KÖNYVELVONÓ

Emily Millier – Eurielle

  „Mezőnek kék bimbója, fakadjon virágra, hiszen nem véletlenül jöttél erre a világra…”         Azt hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen olyan olvasó, akit néha befolyásol könyv vásárlásakor az adott kötet borítója. Az én esetemben szerelem volt első látásra a mostani regény külsője, amely mind színvilágával, mind pedig forma tekintetében megfogó volt és úgy döntöttem, kell. Persze nem ez volt az egyetlen oka annak, hogy végül nálam kötött ki egy példány, de elsődlegesen ez indította el nálam azt a folyamatot, amely esetében szó szerint vadászok egy adott műre. Emily Millier egy nagyon fiatal írónő, aki első könyvével egy igen nehéz műfajt célzott meg, mégpedig a fantasy irodalom...

bővebben

Bank Eszter Katalin – Ovsepian-Pataki Bianka – Diana Soto – Tóth Győző (szerk.) – À la carte Poetica

„Keverd mondatokká, szenvedéllyel szórjad, áradjon belőled, adj hitet a szónak!”     Mitől különleges egy több szerzős verseskötet és vajon miért kell másképpen olvasni, mint általában tennénk? Ezt a kérdést már annyiszor feltettem magamnak, hogy elmondani nem tudom, mégis minden antológia kézbevételekor felszínre tör bennem. Több szerzős alkotással nem először találkozom, hiszen csak idén ez a harmadik ilyen eset, ellenben verseskötetek terén már elenyésző ez a szám. Különösen akkor, ha egy igen gusztusos formában tálalják az olvasó elé! Az À ​la carte Poetica már jelentésében is igen különleges, hiszen nyersen, köznyelven étlapról választott költeményt fejez ki. Ez az önmagában is...

bővebben

Péterfy-Novák Éva – Apád előtt ne vetkőzz

  „(…) az ember olyan, mint a környezete. Tiszta környezet, tiszta ember.”             Az elmúlt pár napban több olyan kötetet is sikerült választanom, amely valamely tabu vagy kevésbé közkedvelt témát dolgoz fel. Olvastam mostanában drogos fiatalokról, alkoholt nem megvető emberekről és az erőszak különböző formáiról is. Az utóbbi egyébként majdnem minden könyvben fellelhető volt valamilyen formában, mintha ez képezné a közmorál alapjait és megkerülhetetlenné vált volna. Tény, hogy sok szerző nyúl ehhez az el nem fogadható, sokszor a velejéig gyomorforgató tematikához, elvégre az olvasóból elő kell csalogatni a mélyebb érzelmeket és egy modern, ingereket agresszíven támadó világban...

bővebben

Oszlányi Kincső – Két élet, egy út

  „– A félelmeink értünk vannak. Az egyetlen lehetőség a fejlődésünkre. Keresd a félelmeidet és menj bele. Ki ne hagyd, mert addig koslat utánad, amíg bele nem halsz.”         Sokszor eszembe jut, hogy vajon hol van a határa az emberi létezésnek? Vajon miért van a világban ilyen nagymértékű imparitás? Amióta kiemelkedtünk az állatok világából és öntudatunkra ébredtünk technikailag és társadalmilag is fejlődtünk, elvégre a barlangokból kijőve már városokban, falvakban élünk. A tűz, melyet anno „megszelídítettünk” a hétköznapi életünk elengedhetetlen segítőjévé vált, ahogy a természet adta többi elem is. Gondolkodásunk is fejlődött az hosszú évszázadok folyamán, de sajnos nem elég...

bővebben

Roger Crowley – Hódítók

  “A portugálok egy olyan hadszíntérről érkeztek, ahol ádáz versengés zajlott, mélyen gyökerezett a gyűlölet, s bevett dolognak számított a fejlett technológiák tengerészeti és tüzérségi alkalmazása. Ráadásul egy olyan beszűkült világnézetet hoztak magukkal az iszlám világáról az Indiai-óceán térségébe, amilyenre leeresztett sisakrostélyuk mögül Marokkó partvidékén tehettek szert. Az Ibériai-félsziget hatalmai, amelyek 1494-ben felosztották maguk között a Földet, megszállottan hittek a kereskedelmi monopóliumokban és a keresztes hadjáratok szükségességében.”         Emlékszem, ahogy anno a középiskolás történelem tankönyv kurtán-furcsán egy-egy mondattal elintézte a világot örökre...

