„A képek korántsem adják vissza a történelmet (…)” Már nagyon vártam, hogy új történetet olvashassak az írónő tollából, hiszen tavaly volt szerencsém kézbe venni Az üveggyémánt átka című kisregényét, amit akkor nagyon megszerettem, így evidensnek éreztem, hogy ez most sem lesz másképpen. Mielőtt azonban ebbe belemennék, szeretném megköszönni az írónőnek, hogy előolvashattam a könyvét. Köszönöm. Kristin M. Furrier- Elvesztett múlt című regénye elsősorban az ifjúságnak szóló kalandregény és másodsorban történelmi fikció is egyben, hiszen egy olyan helyszínt és idősíkot választott az írónő, melyet ugyan se a térképen, se a valódi történelmünkben nem leled meg kedves olvasó,...
Mészöly Ágnes – Darwin-játszma
„A logikus gondolkodással az a baj, hogy nem mindig épp az az eredménye, amit szeretne az ember.” Minden olyan bonyolult… így kezdi mondanivalóját a fülszöveg és bár először nem értettem ennek a pár szónak a mibenlétét, a könyv elolvasása után már túl sokat is tudtam. Hogy őszinte legyek nagyon sokkolt és még most sem találom igazán a megfelelő szavakat, de igyekszem egy összeszedett értékelést írni róla. Mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni a Móra Kiadónak, hogy biztosítottak számomra egy példányt. Valóban úgy érzem, hogy általatok megint egy kicsit többet tudtam meg a tinédzserekről és bár a kötet fikció, számos formában éreztem úgy, hogy akár meg is...
Rácz-Stefán Tibor – Éld át a pillanatot!
„ Tudod, mi az igaz szerelem? Amikor a párod összes hibáját elnézed, és a legrosszabb pillanataiban is ugyanúgy szereted, mint amikor a csúcson vagytok (…)” Mi mást mondhatnék erről a kötetről, amit nem tettek meg már oly sokan mások? Hogyan fejezhetném ki a megfelelően azon érzéseimet, amiket átéltem általa? Sok kérdés kavarog most a fejemben, amikre nem feltétlenül gondolom azt, hogy választ lelhetek. De a szokott módon, most is teret fogok adni a meglátásaimnak és üsse kő, bátor leszek. Rácz-Stefán Tibor neve nem volt eddig sem ismeretlen a számomra, elvégre nem első könyves íróról van szó, de hiába a sokadik regénye, én csak most ismerkedem ezzel az oldalával. Számomra...
Heniko Sakka – Édes tini élet
„Te kihíváskereső vagy, én pedig maga a kihívás.” Nem először fordul elő idén velem, hogy nagyon vegyes érzésekkel fejezek be egy adott történetet. A mostani olvasási élményem is erről tanúskodik, de erről picit később írok. A könyvet egy számomra fontos lista miatt vettem meg anno, de mind a fülszöveg, mind pedig a borító megtetszett és úgy voltam vele, hogy a kellemeset a hasznossal alapon fogom elolvasni a történetet. Haniko Sakka – Édes tini élet kötete egy fiataloknak szóló, vidám írás, amit elsődlegesen a sport és a szokásos rivalizálás központizál. Fülszöveg alapján Rietta és Klodett –ikertestvérek lévén- nem is különbözhetnének jobban egymástól. A két lány teljesen...
Carlos Ruiz Zafón – A Köd Hercege
„(…) a gyermekkor egyes emlékei úgy rögzülnek az agyunkban, akár a fénykép az albumban: olyan jelenetek, amelyekhez akármennyi idő teljen is el, mindig vissza-visszatérünk, amelyekre mindig emlékszünk.” Ó, te jó ég! Ez volt az első kiáltás, ami elhagyta a számat, miután befejeztem ennek a könyvnek az olvasását. A második pedig annak a felháborodásomnak adott hangot, mely abbéli dühömet és kétségbeesésemet kívánta alátámasztani: mégis, hogy lehet így befejezni egy könyvet? Nos, a válasz egyértelmű, hiszen az író jót kacaghatna most kétségbeesésemen és dörzsölhetné a tenyerét, hogy lesz ez még így se. Pontosan tudom, hogy egy trilógia első részét volt szerencsém olvasni, de egyszerűen...
