KÖNYVELVONÓ

Czernák Eszter – Sári és Berci otthon

  Az idei évem szokásomhoz hívem az ismereteim szélesítésével, a gondolkodásom nagyobb területre való rálátásával szeretném tölteni, ezért magam felé támasztott kihívással színesítettem, melynek egyike olyan mesekönyvek keresése, olvasása és ajánlása, mely a gyermekek fejlődését segíti elő valamilyen formában. Számos mese, foglalkoztatókönyv ad tanácsot különböző formában, hogyan neveljük gyermekeinket, vagy a csemetére vonatkozó feladatokkal van ellátva. Viszont eddig kevés, olyan mesekönyvet olvashattam, ahol a kicsik és nagyok, tehát a gyerkőcök és a szüleik is legalább olyan kacagtatóan, de hasznos életszemlélettel, könnyedén, játékosan okítanak. A legnagyobb örömömre Czernák...

bővebben

Palásthy Ágnes – Mi lesz veled, cica?

    Azt hiszem, most már merem vállalni a függőségemet. Ez nem csak a könyvek és az olvasás szeretete, sokkalta több annál. Egy életszemlélet, hogy minden nap vegyek kézbe könyvet, hála égnek az ízlésem nagyon széles tematika szerint és olyan csodálatos, hogy ennyi minőségi szerzőt fedezhetek fel. Két éve kezdtem kicsiny hazánk alkotóival foglalkozni, és egy éve olvasok ifjúsági -  és gyermekirodalmat. Most már elmondhatom, hogy több száz könyvet tudhatok ezen területeken is a hátam mögött, de nagyon kevés az az író, kinek bármely munkáját veszem kézbe, elégedetten csukom be az adott kötetet. Az egyik kedvencem viszont tavalyi felfedezésem. Palásthy Ágnes műfordító és író eddig...

bővebben

Dániel András – A kuflik és a pofavágóverseny

    Már megint jól megcsináltam! Ugyanis ez a kötet, egy sorozat tizenkettedik része. A szerencsém csak annyi, hogy nem kötődik össze. Külön is olvashatóak. Ezt a kötetet egy fontos lista alapján választottam olvasásra. Mint látható, egy nagyon egyedi figurákról szólnak a történetek. A borító érdekes, talán kicsit morbid hatást kelt. A könyv illusztrációi is illeszkednek a történethez, és a maguk módján nagyon tetszetősek. A kuflik egy kis "család" formájában élnek a földbe ásott mélyedésekben. Formájukat és nemüket tekintve látványosan eltérnek, de néhol számomra azonosíthatatlanok. A két történet eltér egymástól, viszont a címadó mese a második a sorrendben. Számomra az első...

bővebben

Nyikos János – Porcica utca

    Nagyon izgalmas, hogy egy ismeretlen hazai szerző gondol egyet és az általa oly féltett verseit egy csokorba szedve, egy gyermekeknek és kortalan felnőtteknek kiadásra szánja. Nyikos János neve számomra eddig a homály fedte, bár ez a mondat így túlzás tőlem, hisz most sem tudom, hogy kit rejt a név, csak egy darabkát ismerhettem meg a lelkéből. A Porcica utca utazókönyvként került kezeimbe, melyet itt is köszönök. A rendkívül színes kötet borítója egy kollázstechnikával készített képet mutat, mely számomra a népmesei elemeket véltem felfedezni. Az egész kötet illusztrációja így készült, mindenhol fedi az adott költemény tartalmát, és őszinte leszek, művész lelkem gyönyörködve...

bővebben

Lőrinc László – 25 szelfi az Árpád-korból

    Mostanában igen érdekes könyveket sikerült felfedeznem. Különleges, mert szokatlan az írástechnika, vagy számos olyan elemet tartalmaz, amit a megálmodón kívül még senkinél sem tapasztaltam. Persze ezen újítások csak egy jó pont a kezdeti élményhez, ettől még akadt olyan, amiről messze se tudtam jó véleményt alkotni, pedig igyekeztem. Ez az értékelés is egy ilyen kis különlegességről szól. Én egy számomra fontos lista alapján leltem rá, magamtól valószínű nem mostanában kerül a kezeim közé. Tíz éves kortól ajánlott, de azt kell, hogy írjam kortalan olvasóját tekintve. Jómagam nagyon szeretem a történelmet, annak minden pozitív (van neki?) és negatív oldalával együtt....

