Kiss Lehel – Csak egy mosolyt, Komitász!

„Az örmények életük árán is mentették a könyvekbe zárt tudást, és védték az igazságot bárki ellenében.” Ha létezik véletlen, akkor én most átéltem. Az utóbbi pár hónapban rendre kerülnek elém olyan szépirodalmi alkotások, amelyek az örmény genocídiumi időszakáról mesélnek valamilyen formában. Bevallom őszintén, hogy nem sok tudásom van erről a vérkorszakról, pedig legalább olyan fontos olvasni, hallani, tudni és tisztelettel adózni az elhunytak felé, mint a nagyon is előtérben lévő Holokauszt esetében. Ám, más felnőtteknek szóló könyvekből tájékozódni és teljesen más gyermekeknek íródott meséből. Jelen esetben, pedig pont erről van szó, hiszen Kiss Lehel – Csak egy mosolyt,...

bővebben

Lukács Boglárka – A sajtfa

„– Az már egyszer igaz, hogy az olvasás nemesít […].” Nagyon szeretem a meséket és hiába vagyok immáron túlkoros gyermek lelkületű felnőtt, egyszerűen soha nem akarok kinőni ebből az érzésből. Különösen akkor nem, ha ennyire bájos történetekkel ismerkedhetek meg. Pedig ha valaki ismer, bizony most elcsodálkozik rajtam, hiszen az egereket nem szívlelem különösebben. Immáron második alkalommal találkoztam olyan mesehőssel, aki csodálatos személyiség jegyekkel rendelkezik és teljesen elfelejtette velem, hogy tulajdonképpen mit is gondolok állattani hovatartozásáról éppen. Ezt a könyvet utazókönyvként volt szerencsém elolvasni, amit itt is szeretnék megköszönni. Lukács Boglárka – A...

bővebben

Palásthy Ágnes – Csíkos, a nagy vadász

„A Marton család háza egy dombon állt a falu szélén, egy csendes utcában.” Mostanában egyre több olyan mese lát napvilágot, amely valamilyen fontos témakört kíván a kisebb olvasók figyelmébe ajánlani. Ezúttal a felelős állattartás került terítékre, bár a történet fókusza elsődlegesen egy vörös, kissé rakoncátlan kandúrra és az őt örökbefogadó családra esett. Palásthy Ágnes – Csíkos, a nagy vadász című mesekönyve 2025-ben a Ciceró Kiadónál jelent meg. Ahogy a címből már sejteni lehet, egy kissé aktív, mindig a legnagyobb kalamajkát okozó szőrgombócról olvashatunk, aki nem más, mint Csíkos. Katica és szülei szerető családként gondoskodnak és védelmezik ezt a mindenre elszánt, kíváncsi...

bővebben

Mikó Csaba – A Gellért-hegy boszorkánya

„[…] nem az a fontos, igaz-e a hír, vagy sem; hanem, hogy elég ijesztő-e. Mert ami ijesztő, az terjed.” Eddig azt hittem, hogy szeretem a krimi műfaját és talán ez így is van, de a tini nyomozós történetek valahogy rendre untatnak, sőt, meg merem kockáztatni, hogy nem is tudom, hogy mit várhatok tőlük. Tudom, hogy ez nagyon furcsán hangozhat, de amíg egy felnőtteknek szóló kötettel mindenféle kényes és akár gyilkosággal is megfűszerezett események láncolatán át vezet utam, addig a fiataloknak szóló kiadványokkal olyan problémákra keressük a választ, ami engem sokszor csak fáraszt. Ezért nem is csoda, hogy félve vettem kézbe a mostani olvasmányomat, amely végül meg tudott győzni...

bővebben

Madarász Éva – Tiszavirágok

„Tudtam, hogy előbb-utóbb ráérzel. Arra, amire én is, nagyjából ennyi idősen: hogy a természet a legjobb dolog, ami körülvehet bennünket.” Nem is tudom, hogy igazán mire számítottam, amikor kézbe vettem ezt az ifjúsági regényt. Már olvasás előtt is hallottam róla, hogy kalandos és fontos témája a környezetszennyezés, de valahogy másra számítottam. Hiszen erről a témáról ugyan nem lehet eleget beszélni, olvasni, hallani, ám ha ez ráadásul egy igazi kalandos történettel párosul, emészthető formában elképesztő fordulatokkal tarkítva, akkor szinte mi magunk is környezetvédőkké válunk. Madarász Éva írónőtől még 2021-ben volt szerencsém kézbe venni Hullámvasút című alkotását, amelyet...

