“- Honnan tudjátok? – kérdezte a számtantanár. – Sose láttatok angyalt. - Dehogynem, álmunkban – válaszolták a gyerekek; és a számtantanár összeráncolta a homlokát, és nagyon szigorú arcot vágott, mert nem helyeselte, ha a gyerekek álmodnak.” Kevés ember nő fel úgy a világon, hogy ne találkozott volna élete folyamán mesékkel valamilyen formátumban. Nehéz egyértelműen meghatározni, hogy kinek is szól maga a műfaj. Ha az újkori mese-univerzum ősrobbanásának a Grimm testvérek munkásságát tekintjük, akkor mondhatnánk, hogy gyerekek a címzettek, de tudni kell, hogy eredeti formájukhoz képest ezek a mesék is erős kozmetikázáson estek keresztül az erőszakosságuk és szexuális vonatkozásaik...
Tamás Dénes – Rémegyszerű versek
"eltelt a mai nap a holnapi nap is eltelik ez a hét is ez a hónap is ez az év és az elkövetkezendő is telnek a percek az órák az évek az évtizedek miközben nyüszög szűköl ordít ki belőlem az örökkévalóság" Hogy őszinte legyek nem kicsit érzek döbbenetet és némiképpen zavart, mert bármennyire is furcsa ez a verseskötet, mégis értettem minden versszakát, sorát, szavát. Persze ironikusan fel is foghatom úgy, már a kötet címe is figyelmeztet, hogy mire számíthatok: Rémegyszerű versek. Alapvetően el is mosolyodnék ettől, de most komoly maradok, hiszen a tartalmától nagyon depresszív lettem. De mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni a Napkút Kiadónak, hogy ismételten...
Nacume Szószeki – 120 haiku
„Ketten reppennek s egyként táncolnak tova – pillangórománc” Nagyon érdekes, hogy nem is olyan régen ugyanezzel a címmel és fordítóval olvastam egy hasonló kötetet, ami akkor nagy kedvencem lett és azóta is többször elővettem. Bevallom tudatlanul sikerült így választanom, de ha már így alakult, nagy örömmel álltam neki ennek a kötetnek a felfedezéséhez is. De mielőtt ebbe részletesen belemennék, szeretném megköszönni a Napkút Kiadónak, hogy ismételten távoli tájakon járhattam általatok és újra felfedezhettem azt a sok csodát, amit az életünk vagy a természet tartogat a szemfüles figyelőknek. Köszönöm. A mostani kötet ismételten csepp mind terjedelmileg, mind külsőleg....
Kőszegi-Arbeiter Anita – A barátság
„(…) a törődés csodákra képes.” Még tavaly fedeztem fel az írónőt, amikor is volt szerencsém elolvasni Lillen, a tünde című alkotását. Akkor nagyon boldog voltam, mert egy rendkívül fantázia gazdag és kimagasló alaptörténetet ismerhettem meg, aminek azóta is töretlenül várom a következő részét. A mostani mesekönyv egy sorozat második kötete, de legnagyobb örömömre önmagában is remek szórakozást nyújt. A fülszöveg szerint kis hősnőnk, Csenge már nagyon várta a tavasz eljövetelét, ugyanis ahogy beköszönt a jó idő, az anyukájával kis cserepekbe növénykéket ültetnek, hogy majd azok kivirágozhassanak. Ám egy napon furcsa esemény történik, az összes virágcserepet „baleset” éri....
Vadadi Adrienn – Öten a Kőhegyen
„(…) azt, aki szemetel, fel kellene lőni a Holdra! A sötét oldalára!” Már egy ideje nézegettem ezt a mesekönyvet és többször úgy volt, hogy megveszem, de valamiért rendre úgy éreztem, még ráér. Aztán ahogy lenni szokott utazókönyvként hozzám került és már semmi sem akadályozhatott meg abban, hogy elolvassam. Vadadi Adrienn neve számomra egyet jelent a kellemes és vidám szórakozással. Én ugyanis egy másik sorozatát nagyon kedvelem, ez pedig a Matricás Laci kalandjai. A több kötetes írónő eddig sosem okozott nekem csalódást, így nagyon reménykedtem, hogy most is jól fogok szórakozni. Az Öten a kőhegyen egy nagyon érdekes mesét tár olvasója elé, ugyanis három gyermek és két kutya vág...
