Jhumpa Lahiri – Amerre járok

„Az előre nem látható elől nem lehet elmenekülni. Egyik napról a másikra élünk.” Egy szemlélődő vagyok a saját életemben. Kinyitok ajtókat, ablakokat, ezzel is huzatot idézve elő, de amikor már túl nagy a légáramlat, szaladok bezárkózni és hagyni, hogy a saját levegőmet szívja el valaki. De ki? Én volnék az a test, aki ki-belélegzik, mégsem vagyok tudatában ennek. Mindennap felkelek, elvégzem a napi rutinjaimat és várom, hogy az Élet végre meglátogasson engem is. Már volt a barátaimnál és mindenféle jót ajándékozott nekik. Az egyik barátnőm minap mesélte, hogy hosszú évek próbálkozása után gyermekáldás elébe néznek. Egy másik nem is olyan régen arról áradozott, hogy hamarosan férjhez megy...

bővebben

Andreï Makine – Az örmény barát

„Rájöttem, hogy az életünk mindig a szakadék szélén tántorog, és hogy egy egyszerű mozdulattal segíthetünk a másik emberen, visszatarthatjuk a zuhanástól, megmenthetjük. Szinte játékból képesek voltunk arra, hogy felebarátaink számára istenné váljunk!” Mindig rácsodálkozok arra a tényre, hogy egy kis terjedelmű alkotás mekkora hatalommal is bír. Elvégre a benne összetömörített adatok, igazságok, fájdalmak, emberi sorsok nem hagynak levegőhöz jutni. Szimplán, minden megbánás nélkül taszítanak a szakadék irányába. Hogy túléled-e? Ezt senki sem tudja, de igazán nem is lényeges, hiszen a szerző ilyenkor azt üzeni: „Fogadd el!”, „Ne hisztizzél, te választottad!”, „Itt csak a legerősebbek...

bővebben

Linn Skåber – Ma négykézláb akarok járni

„A ráncaim: a lélek naplója. Az élet tükre. A szívdobogás átirata. Ezt mondják.” Igazi meglepetés volt számomra a mostani olvasmányom. Ezek a rövid esszék vagy novellák szokatlan stílusban tárják elénk, sokszor elég abszurd formában, üzenetüket. Bár elsőre olybá tűnhet, hogy csupán humoros formában megírt történetcsokrokról van szó, nem is tévedhetnénk nagyobbat. Bár valóban sok esetben mosolygásra késztetnek minket ezek a novellák, mégis néhol kínos, máskor pedig fájdalmas igazságokra lelünk rá általuk. Mert ki gondolhatná komolyan, hogy nem egy őrülttel van dolga, ha az utcán egy négykézláb közlekedő hölgyet látna szatyrokkal egyensúlyozva, vagy éppen egy házasság végére...

bővebben

Erdős Zsuzsanna – Király Anikó – Palacsinta éjfélkor

„A kétkezi munka erősíti a jellemet.” Tudsz főzni? Szereted a palacsintát? Te is inszomniában szenvedsz? Nos, ha bármelyikre is igennel feleltél, akkor a mostani regény neked íródott, bár kissé talán furcsán hangozhat mindez, hiszen az első két kérdés még passzolhat éppen egymáshoz, de az alvászavarnak mi köze az ételekhez és a könyvhöz, merülhet fel benned a nagyon is jogos kérdés. Erre pedig egyértelműen a történetben kell keresni a választ. De kezdjük az elején. Adott két különleges szerző, akik gondoltak egyet és megálmodták számunkra a Palacsinta éjfélkor című ifjúsági regényt. Eme kötet 2024-ben jelent meg a Menő Könyvek Kiadónál. A két főszakács, akarom írni szerző, pedig nem...

bővebben

Narine Abgarjan – A szín hallgatása

„Minden, ami a lelkemben van – talizmán.” Tudtad, hogy a legszebb emlékeink és a legfájdalmasabb pillanataink összessége mi magunk vagyunk a jelenünkben? Sejtetted valaha, hogy jövőnk szeretteink könnyeiből és véréből összegyúrt kegy csupán? Azért, hogy mi békével a lelkünkben, hittel a szívünkben és reménnyel a felkelő Nap oltárán minden egyes nap élvezhessük annak melegét, a múlt sötétebb időszakából való kikecmergés, a túlélésért folytatott mindennapi küzdelem az áldozat érted, értem, minden gyermekért. Persze számunkra a saját korszakunk problémái és bajai a legfontosabbak, de sosem szabad elfelejteni, hogy honnan jöttünk és milyen sebeket hordoznak felmenőink. Elvégre nem...