bővebben

Dér Adrienn – A kaszabmanó

    Nem tudom ki, hogy van vele, de számomra egy könyv borítója sok esetben meghatározza, hogy megvegyem-e az adott kötetet, vagy sem. A mostani vásárlásom bár biztos alapokon állt, a külső kép megállásra késztetett. Az legtöbb esetben a színek és formák őrületében élek, imádok mindent, ami különleges, morbid és szokatlan. Most lehet furcsán fog hatni, de ez a nézetem ennek a könyvnek a borítóján teljesen visszatükröződik. Nézzetek rá, hát nem szép? Középen a felirat a sima textúrával kiemelkedik, míg az oldalán elhelyezkedő cirádás mesefigurák szépen kiemelik. Minden elismerésem a tervezőnek, más munkáját is szívesen megtekinteném. És ha már erről írok, hadd említsem meg a...

bővebben

Mechler Anna – Olina és a varázsszirmok

    Számos mesekönyvet olvastam idén, volt, ami tetszett és természetesen akadt olyan is, ami nem fogott meg. Ilyen esetekben elrejtőzhetnék azon tény mögé, felnőttként nem az én korosztályomnak szólnak, de ezt meg kell cáfolnom. Nem az a lényeg mennyi idősek vagyunk, hanem a tény, milyen lélekkel olvassuk az adott történetet. Mindenkiben ott a gyermeki én, csak ki engedi, hogy előtérbe kerüljön, és van, aki elzárja. Én az előbbi vagyok. Nagyon szeretem a meséket, és ezáltal nyitott lélekkel olvasom az adott könyveket. A legnagyobb örömömre Mechler Anna: Olina és a varázsszirmok mesekönyv egy csodálatos világot nyitott meg lelkem előtt és elrepített a virágok birodalmában és...

bővebben

Harcos Bálint – Dorka és az elgurult gomb

    Mikor megveszünk egy könyvet, sokszor borító alapján választunk, vagy kecsegtető fülszöveget olvasunk, esetleg mind a kettő. Megszagoljuk, mennyei az illata, hisz legyen új vagy régi, mindkét típusnak megvan a maga aromája, illatburka - ki mihez vonzódik jobban - és megcsodáljuk olvasás előtt. Alapvetően mindig azt keressük, ami izgalmas, pörgős, tele eseményekkel, vagy meghökkentő. De, amennyiben nem azt kapjuk, ami már a fejünkben kialakult, félretesszük és negatívan értékeljük. Hogy miért ezzel kezdtem az értékelésemet? Nagyon egyszerű a válasz. Tömeg értékként vesszük meg az adott kötetet, előre képzeljük, pedig nem tudjuk, hogy milyen lesz, és valamilyen szinten...

bővebben

Vadadi Adrienn – Lea mindent jobban tud

    Mostanában sok mesét olvasok, teszem ezt tiszta szívvel, érdeklődő, de nyitott lélekkel. Mikor rátaláltam Vadadi Andrienn: Lea mindent jobban tud című mesekönyvére nagyon megörültem, hisz pár napja fejeztem be az írónő egyik frissen megjelent ifjúsági kötetét és rögtön a kedvencemmé avattam. Az írástechnika nagyon minőségi volt számomra, elvégre, ha egy felnőtt lelket is le tud kötni, érdeklődést tud kiváltani, az csak is olyan író tudja elérni, aki bármely korosztálynak szívesen mesél, legyen az gyermek, vagy idősebb olvasó.   A történet, ahogy a címe is mutatja egy óvodás kislány, Lea mindennapjairól mesél. A döntéseiről, a pajtásaival való kapcsolatáról, illetve a...

bővebben

Vadadi Adrienn – Miénk a színpad!

    Már egy éve is van annak, hogy elmerültem az ifjúsági irodalom mélységeiben, és jobbnál jobb történetekkel ismerkedhetek meg. Olyan érzés ez egy felnőtt léleknek, mint mikor újra éli gyermekkora egy - egy tovatűnő pillanatát. Biztosan ismeritek ezt az érzést, mikor az olvasott karakter, vagy esemény deja vu érzéssel párosul! Most is ezen érzés fogott el, mely kitartott a kötet végéig. Bár még mindig nem tudom hova tenni, de az biztos, okkal történt mindez. Ugyan dráma tagozatos nem voltam, de az irodalom igen csak közel állt hozzám, nincs is ezen min meglepődni, elvégre, ezáltal szerettem bele az olvasás varázsába is.  Tehát eme történet alapja egy művészeti iskola, dráma...

bővebben