Maszaoka Siki – 120 haiku
„Kövön szunnyadó pillangó, rövid életemet tovább álmodod?” Nem tagadom számomra a versek valahogy mindig is közelebb álltak a lelkemhez, mint a haikuk, ugyanakkor nagyjából két éve érzem azt a bizonyos „hívást” és rendre elolvasok egy-egy ilyen kötetet. A mostani értékelésem is egy ilyen gyűjteményről szól, melyet Japán egyik leghíresebb haiku írójának műveit szedte „egy csokorba”. De először is szeretném hálámat kifejezni a Napkút Kiadónak, hogy biztosított számomra egy példányt. Általatok messzi tájakon járhattam, és ha csak lélekben is, de feltöltekezhettem. Köszönöm. Maszaoka Siki japán költő, író, újságíró és irodalomkritikus. Több forrásból merítkezve, úgy tudom,...
David Walliams – Gengszter nagyi
„Az életben nincs más dolga az embernek, mint hogy az álmait kövesse. Máskülönben csak vesztegeti az idejét.” Nem tagadom, hogy patakokban folyik a könnyem még most is, pedig egy órája fejeztem be a könyvet. Nem erre számítottam és úgy érzem összetörte a szívemet, de erről kicsi később még fogok írni nektek. A regény fiataloknak íródott, de nem csak nekik kellene olvasni, hanem a legszívesebben a kezébe nyomnám az idősebb korosztálynak is, sőt igen, még a szüleimnek is. Azt hiszem, így kell az érzelmek viharába sodorni az olvasót és elengedni a kezét. Tanulj meg úszni és küzdeni, hogy lásd miről is szól az élet egy bizonyos szegmense! A fenti bevezető csupán egy hirtelen...
Várfalvy Emőke – Még húsz kerék
„(…) a malomhoz vezető út olyan foltos a kátyúktól, mint a rossz kölök nadrágja.” Még tavaly nyáron olvastam az írónő első kötetét, melyben megismertem a Négy Kerék Autóklinika dolgozóit – Zolik és Misa – valamint a kis város egy – egy lakóját és szeretett autóját is. Akkor nagyon örültem, mert valami hétköznapi, mégis egyedi világot olvashattam és bizony a humor is megfűszerezte az amúgy sem unalmas történeteket. Ezért, mikor megláttam, hogy itt a folytatása a fent említett mesekönyvnek, szinte rögtön a megjelenést követően be is szereztem. Telt az idő, de valahogy nem került a kezembe, végül tegnap úgy döntöttem, hogy ideje visszacsöppenni ebbe a világba és egy huzamban ki...
Philip Reeve – Sen és a száguldó szán
„Minden elmúlik végül, amikor eljár fölötte az idő, de a történetek soha. Azokat mindig tovább mesélik, és mindig születnek újabbak is.” Azt hiszem végre sikerült újra egybe forrasztani a szívemet, mert bizony pár nappal ezelőtt, amikor befejeztem ennek a kötetnek az olvasását, elolvadtam, olyan aranyos történetet kaptam. Mert igen, én hivatalosan macska bolond vagyok, de ugyanakkor a kutyákat is imádom. Családomban mindig is voltak, és vannak most is kis kedvencek és bizony mikor egy ilyen könyvet vehettek kézbe nagyon izgatott leszek. De először is szeretném megköszönni a Móra Kiadónak, hogy biztosított számomra egy példányt. Nektek köszönhetően ismételten felhőtlen...
Catherine Ripley – Hogyan?
„(…) az olvasás segíti az agy növekedését, változásait és a tanulási folyamatot.” Világunk különleges, hiszen minden pillanatában történik valami és igazán soha nincs megállás. Életünkben sok mindent már kicsi korunkban elsajátítunk és mire valóban öntudatunkra ébrednénk, már természetesnek vesszük környezetünket, az élethez szükséges alapfunkciókat és a körülöttünk lévő személyeket. De vajon felmerült-e már benned, hogy valójában ezeknek a dolgoknak mi az eredetük, miből vannak, vagy hogyan működnek? Elsődlegesen a gyermekek tesznek fel kérdéseket, mikor rácsodálkoznak az élet „nagy csodáira”, de tulajdonképpen a legtöbb felnőtt sem tudja ezekre a választ, melyek körbe...