Péterfy-Novák Éva – Apád előtt ne vetkőzz

„(…) az ember olyan, mint a környezete. Tiszta környezet, tiszta ember.” Az elmúlt pár napban több olyan kötetet is sikerült választanom, amely valamely tabu vagy kevésbé közkedvelt témát dolgoz fel. Olvastam mostanában drogos fiatalokról, alkoholt nem megvető emberekről és az erőszak különböző formáiról is. Az utóbbi egyébként majdnem minden könyvben fellelhető volt valamilyen formában, mintha ez képezné a közmorál alapjait és megkerülhetetlenné vált volna. Tény, hogy sok szerző nyúl ehhez az el nem fogadható, sokszor a velejéig gyomorforgató tematikához, elvégre az olvasóból elő kell csalogatni a mélyebb érzelmeket és egy modern, ingereket agresszíven támadó világban...

bővebben

Oszlányi Kincső – Két élet, egy út

„– A félelmeink értünk vannak. Az egyetlen lehetőség a fejlődésünkre. Keresd a félelmeidet és menj bele. Ki ne hagyd, mert addig koslat utánad, amíg bele nem halsz.” Sokszor eszembe jut, hogy vajon hol van a határa az emberi létezésnek? Vajon miért van a világban ilyen nagymértékű imparitás? Amióta kiemelkedtünk az állatok világából és öntudatunkra ébredtünk technikailag és társadalmilag is fejlődtünk, elvégre a barlangokból kijőve már városokban, falvakban élünk. A tűz, melyet anno „megszelídítettünk” a hétköznapi életünk elengedhetetlen segítőjévé vált, ahogy a természet adta többi elem is. Gondolkodásunk is fejlődött az hosszú évszázadok folyamán, de sajnos nem elég...

bővebben

Benjamin Ferencz – Mindig csak az igazat

„Ha befelé sírsz, akkor legalább kifelé nevess, különben belefulladsz a saját könnyeidbe (…).” Az életünk folyamán legalább egyszer megkérdezik tőlünk, hogy ki a példaképünk! Ez az önmagában látszólag egyszerű kérdés nem is olyan könnyű, hiszen ki az az egy személy, akiről bátran kijelenthetjük, hogy megtestesíti mindazt, aki lenni kívánunk! Persze, ha nem vesszük annyira komolyan, akkor mondhatunk bárkit, de ha belegondolunk nagyon fontos, hiszen meghatározza a rólunk kialakított képet és tulajdonképpen akaratlanul is megmutatja, hogy kik vagyunk ott bent. Sokszor nem gondoljuk át, hogy ezek a kérdések mennyire befolyásolják a világról alkotott nézeteinket vagy éppen...

bővebben

„Minden ember a halállal szemben éli az életét. És mindenki ad ezekre a kérdésekre egy saját választ.” – Interjú Kereder Márk szerzővel

Sokszor hangoztatom, hogy mennyire fontosnak tartom a hazai szerzők színes palettájából való olvasást, hiszen számos esetet fel tudok csak jómagam sorolni, amikor „egykönyves” szerző munkásságát ismertem és szerettem meg. Hogy ne menjek messzire a mostani beszélgető partnerem is ebbe a kategóriába esik. Kereder Márk - Mike Overton, a Rendszerenkivüli című kötetét tavaly ősszel olvastam és nagyon jó benyomást tett rám. A könyvről, életről és számos érdekes témáról kérdeztem. Tartsatok velünk! Köszönöm, hogy elfogadtad az interjúfelkérésemet. Kérlek, mesélj magadról! Hogyan született meg az ötlet, hogy könyvet írjál? Én köszönöm a lehetőséget. Amatőrként azt hiszem nekem kell...

bővebben

Fredrik Backman – Hétköznapi szorongások

„Azt mondják, az ember személyisége a tapasztalatainak összessége. De ez nem igaz, legalábbis nem teljesen, mert ha a múltunk lenne az, ami meghatároz bennünket, nem bírnánk együtt élni saját magunkkal. Meg kell győznünk magunkat, hogy többek vagyunk a tegnapi hibáinknál. Hogy a jövőbeli választásaink is mi vagyunk, a holnapok is mi vagyunk.” Sokszor arra gondolok, hogy vajon mások mi alapján választanak aktuális olvasnivalót. Többnyire tudatosan válogatok, de néha én is csak az ösztönömre bízom magam. Ennél a könyvnél most az előbbinek adtam teret, mert egy csodálatos személy, aki nekem nagyon fontos, egy közösségi oldalon a kedvencévé tette és tudni akartam, hogy...

