Nagy sajnálatomra nem emlékszem, mikor, hol és milyen körülmények között szereztem be ezt a könyvet. Csak annyi biztos, hogy tavaly októberben került a gyűjteményembe. Ambivalens érzéseim voltak a könyvel kapcsolatban. Egyfelől nagyon a közelébe sem akartam menni, mert ezt a történetet szinte mindenki imádja, isteníti. És hát a dac nagy úr. Másfelől pedig épp ezen ok végett furdalt a kíváncsiság is. Így történt, hogy jó pár év kitartás után megadtam magam, és megvettem, elolvastam. Eddig egyetlen ilyen könyvel voltam ugyanígy, ami a végén a kedvencem lett. De ez egy másik téma. A borító nem igazán jön be. Egyrészt, a lila szín nem az én világom, másrészt a rajta lévő kép sem...
Caroline Solé – Szavazz rám!
„Semmit sem jelent, ha az ember külön él a családjától. Attól még, hogy máshol van, szüntelenül gondolhat rájuk, ha pedig egy fedél alatt lakik velük, ábrándozhat arról, hogy elhagyja őket.” Minden egyes nap olvasok és minden kötet után véleményt fogalmazok meg valamelyik platformon. A legtöbb esetben a szavak kirobbannak belőlem, és mint madarak a kalitkából tovaszállnak. És most mégis úgy érzem, hogy üres vagyok. Egy csepp kötet, mely az arcomba nyomta azt az igazságot, melyet bár én magam is vallok, ennyire tudatosan, szétcincálva a valóságomat, sosem láttam. De, hogy ne szaladjak ennyire előre, először is szeretném megköszönni a Móra Kiadónak, hogy biztosított számomra...
Catherine Ripley – Hogyan?
„(…) az olvasás segíti az agy növekedését, változásait és a tanulási folyamatot.” Világunk különleges, hiszen minden pillanatában történik valami és igazán soha nincs megállás. Életünkben sok mindent már kicsi korunkban elsajátítunk és mire valóban öntudatunkra ébrednénk, már természetesnek vesszük környezetünket, az élethez szükséges alapfunkciókat és a körülöttünk lévő személyeket. De vajon felmerült-e már benned, hogy valójában ezeknek a dolgoknak mi az eredetük, miből vannak, vagy hogyan működnek? Elsődlegesen a gyermekek tesznek fel kérdéseket, mikor rácsodálkoznak az élet „nagy csodáira”, de tulajdonképpen a legtöbb felnőtt sem tudja ezekre a választ, melyek körbe...
Karl Löwith – Kelet és Nyugat
Aki ismer, vagy régebb óta olvassa értékeléseimet tudja, hogy mennyire szeretem a keleti népek kultúráját, történelmét. Olvasom a róluk írt könyveket, nézem filmjeiket, sorozataikat és hallgatom zenéiket. Ez a lelkesedésem nagyon korán kezdődött, még egészen kicsi koromban és máig nem hűlt ki szívemben a rajongás. Ezért mikor ezt a kötetet megláttam nagyon megörültem és sokáig csak csodáltam. De először is szeretném megköszönni a Gondolat Kiadónak, hogy biztosított számomra egy példányt. Nagyon hálás vagyok érte. Ahogy már meg szokhattátok a borítóval szeretném kezdeni az értékelésemet. Ha ránéztek ti is láthatjátok, hogy a külső képen egy rajz látható. Erős, de nem túlzó...
Paula Harrison – Kitti és a Holdfény-mentőakció
„Az lehetsz, ami csak akarsz. De ne hagyd, hogy a félelem visszatartson! Bátrabb vagy mint hiszed.” Rólam köztudott, hogy nagy állatbarát vagyok, bár tény a kedvenceim nem éppen hétköznapiak, kettőt kivéve. Az egyik ilyen típus a macskák. Tőlem lehetnek kicsik vagy nagyok, cirmosak, foltosak, vagy egyszínűek, vékony szőrűek vagy bundásak egyszerűen rajongok értük és alig várom, hogy ölbe kaphassam. Az egyik kedves barátnőmnek három is van és annyira szeretem, mikor meglep egy – egy fotóval aktuális csínytevéseikről. Ennek a kis kitérőnek annyi lényege van, hogy megértessem miért is örültem meg annyira ennek a kötetnek. Nem csak szórakoztató volt, de igen sokat tanultam is...
