„Egy másodperc mindig egy másodperc, ez az egyetlen valódi érték ezen a világon.” Azt szokták mondani, hogy az ember a születése első pillanatától fogva a halálra készül. Hiszen megjósolhatatlan, hogy kinek mennyi idő adatik meg, csak azt tudjuk, hogy pontosan egyszer megszűnik a létezésünk. Az életünket sok tényező befolyásolja, hiszen nem mindegy hova születünk, kik a szüleink és milyen egészségi állapotban vagyunk. Elvégre számos olyan személy él körülöttünk, akik számára nem adatott meg minden, – hallás, beszéd képessége, látás, járás – oly természetes adottság. És pont ezért, akik teljesen egészségesen jönnek a világ és megérik a felnőttkort nagyobb betegségek nélkül,...
Fredrik Backman – Amit a fiamnak tudnia kell a világról
„(…) nem az a bátor, aki annak ellenére ütni mer, hogy nem tudja, nyer majd, vagy veszít. Az a bátor, aki tudja, hogy győzne, és mégsem tesz semmit.” Az emberek különböző életválságokon esnek át hosszú létezésük folyamán. Mindenkinek meg van a maga tragédiája és természetesen a saját bajaik súlyossága és megoldása a legfontosabb. Bár sokan ítélkeznek másokról és döntenek felettük úgy, hogy egy percig sem gondoltak abba bele, hogy az adott személynek miért is esik nehezére abszolválni a mások számára oly egyértelmű megoldással bíró „bajokat”. Nekem erről az jut eszembe, amit szeretett nagyapám mondott mindig: „Állj meg és vedd fel az ő cipőjét. Ha belefér a lábad, akkor...
Molnár Réka – Amerre a hattyúk szállnak
„(…) a belső szépség nem csak a női nem kiváltsága lehet.” Ez a könyv igen kalandos úton került hozzám, ugyanis még valamikor a januári hónapban igényeltem belőle egy példányt, mert megtetszett a borító és a fülszöveg alapján úgy gondoltam, hogy érdekes olvasásban lehet részem. Végül pár hónap elteltével sikerült kézbe vennem, de ezért most is nagyon hálás vagyok a Napkút Kiadónak, mert általuk egy új önismereti utazásra indulhattam. Köszönöm. Molnár Réka – Amerre a hattyúk szállnak című regénye egy spirituális útra hívja olvasóját. Első ránézésre egy lektűrnek gondoltam, mivel terjedelmileg rövid és az első fejezet még csak egy könnyedebb szórakozást ígért. Kicsivel később...
Márai Sándor – A gyertyák csonkig égnek
“Minden nagy szenvedély reménytelen, máskülönben nem szenvedély, hanem alku, okos egyezség, langyos érdekek cserebéje.” Revíziómat egy bibliai méretű főbűn bevallásával fogom kezdeni: a közelmúltig nem olvastam az írótól semmit és nem is igazán érdekelt Márai. Persze rengeteget hallottam róla, Márai így, Márai úgy, hiszen volt ő szamizdat irodalom és az átkosban a kultúrális ellenállás szimbóluma is többek között. Annyira emlegette mindenki egy időben a környezetemben különböző platformokon, hogy teljesen érdeklődését vesztettem iránta, megcsömörlöttem anélkül, hogy egyetlen írását is olvastam volna. A vezeklést nemrégiben az Eszter hagyatékával kezdtem, irodalmi zarándokutam...
Csongor Andrea – Mozaik
„(…) a szokásokra szükség van, ezek nyújtják az állandóságot, ez a nyugalom fedezete.” Ez a történet valahogy más volt, mint az eddigiek, persze az is igaz, hogy ahány könyv annyi világ, mégis, sem a forma, melyben íródott, sem pedig a témája nem átlagos. De mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni a Napkút Kiadónak, hogy biztosított számomra egy példányt. Hálás vagyok, mert újabb lépést tettem a komfortzónámon kívül. Köszönöm. Csongor Andrea – Mozaik című könyve egy második házasság apró-cseprő „problémáiról” mesél. Különlegessége elsődlegesen abban rejlik, hogy a két házasulandó félnek különböző korosztályú gyermekei vannak, így a „kis” család már nem is olyan hétköznapivá...

Kavagucsi Tosikadzu – Mielőtt a kávé kihűl
Vannak azok a történetek, melyeket azért veszünk kézbe, hogy egy időre kiszakítsanak a hétköznapok megszokott malom őrléséből és vannak azon olvasmányok, amelyek formálnak a lelkünkön. Hogy ez tudatos, vagy tudatalatti nem tudom pontosan, de nem egyszer éreztem, hogy más vagyok egy-egy kötet olvasása után. A mostani regényt már egy ideje nézegettem a polcomon, de mindig volt fontosabb. Pedig kimondottam szeretem a keleti kultúra alkotóit, különösen a japán írókat, mert kevés érzelemből táplálkozva, elképesztő műveket képesek létrehozni. Pontosan ezzel találkoztam a mostani olvasási élményemben is. És bár sokáig nem nyúltam a könyvhöz, most mégis úgy gondoltam, hogy pont jókor...
Kristin M. Furrier – Az üveggyémánt átka
Nem is tudom, hogy hol is kezdjem ezt az értékelést, hiszen még most is a könyv hatása alatt állok. Talán először is szeretném megköszönni az írónőnek, hogy olvashattam a kötetét. Hálás vagyok érte, mert különleges élményben volt részem. Kristin M. Furrier neve számomra ismeretlen volt eddig, amit igazán sajnálok, mivel ha jól láttam, már három másik regénye is megjelent. A mostani története ifjúsági irodalom a javából. Az események kezdetben átlagosak, hiszen adott egy család, ahol három gyermek éli szürke hétköznapjait. Az édesanya rendmániájának köszönhetően a kisebbik testvér dolgainak szanálására kényszerül és így kerül főhősnőnk birtokába egy üveggömbhöz hasonló...
Nguyễn Ngọc Thuần – Csukott szemmel nyiss ablakot
"A nevetés megfényesíti az arcot. Aki nevet, az kedvesnek látszik." Ez a borító olyan gyönyörű, ti is így gondoljátok? Megláttam és azonnal tudtam, hogy érdekel. Ezúton szeretném megköszönni a kiadónak, hogy megjelentették, mert egy újabb csodálatos történettel lettem gazdagabb. Sokszor úgy gondolom, hogy a gyermekszemszögből íródott történetek jobban hatnak az emberi lélekre. Hiszen ők még tiszták, nem rontották meg az élet nehézségei. Persze rengeteg gyermek szenved az élet különböző igazságtalanságai miatt, mégis úgy érzem, hogy az ő szemükkel látjuk az igazat és valót. Nguyễn Ngọc Thuần: Csukott szemmel nyiss ablakot című könyve egy vietnámi kisfiú szemszögéből meséli el az...