Bányai D. Ilona – Sasok közt a galamb
„Hallgatni a hullámok moraját, érezni az arcomon a sós szellőt… Az lenne a nekem való élet!” Nem először fordul elő, hogy történelmi ifjúsági regényt olvasok, de idén valahogy kevesebb ilyen jellegű kötet került a kezembe. Talán ezért is szoknom kellett a stílusát és többször is félre kellett, hogy tegyem ezt a regényt, de nem azért, mert rossz lett volna, sőt ellenkezőleg. De talán kezdeném az elején. Amiért felfigyeltem a könyvre, az a Merítés-díj Ifjúsági zsűrizésem miatt történt, ugyanakkor nagyon megfogónak találtam a címet és kimondottan megtetszett a borító is. Történetünk hősnője, a már oly jól ismert, Zrínyi Ilona, akit gyermekként és felnőttként is megismerhetünk...
David Walliams – Gengszter nagyi
„Az életben nincs más dolga az embernek, mint hogy az álmait kövesse. Máskülönben csak vesztegeti az idejét.” Nem tagadom, hogy patakokban folyik a könnyem még most is, pedig egy órája fejeztem be a könyvet. Nem erre számítottam és úgy érzem összetörte a szívemet, de erről kicsi később még fogok írni nektek. A regény fiataloknak íródott, de nem csak nekik kellene olvasni, hanem a legszívesebben a kezébe nyomnám az idősebb korosztálynak is, sőt igen, még a szüleimnek is. Azt hiszem, így kell az érzelmek viharába sodorni az olvasót és elengedni a kezét. Tanulj meg úszni és küzdeni, hogy lásd miről is szól az élet egy bizonyos szegmense! A fenti bevezető csupán egy hirtelen...
Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg
Nagy sajnálatomra nem emlékszem, mikor, hol és milyen körülmények között szereztem be ezt a könyvet. Csak annyi biztos, hogy tavaly októberben került a gyűjteményembe. Ambivalens érzéseim voltak a könyvel kapcsolatban. Egyfelől nagyon a közelébe sem akartam menni, mert ezt a történetet szinte mindenki imádja, isteníti. És hát a dac nagy úr. Másfelől pedig épp ezen ok végett furdalt a kíváncsiság is. Így történt, hogy jó pár év kitartás után megadtam magam, és megvettem, elolvastam. Eddig egyetlen ilyen könyvel voltam ugyanígy, ami a végén a kedvencem lett. De ez egy másik téma. A borító nem igazán jön be. Egyrészt, a lila szín nem az én világom, másrészt a rajta lévő kép sem...
Caroline Solé – Szavazz rám!
„Semmit sem jelent, ha az ember külön él a családjától. Attól még, hogy máshol van, szüntelenül gondolhat rájuk, ha pedig egy fedél alatt lakik velük, ábrándozhat arról, hogy elhagyja őket.” Minden egyes nap olvasok és minden kötet után véleményt fogalmazok meg valamelyik platformon. A legtöbb esetben a szavak kirobbannak belőlem, és mint madarak a kalitkából tovaszállnak. És most mégis úgy érzem, hogy üres vagyok. Egy csepp kötet, mely az arcomba nyomta azt az igazságot, melyet bár én magam is vallok, ennyire tudatosan, szétcincálva a valóságomat, sosem láttam. De, hogy ne szaladjak ennyire előre, először is szeretném megköszönni a Móra Kiadónak, hogy biztosított számomra...
Király Anikó – Semmi pánik!
„Hát, ha az emberek mindig a szüleik házasságát néznék, valószínűleg jóval több pap és apáca létezne. Szerintem a házasságnál szép az elképzelés, de sokszor rossz a kivitelezés.” Ezt a könyvet egy számomra fontos lista miatt vettem kézbe, amiért már számtalanszor adtam hálát, mert általa sok új és fantasztikus hazai alkotóval ismerkedhettem meg. A mostani kötet írója nem ismeretlen a számomra, hiszen még tavaly olvastam tőle a Csak barátok? című regényét, mely akkor a szívembe lopta magát és most meg is erősítette a helyét. Király Anikó: Semmi pánik! című regénye egy két lábon járó tragédia és elevenség! Az előbbi azért, mert a karakterek nem túl szerencsések – legalábbis...