bővebben

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij – A játékos

        Gyerekkorom óta szerettem olvasni, szinte minden témában faltam a könyveket, még akkor is, ha nem egészen az én korosztályomnak szólt az adott írás. Valahogy azonban ez a szenvedély egykettőre elpárolgott, amikor az iskolai kötelező olvasmányokra került a sor. Egyik irodalomtörténeti csúcsteljesítmény nagyobb kínlódás volt a számomra, mint a másik, nagyon kevés kivétellel. Persze nem volt más választásom, mint végigküzdeni magam mindegyiken az utolsó oldalig, mert a fél osztály minimum hasonló gondokkal küszködött és az olvasónaplómra pályázott. Emlékszem az olvasástól vallásosan tartózkodó bátyámnak életre szóló betűundort okozott az Egri csillagokkal töltött...

bővebben

Mészöly Ágnes – A lila boríték

  „Nehéz a különleges emberek dolga…”       Manapság egyre több mesekönyv kerül a könyvesboltok polcaira, amelyek különböző formában csalogatják magukhoz olvasójukat. Van olyan kötet, amely a képi világával fogja meg a tekinteteket és akad olyan is, amely a fülszöveggel éri el célját. Bárhogy is történjen, egy mese csak akkor ér valamit, ha a kis olvasója lelke hozzá tud kapcsolódni. És vannak azon könyvek, amelyek már többre hivatottak, elvégre egy bizonyos korosztálynak szólnak, és segítő kezet nyújtanak az adott gyermek fejlődéséhez.   A Móra Kiadó, Már tudok olvasni sorozata a fent említett könyveket fogja egy csokorba, amelyek elsődlegesen a megfelelő szintű...

bővebben

Tóth Erzsébet Fanni – Vibók Ildi – beszÉLJ!

  „Az iskola egyébként pont olyan a gyerekeknek, mint a munkahely a felnőtteknek, csak éppen több benne a potenciál.”     Érezted már úgy valaha, hogy a kezedben tartott könyv egy olyan alkotás, ami már olvasása előtt elhiteti veled, hogy különleges? Esetleg hallottál-e már olyan kötetről, amely nem csak neked szól, hanem az egész családnak? Nos, ezekre a kérdésekre, ha igennel tudtál felelni, akkor azon kevés szerencsések közé tartozol, akik átélhették eme csodát, de, ha egyikre is nem volt a válaszod, akkor se keseredj el, hiszen most pont egy olyan művet fogok bemutatni neked, ami különlegessé válhat a számodra is. De mielőtt ebbe mélyebben belemennék, szeretném...

bővebben

Benjamin Ferencz – Mindig csak az igazat

  „Ha befelé sírsz, akkor legalább kifelé nevess, különben belefulladsz a saját könnyeidbe (…).”     Az életünk folyamán legalább egyszer megkérdezik tőlünk, hogy ki a példaképünk! Ez az önmagában látszólag egyszerű kérdés nem is olyan könnyű, hiszen ki az az egy személy, akiről bátran kijelenthetjük, hogy megtestesíti mindazt, aki lenni kívánunk! Persze, ha nem vesszük annyira komolyan, akkor mondhatunk bárkit, de ha belegondolunk nagyon fontos, hiszen meghatározza a rólunk kialakított képet és tulajdonképpen akaratlanul is megmutatja, hogy kik vagyunk ott bent. Sokszor nem gondoljuk át, hogy ezek a kérdések mennyire befolyásolják a világról alkotott nézeteinket vagy éppen...

bővebben

Dóka Péter – Az ellopott zsiráf

  „- Nem szabad egy gyereket megütni.”     Sokszor hangoztatom, hogy a mai ifjúságnak szóló regények mennyire színesek és érdekesek és hogy én mennyire tudtam volna értékelni anno, ha ilyen könyvek kerültek volna a kezeimbe. De most végre egy olyan kötettel találkoztam, amely első megjelenése a 90-s évek végére tehető, tehát ezzel bebizonyosodott, hogy fiataloknak szóló, remek alkotások már akkor is megjelentek, csak amilyen peches voltam, ritkán találtam rájuk. De, ahogy a mondás tartja: „jobb később, mint soha”, ezen az elven végre én is elolvashattam eme kalandos regényt és együtt izgulhattam a főszereplőkkel. Dóka Péter 1974-ben született Budapesten. Elsődlegesen...

bővebben