bővebben

Adam Kay – Ez fájni fog

„[…] az ilyen egyenességtől nem leszel igazán kedves doki. Az, hogy bízzanak benned, sokkalta fontosabb annál, hogy kedveljenek […].” És milyen igaz a fenti idézet, főleg azokban a szakmában, ahol a mindennapok szerves része, hogy emberi életek forognak kockán. Orvosnak lenni manapság nem olyan elismerés, mint hajdanán, pedig azt gondolhatnánk, hogy tisztelet és megbecsülés övezi azon személyeket, akik életüket erre a csodálatos, de annál több lemondással járó életpályára áldozzák. Igen, ez egy egész életre szóló elköteleződés, ahol sosem leszel igazán szabad. A magánélet fogalma ugyan létezik, de a hivatással töltött idő szinte háromszorosa a családdal töltött periódusnak. Ezért...

bővebben

Mohamed Mbougar Sarr – Ugyanolyan emberek

„De attól tartok, hogy az egyenlőség csak délibáb a demokráciában. Még Nyugaton is az, szörnyű egyenlőtlenségeket látunk a származás, a társadalmi osztály, a vagyon, a vallás területén.” Ez a könyv borzalmas és gyönyörű is mindenekfelett. Már sejthettem volna, hogy nem lesz könnyű olvasásban részem, elvégre Mohamed Mbougar Sarr író már pár hónapja megtépázta egyszer a lelkemet Az emberek legtitkosabb emlékezete című művével. Akkor egy ismeretlen író és könyve kapcsán nyomoztam egy olyan személy szemszögén keresztül, aki esendőségében tárta fel az írás legszentebb istensége előtt lelkemet, most pedig megméretettem a hamis erkölcs gennyedző bugyraiban, ahol bűnösök büntettek az emberi...

bővebben

Mohamed Mbougar Sarr – Az emberek legtitkosabb emlékezete

„Minél szebb a látvány, annál teljesebb a borzalom. Mik vagyunk? Vérgyűrű a fény díszdobozában […].” Nehéz szavakba önteni mindazt az érzést és gondolatiságot, amelyet eme könyv hagyott hátra bennem olvasásom után. Részben meg vagyok rökönyödve, más részről viszont teljesen elbűvölt a maga naturalista üzenetével. Az ember nagyító alá kerül rassz és identitás tekintetében is, ám, hogy ki hogyan és miképpen ítéltetik meg, már egyéni. Ráadásul az irodalomhoz szóló „elégia” is egyetemben, a szó nem eredeti értelmében. Az író tükröt tart számunkra és az írás legszentebb Istenének felkínálja áldozattételként az olvasói lelket, amely a maga önzőségében egy kiáltás is az éterbe, mindarról,...

bővebben

Jeaniene Frost – Első lobbanás

„[…] semmi sem kapcsol össze jobban két embert, mint a halál.” Hogyan is tudnám megfelelően kifejezni mindazon érzéseimet és gondolataimat, amelyet a mostani olvasmányom hagyott bennem! Talán kezdeném azzal a ténnyel, hogy most bizonyosodott be, mennyit is változott az elmúlt években ízlésem. Régebben biztos, hogy kedvencként öleltem volna magamhoz eme kötetet és alig vártam volna, hogy a következő kiadványt is kezembe vehessem, elvégre Az éjszaka hercege című sorozat első regényét olvastam. Jeaniene Frost írónő másik sorozatának szintén első regényéhez (Félúton a sírhoz) már volt szerencsém, de sajnos túl sokat vártam attól a könyvtől is és igen keveset kaptam. Ez kedvemet szegte...

bővebben

Rick McIntyre – Egy farkas diadalútja

„Farkasnak lenni azt jelenti: elszántan próbálkozol a végső sikerig, és teljesen mindegy, hányszor buksz el közben.” Mondhatni szinte azonnal előrendeltem ezt a könyvet, ahogy megláttam a megjelenő kiadványok listáján. Nem tagadom, hogy erősen vonzódom a ragadozókhoz, köztük a farkasokhoz is. Bár nem mondanám kedvenc állatomnak, mégis kimondottan érdekel az életük, viselkedéskultúrájuk. Tisztelem a falka hierarchikus rendszerét, ahogy gondozzák utódaikat, valamint a csapatban, jól szervezetten való vadászatokat is. Ezek ismeretében már valószínűleg érhető, hogy miért is reagálok ilyen izgatottan olyan könyvek megjelenésére, amelyek velük foglalkoznak. Az Egy farkas diadalútja című...

bővebben

« Régebbi bejegyzések