – Amikor mesélni kezdtek a fák

„– Az Atlanti-óceánban, pont a közepén, van egy sziget. Ezen a szigeten laknak mind a kivágott fák, a félbemaradt mesék, az esőtől elmosott rajzok. Egész nap ott ülnek a tengerparton, fagylaltot esznek és rablórömiznek.” Néha úgy érzem, hogy igazán szerencsés vagyok, amiért két Merítés-díj kategóriában is zsűritag lehetek, mert ezeknek köszönhetem, hogy elém kerülnek olyan könyvek, amelyek a szívem legmélyéig hatolnak és nem eresztenek. Jelen esetben a 2024-es listánkon találtam rá Gimesi Dóra – Amikor mesélni kezdtek a fák című mesekönyvére, amely idén jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában. A szerzőről érdemes tudni, hogy valószínű egy tündér, csak álcázza magát, hiszen aki...

bővebben

« Régebbi bejegyzések

Újabb bejegyzések »