Nádasi-Ozsvár Andrea – Varázslények
„A Varázsvilág lakói éppen olyan sokfélék, mint az emberek: akad köztük jó is, rossz is.” Hogy őszinte legyek nem is tudom, hogy mikor olvastam utoljára ennyire vidám és kedves mesét! Pedig minden évben legalább ötven mesekötet vagy meseregény megfordul a kezeimben és mégis úgy érzem, hogy kevés az az alkotás, ami igazán egyedi és elrabolja a szívemet. Ennek a könyvnek sikerült. A mese főszereplője Rebi, egy csupaszív kislány, aki az óvoda végét járja, de még a játékok és mesék világában érzi jól magát. Cserfes, rátermett és nagyon kíváncsi természet. Folyton mozog, érdeklődik, játszik, rajzol. Szerencsére ebben társai a szülei, pár elkallódott porcica, egy bororoszlán és még...
Mason Murray – Visszatérő végzet
„Nemcsak a félelmeinkkel kell szembenéznünk időnként, hanem a saját gondolatainkkal is (…)” Oh, te jó ég! És azt hiszem még ehhez hasonló, válogatott kiáltások fogják elhagyni a számat, mivel nem olyan régen fejeztem be ezt a könyvet és még teljesen a hatása alatt vagyok. Már nem először fordul elő, hogy egy olyan történetet értékelek, ami nagyon megrázott valamilyen formában és miközben ezeket a sorokat fogalmazom tudatosul igazán bennem, hogy mennyire jó is volt az adott kötet, de ne siessünk ennyire előre! Ezt az élményt nagyon köszönöm a Mogul Kiadónak elsődlegesen, hiszen ha nem kapok egy recenziós példányt, valószínű nem mostanában olvasom el ezt a regényt. Köszönöm!...
Vetter Szilvia – Anya! Ugye, megtarthatom?
„De kérlek, gondolj rám, amikor felveszed a gyapjúkabátodat. Gondolj a tehénre, aki tejjel ajándékoz meg, amikor a reggeli meleg tejbegrízt eszed. Gondolj a tyúkra, aki fáradtságosan kipottyantott tojásait adja neked, hogy ne legyél éhes. És amikor rántott hús kerül az asztalra, gondolj egy pillanatra ránk, állatokra. Mindannyiunkra. Gondolj ránk figyelemmel, szeretettel és tisztelettel.” Mostanában egyre több olyan mesekönyv kerül ki a nagyvilágba, mely valamilyen aktuális és nagyon fontos kérdést ölel fel. Ennek a kötetnek is hasonló célzata van, hiszen jelen esetben az állattartás a fő téma. Számos gyermek vágyik egy játszópajtásra, különösen kisiskolás korban. A legtöbb szülő...
Király Anikó – Semmi pánik!
„Hát, ha az emberek mindig a szüleik házasságát néznék, valószínűleg jóval több pap és apáca létezne. Szerintem a házasságnál szép az elképzelés, de sokszor rossz a kivitelezés.” Ezt a könyvet egy számomra fontos lista miatt vettem kézbe, amiért már számtalanszor adtam hálát, mert általa sok új és fantasztikus hazai alkotóval ismerkedhettem meg. A mostani kötet írója nem ismeretlen a számomra, hiszen még tavaly olvastam tőle a Csak barátok? című regényét, mely akkor a szívembe lopta magát és most meg is erősítette a helyét. Király Anikó: Semmi pánik! című regénye egy két lábon járó tragédia és elevenség! Az előbbi azért, mert a karakterek nem túl szerencsések – legalábbis...
B. Habarics Kitty – Az évszakok
„A szeretetet tényleg mindenünkkel érezzük, nemcsak a szívünkkel.” Ezt a kötetet egy számomra fontos lista miatt vettem kézbe, de már az első perctől fogva elbűvölt, hiszen a borítón két csupa szív cukiság látható. B. Habarics Kitty: Az évszakok című mesekönyve a Két nyuszi mesék sorozathoz tartozó könyvecskéje, mely egy Nyuszi mama és csemetéjéről mesél. A változatos verselés, a rímekben gazdag sorok mellett a nagyon kedves, de okító párbeszéd is helyet kap. Történetünk fő témája, hogy a kicsi nyuszi érdeklődik a világ „nagy dolgairól” anyukájánál. A válaszok rendkívül gazdagok, fordulatosak és bizonyos részeken cseppet humorosak. Személyes meglátásom, hogy egy halvány tükör is...