bővebben

Kiss Judit Ágnes – Tujaszörny és Nyírfakobold

„Ki nem testvér, de jót tesz, mind barát.” Egyre jobban úgy érzem, hogy az idei 2024-es Merítés-díj Gyermekzsűri listánkon tobzódnak a jobbnál – jobb mesekönyvek. Ráadásul rendkívül eredeti és fantáziadús ötletek mutatkoznak meg, amelyek átvitt értelemben keverednek a valóságban történtekkel. De, hogy mire gondolok most, ezt bővebben is kifejtem. Kiss Judit Ágnes írónő igazán színes alkotói palettával rendelkezik, hiszen számos gyermek- és ifjúságiregénye mellett, tavaly volt szerencsém kézbe venni felnőtteknek szánt kötetét is (Egy nőalak szürke kontúrja), amely a nehéz témaköre ellenére nagyon tetszett és kimondottan elgondolkodtatónak találtam. Persze számomra elsődlegesen, mint...

bővebben

Elif Shafak – Muskátli

„– Ne szomorkodj, még a legjobb tanulók is kapnak néha rossz jegyet! Néha még a legokosabbak is meglepődnek. Őseink azt mondták, hogy mindenkinél van jobb.” El nem tudtam volna képzelni, hogy ennek a kissé furcsa, virághoz köthető címnek milyen erős varázsereje van. Talán elsőre furcsának fog tűnni ez a kijelentésem, de valóban így gondolom. A muskátli növény a szüleim kertjében szép a maga nemében, de lánynévként kissé szokatlan választásnak bizonyult első hallásra, ám belegondolva már annyi féle virágnév létezik, hogy ez is beleilleszkedik a sorba. Persze a cím kis főhősünk nevét takarja, aki nem is szereti, hogy így hívják. „Nem helyes, hogy az ember nem szólhat bele abba,...

bővebben

Kertész Erzsi – Zsebaljai időjárók

„– Tudjátok, szerintem ez is öröm […]. Csak nagyon-nagyon-nagyon csendes. Mert ha nyugodtak és békések vagyunk, akkor, azt hiszem, titkon és csendben örülünk.” A fenti idézet szerintem csodálatos és nagyon igaz. Pontosan ezt érzem abban a ritka, de annál értékesebb időszakomban, amikor üres vagyok, és befelé figyelek. Örülök, hogy számomra is megadatik az a különleges pillanat, hogy rendben vagyok ott bent. Kertész Erzsi számomra egy igencsak sokoldalú szerző őszintén bevallom, hiszen számos gyermek- és ifjúsági regényt álmodott meg az utókor számára. Nagyon sok könyvét olvashattam az évek alatt és személyes kedvenceim egyikeként tartom számon Mindig másnap című regényét. Az...

bővebben

Turbuly Lilla – Kész cirkusz!

„Valahogy könnyebb elmondani a dolgokat egy idegennek. Nem kell félni, hogy valaki megsértődik, vagy máshogy érti, amit róla mondok, mint ahogy én gondolom.” Gyermekkorunkban a cirkusz mindig valami varázslatos hellyé válik a sok fényével, a porondon megjelenő mester felkonferálásával és az egzotikus vadállatokkal. Hogy ez a bűvös hatás a levegőben repkedő vagy éppen kötélen táncoló emberektől vagy talán azoktól a betanított állatoktól van, amelyek követik idomáruk parancsait, nem tudom megállapítani, de az biztos, hogy gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt egy remek program. Turbuly Lilla mostani ifjúsági regényében megismerkedünk a cirkusz hátterével is, bepillantást engedve abba,...

bővebben

Gimesi Dóra – Amikor mesélni kezdtek a fák

„– Az Atlanti-óceánban, pont a közepén, van egy sziget. Ezen a szigeten laknak mind a kivágott fák, a félbemaradt mesék, az esőtől elmosott rajzok. Egész nap ott ülnek a tengerparton, fagylaltot esznek és rablórömiznek.” Néha úgy érzem, hogy igazán szerencsés vagyok, amiért két Merítés-díj kategóriában is zsűritag lehetek, mert ezeknek köszönhetem, hogy elém kerülnek olyan könyvek, amelyek a szívem legmélyéig hatolnak és nem eresztenek. Jelen esetben a 2024-es listánkon találtam rá Gimesi Dóra – Amikor mesélni kezdtek a fák című mesekönyvére, amely idén jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában. A szerzőről érdemes tudni, hogy valószínű egy tündér, csak álcázza magát, hiszen aki...

bővebben

« Régebbi bejegyzések