Kállay Kotász Zoltán – A meztelen csillagász

„Az vagy, ami megesett veled. Elfogadod és magadévá teszed az eseményeket, aztán pedig… magad ellen már nem fordulsz. Így állunk. Gyűjteménye a történetnek, se több, se kevesebb, nézete a teljes egésznek… Mit látsz belőle? Magadat eltelve, vagy a teljes egészet?” A halálról és az elmúlásról számtalan formában olvastam már költeményeket, de az emlékezésről és az élőkhöz szóló, talán imaként is értelmezhető sorokat még nem forgattam vagy igencsak elenyésző alkalmakkor. Ha létezik fájdalom, amelyet a költő megél szerettei elvesztésével, egykor szoros baráti kötelékei lazulásával, mint amikor egy szikla elindul a lejtőn és végül akaratlanul is letörnek darabkák róla. Ezen lelkek közül...

bővebben

Kállay Kotász Zoltán – Pancser láma beszélyei

„Mesterhármas: elképzeltem, megéltem, nem bántam meg.” Ha „csak” egy jót akarok nevetni vagy éppen abszurditásra vágyom, akkor biztos, hogy kézbe kapok egy Kállay Kotász Zoltán kötetet és belemerülök. Így tettem a minap is, hiszen magával rántott a Hétköznap – pedig mondtam neki, hogy hagyjon végre békén – de ennek is beszélhetek. Visszatérve a mondandómra, jelen esetben egy verseskötetre esett a választásom, ezen is belül egy (ál)haiku kötetre. Tudom, hogy sokan nem kedvelitek a haikukat, pedig nagyon frappáns életigazságokra lelhetnétek általuk, csak nyitottabban kellene kitárni szívetek ablakát. A szerző lassan évről évre megörvendezteti olvasóit aktuális alkotásaival, amelyek –...

bővebben

Kállay Kotász Zoltán – A tulipánfa túlzásai

„Fecskék cikkannak fejed felett – összeseprik gondolataid.” Verset olvasni mindig különleges élmény, legalábbis a számomra mindenképpen. Évek óta hódolok ennek a különleges műfajnak és nagyon lelkes rajongóként keresem azon könyveket és szerzőjüket, akik képesek elérni szívemhez, lelkemhez. Érdekes módon a kortárs költészet szabadsága sok embert zavar, különösen azok nem szívesen forgatnak ilyen típusú alkotásokat, akik nagyjaink (például Ady Endre vagy Petőfi Sándor) munkásságán nőttek fel. Ezek a szabad verselések kötetlenül pimaszkodhatnak olvasójukkal és talán pont ezért is gondolom úgy, hogy egy igazi vers szerető lélek immáron jó nyomozó és pszichológus is a maga nemében,...

bővebben

„Amitől a legjobban félünk, abban rejlik a legnagyobb szabadság” – Interjú Kállay Kotász Zoltánnal

Fotó: Tóth Csilla Ilona Minden évben követek egy hagyományt, amely arról szól, hogy egy-egy általam nagyon kedvelt szerző könyvét elolvasom, újra kézbe veszem. Ennek a szokásnak az a lényege, hogy feltöltődjek és kicsit talán önmagamra leljek. Az a pár író, költő, akik „hozzájárulnak” akaratlanul is ehhez a szokásomhoz, mind különleges egyéniségek. Számos olyan alkotással bűvöltek el, amelyeket kincsként őrzők a szívemben. Ezért szeretnélek titeket ismételten egy kellemes, de annál informatívabb beszélgetésre invitálni, ahol Kállay Kotász Zoltán szerzővel és kiadóvezetővel beszélgetek. Köszönöm szépen, hogy ismételten elfogadtad az interjú felkérésemet! Régen beszéltünk...

bővebben

Kállay Kotász Zoltán – Poroló

„A csillagok előtt minek szégyenkeznék?” Mindannyiunknak van egy bizonyos transzgenerációs öröksége. Kinek tele szép emlékekkel, de sokunknak törött üvegekkel, sírással, sötétséggel. Az idő otthagyja nyomát az emberi lelkeken, de a családi album felnyitásával minden emlék – legyen bármilyen halovány is – új köntöst kap, és ismét életre kél. Újra halljuk nagyanyánk zsörtölődését a konyhából, nagyapánk pipájának illatát érezzük orrunkban. Édesanyánk meleg ölelő karjait véljük magunkon tudni, míg édesapánk fütyörészése hallatszik át a falakon. Emlékek, amelyek akaratlanul is felszínre törnek, és bár nem mind szép vagy fényes, mint egy letisztított üveggolyó, mégis, csak a...

bővebben

Kállay Kotász Zoltán – A messziről jött macska

„A jó gyógyító mindig belehal kicsit a gyógyításba.” Az utóbbi években azt vettem észre, hogy megváltozott a költészet bizonyos szinten, bár ez nem feltétlenül a mondanivalóság terén történt, mégis a nagy hangzatos szavak és mondatok ideje kissé megkopott, míg az új irányzat egy könnyedebb, némiképpen szórakoztatóbb olvashatóságot eredményezett. Bár azt mindenképpen hozzá kell, hogy fűzzem, a légies hangvétel ne tévesszen meg senkit, hiszen a legtöbb esetben a háttérben meghúzódó szándékot nagyon is komolynak vélem. A mostani szerzőnk eddig új arculatát mutatta meg számunkra, elvégre Kállay Kotász Zoltán költő számomra egyet jelent a hazai minőségi haiku költészetének egyik...

bővebben

Tanulóévek a befejezéshez – Interjú Kállay Kotász Zoltán szerzővel

Fotó: Tóth Csilla Ilona Számos verset és haikut volt szerencsém olvasni az elmúlt egy évben és bár mindegyik a maga nemében különleges, mégis most először találkoztam ennyire egyedi és eltérő szerkezeti felépítésű kötettel, mint amit Kállay Kotász Zoltán - Társasutazás Közép-Mámor földjére című könyve kapcsán tapasztaltam. Így vettem a bátorságot és felkértem az alkotót egy interjúra, amit legnagyobb örömömre elfogadott. A költészetről, haikukról és számos más érdekességről kérdeztem a költőt! Kezdjünk is hozzá! Köszönöm szépen, hogy elfogadta a felkérésemet. Kérem, meséljen magáról! Hogyan vált Önből író, költő? Szerencsésnek érzem magam, mert gyerekkoromban olyan felnőttek...

bővebben

Kállay Kotász Zoltán – Társasutazás Közép-Mámor földjére

„Talán pirkadat, talán alkonyat. Annyi biztos: ragyogás.” Valahol tudatosan, de talán éppen annyira tudattalanul nyúlok olyan könyvekhez, melyek valamilyen módon megnyugtatnak és cseppet fel is emelnek. Terjedelmileg sosem foglalkozom azzal, hogy hány oldalas egy adott alkotás, hiszen ahogy mondani szokták: nem a méret a lényeg. Ez a mondás ebben az esetben is igaznak bizonyult. De először is szeretném megköszönni a Napkút Kiadónak, hogy olvashattam a könyvet. Köszönöm. Kállay Kotász Zoltán – Társasutazás Közép-Mámor földjére című kötete mind terjedelmét, mind pedig méretét tekintve igen kicsi. Első ránézésre az olvasó már a borítókon látható két fotón elgondolkozhat,...

bővebben