bővebben

Durica Katarina – A rendes lányok csendben sírnak

„ Az igaz barát megérzi, amikor szükség van rá. Jön, jelzi, hogy itt van, bármikor számíthatsz rá, majd megy is.” Nagyon ritkán engedem meg magamnak, hogy egy bizonyos elkeseredett és fájdalmas düh eluralkodjon rajtam, de ami ennek a könyvnek az olvasása után feltört bennem, végig söpört rajtam, mint egy tornádó és amíg ki nem tombolja magát, nem fog csillapodni. Többnyire temperálni igyekszem a felháborodásomat, de mivel ízig-vérig Nő vagyok, nem tudom és valahol nem is akarom jelen pillanatban fegyelmezetten csak leírni a regénnyel kapcsolatos meglátásaimat. Rám alapvetően is jellemző egy bizonyos szenvedélyesség, hiszen mindent szívvel-lélekkel csinálok, legyen az a munkám, a...

bővebben

Csongor Andrea – Mozaik

„(…) a szokásokra szükség van, ezek nyújtják az állandóságot, ez a nyugalom fedezete.” Ez a történet valahogy más volt, mint az eddigiek, persze az is igaz, hogy ahány könyv annyi világ, mégis, sem a forma, melyben íródott, sem pedig a témája nem átlagos. De mielőtt ebbe belemennék, szeretném megköszönni a Napkút Kiadónak, hogy biztosított számomra egy példányt. Hálás vagyok, mert újabb lépést tettem a komfortzónámon kívül. Köszönöm. Csongor Andrea – Mozaik című könyve egy második házasság apró-cseprő „problémáiról” mesél. Különlegessége elsődlegesen abban rejlik, hogy a két házasulandó félnek különböző korosztályú gyermekei vannak, így a „kis” család már nem is olyan hétköznapivá...

bővebben

Király Anikó – Semmi pánik!

„Hát, ha az emberek mindig a szüleik házasságát néznék, valószínűleg jóval több pap és apáca létezne. Szerintem a házasságnál szép az elképzelés, de sokszor rossz a kivitelezés.” Ezt a könyvet egy számomra fontos lista miatt vettem kézbe, amiért már számtalanszor adtam hálát, mert általa sok új és fantasztikus hazai alkotóval ismerkedhettem meg. A mostani kötet írója nem ismeretlen a számomra, hiszen még tavaly olvastam tőle a Csak barátok? című regényét, mely akkor a szívembe lopta magát és most meg is erősítette a helyét. Király Anikó: Semmi pánik! című regénye egy két lábon járó tragédia és elevenség! Az előbbi azért, mert a karakterek nem túl szerencsések – legalábbis...

bővebben

Kavagucsi Tosikadzu – Mielőtt a kávé kihűl

Vannak azok a történetek, melyeket azért veszünk kézbe, hogy egy időre kiszakítsanak a hétköznapok megszokott malom őrléséből és vannak azon olvasmányok, amelyek formálnak a lelkünkön. Hogy ez tudatos, vagy tudatalatti nem tudom pontosan, de nem egyszer éreztem, hogy más vagyok egy-egy kötet olvasása után. A mostani regényt már egy ideje nézegettem a polcomon, de mindig volt fontosabb. Pedig kimondottam szeretem a keleti kultúra alkotóit, különösen a japán írókat, mert kevés érzelemből táplálkozva, elképesztő műveket képesek létrehozni. Pontosan ezzel találkoztam a mostani olvasási élményemben is. És bár sokáig nem nyúltam a könyvhöz, most mégis úgy gondoltam, hogy pont jókor...

bővebben

Kate Quinn – Alice hálózata

Azt hiszem, hogy mindenkinél eljön az a pillanat az életében, mikor ráeszmél, hogy az adott kor, melyben él és az adott társadalom, mely körülveszi, bár változik némiképpen, de sose elengedően. Egy örök körforgás a nemek közti megkülönböztetés, és sokan gondolhatjátok, egy újabb feminista nézőpont, ki kell, hogy ábrándítsalak, szó sincs erről. Csupán a saját lelkem háborgását próbálom csillapítani, mikor eme sorokat írom. Újabban több olyan könyvet veszek kézbe, mely valamilyen formában emberi sorsokkal foglalkozik. Hogy ez most női vagy férfi, teljesen mindegy, csak az számít, hogy ezt a mérhetetlen tudás utáni szomjamat, valamelyest csillapítani tudjam. Ez több-kevesebb...

bővebben

Újabb bejegyzések »