“A japán nyelvben létezik egy kifejezés arra, amikor az ember rádöbben a világegyetem hatalmas méretére, ez pedig a júgen. Ettől egyrészt tökéletesen jelentéktelennek érezzük magunkat, és eltölt bennünket az alázat. Rádöbbenünk, hogy milyen kicsik is vagyunk valójában. Ugyanakkor azt is megértjük, hogy hol a helyünk a kozmosz harmóniájában, és ettől belénk költözik a tökéletes béke és kiegyensúlyozottság érzése. Fent maradtál valaha éjszaka, hogy megcsodálhasd a csillagokat? Ha igen, akkor talán érezted, ahogy fokozatosan beszívárog a tudatodba a világegyetem feketesége, mint a víz. Ezúttal nem ez történt.”   Az emberiség kultúrtörténetében egyetemes, mondhatni szakrális szimbólum a...