"Képzelj el egy tepsi szenet, olajjal lefecskendezed. Dobjál rá egy égő gyufát, kész a tűzgolyóvacsorád!" Mostanában valahogy vonzom az olyan történeteket, melyek valamilyen formában a lelkemhez szólnak, mégis vegyes érzést hagynak bennem. Ez a mesekönyv is ebbe a kategóriába sorolható, ugyanis a kötetben kilenc mese található. Rendkívül élvezetes történetekkel találtam magam szembe, ráadásul egymásra épülnek. Míg az egyik szól egy lovagról és ruházatáról, addig a benne megismert sárkány ihlette meg a rá következő történetet. Egyedisége e téren nagyon megfogó volt a számomra. A másik, ami szintén pozitív töltettel párosult, az a páratlan humor, mely a legváratlanabb...
Kim – Jobb lesz
Azt hiszem, hogy vennem kell egy mély levegőt, majd kifújom, és újra ismétlem ezt, míg ismét képes vagyok normálisan gondolkodni. Tudom, hogy nem lenne szabad egy történetnek ilyen hatással lennie rám, de mikor van tapasztalat az életem és az olvasottak között, még akkor is, ha nem ebben a formában, akkor képtelen vagyok elvonatkoztatni és csak remélem, hogy lenyugszom. Mit írhatnék, amivel nem árulok el túl sokat erről a könyvről, de mégis visszaadja mindazt, amit képvisel? Talán kezdeném avval, hogy már a fülszöveg nagyon érdekesre sikeredett, nagyon kíváncsi voltam, hogy egy fiatal lélek, ki írásra adja a fejét, vajon mit képes kihozni elsőre, egy rendkívül nehéz témából....
Palásthy Ágnes – Mi lesz veled, cica?
Azt hiszem, most már merem vállalni a függőségemet. Ez nem csak a könyvek és az olvasás szeretete, sokkalta több annál. Egy életszemlélet, hogy minden nap vegyek kézbe könyvet, hála égnek az ízlésem nagyon széles tematika szerint és olyan csodálatos, hogy ennyi minőségi szerzőt fedezhetek fel. Két éve kezdtem kicsiny hazánk alkotóival foglalkozni, és egy éve olvasok ifjúsági - és gyermekirodalmat. Most már elmondhatom, hogy több száz könyvet tudhatok ezen területeken is a hátam mögött, de nagyon kevés az az író, kinek bármely munkáját veszem kézbe, elégedetten csukom be az adott kötetet. Az egyik kedvencem viszont tavalyi felfedezésem. Palásthy Ágnes műfordító és író eddig...
Dániel András – A kuflik és a pofavágóverseny
Már megint jól megcsináltam! Ugyanis ez a kötet, egy sorozat tizenkettedik része. A szerencsém csak annyi, hogy nem kötődik össze. Külön is olvashatóak. Ezt a kötetet egy fontos lista alapján választottam olvasásra. Mint látható, egy nagyon egyedi figurákról szólnak a történetek. A borító érdekes, talán kicsit morbid hatást kelt. A könyv illusztrációi is illeszkednek a történethez, és a maguk módján nagyon tetszetősek. A kuflik egy kis "család" formájában élnek a földbe ásott mélyedésekben. Formájukat és nemüket tekintve látványosan eltérnek, de néhol számomra azonosíthatatlanok. A két történet eltér egymástól, viszont a címadó mese a második a sorrendben. Számomra az első...
Nyikos János – Porcica utca
Nagyon izgalmas, hogy egy ismeretlen hazai szerző gondol egyet és az általa oly féltett verseit egy csokorba szedve, egy gyermekeknek és kortalan felnőtteknek kiadásra szánja. Nyikos János neve számomra eddig a homály fedte, bár ez a mondat így túlzás tőlem, hisz most sem tudom, hogy kit rejt a név, csak egy darabkát ismerhettem meg a lelkéből. A Porcica utca utazókönyvként került kezeimbe, melyet itt is köszönök. A rendkívül színes kötet borítója egy kollázstechnikával készített képet mutat, mely számomra a népmesei elemeket véltem felfedezni. Az egész kötet illusztrációja így készült, mindenhol fedi az adott költemény tartalmát, és őszinte leszek, művész lelkem gyönyörködve...
